Jó hír a lecsó szerelmeseinek: nyakunkon a szezon, de lesz még olcsóbb a magyar paprika?

Magyarországon több mint 3000 hektáron folyik hajtatott termesztés, ebből 240-250 hektár üvegház és 700 hektár fűtött blokkfólia - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. Paprikaféléket 1100 hektáron termesztünk hajtatásban, étkezési paradicsomot pedig körülbelül 320 hektáron. A teljes magyar szabadföldi paradicsomtermelő terület mérete mindent összevéve 2023-ban 1465 hektár volt, de ebben már az évi 80-110 ezer tonna termést adó ipari paradicsom 1350 hektáros területe is benne van. A szabadföldi paprika területe 1000 hektár alatti, de ebből kevesebb, mint 200 hektár a fehér, 300 hektár a paradicsom alakú és körülbelül ugyanennyi a kápia fajtakörhöz tartozó terület (ezekben az adatokban a fűszerpaprika nem szerepel).

A terméktanács közlése szerint a frisspiac minőségi elvárásainak, tehát a kiskereskedelmi láncok feltételeinek hajtatott növényeink mindegyike képes megfelelni. A termőterület stagnál, vagy kismértékben csökken, de az árualap stabil, illetve évről-évre emelkedik a fajlagos hozamok növekedésének köszönhetően. Az éves mennyiségek hajtatott paradicsomnál 150-160 ezer tonna, a kígyóuborkánál 20-22 ezer tonna, a hajtatott paprikafékénél pedig 135-145 ezer tonna körül alakulnak. Kiemelték, a paradicsomnál jelentős exportnövekedés figyelhető meg, itt csaknem egyharmadával nőtt az utóbbi 5 évben a termelési érték, az export 2023-ban meghaladta a 20 százalékot. Legfőbb célországaink Szlovákia és Csehország, de Romániába és Németországba is jelentős mennyiségeket szállítunk.

Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már nagy különbség nincs a külföldi és a hazai termesztés technológiai színvonala között. Minőségben eddig is jól álltunk, de az elmúlt pár évben mennyiségben, árualapban is felzárkóztunk a versenytársakhoz, komoly lemaradásunk semmiképp sincs. A közép-kelet európai régióban vezetőnek számítunk, mind a megvalósult fejlesztések számát tekintve, mind a meglévő, modern növényházi termőterületben

- hangsúlyozták.

Már nem drágul a paprika és a paradicsom, sőt

Az utóbbi években folyamatos volt a paradicsom és a paprika éves átlagárának emelkedése, és ez nem magyar, még csak nem is európai, hanem globális jelenség (példának okáért az észak-afrikai országokban megtermelt áru is egyre drágább). Az idei évben azonban ez a tendencia megfordulni látszik, hiszen mind a tavaszi, mind a nyári árakban csökkenés látható. A márciustól-júniusig tartó időszakban megnőtt a főleg Spanyolországból érkező import áru mennyisége a megszokotthoz képest, ami túlkínálatot okozott, és árcsökkenéshez vezetett. Az idei nyári időszakra azonban az unió teljes piacán a gyengébb kereslet a jellemző.

Ha lecsószezonról akarunk beszélni, akkor elmondható, hogy július végére mind a paradicsom, mind a paprika árai elérték a mélypontot, ami pár hétig fog tartani augusztus hónapban.

Az KSH adatai szerint 2024 júliusában 735 forintba került átlagosan egy kilogramm paradicsom Magyarországon, 2023-ban 793 forintot kellett fizetni érte ugyanekkor. Érdekesség, hogy míg tavaly júniusban kilónként 1000 forintért árulták a paradicsomot itthon, addig idén már csak 881 forintért adták az év hatodik hónapjában. A zöldpaprika (szántóföldi és primőr együtt) kilogrammonként 941 forintba került, tavaly 1040 forintért lehetett megvenni. Tavaly júniusban a paprika is drágább volt, 1370 forintért adtak egy kilót, idén 1280 forintot kértek érte ugyanekkor.

Nem egyszerű a hazai termelők élete

Az előző évek legnagyobb problémája a hajtatott kertészek szempontjából egyértelműen a villamos energia és az inputanyagárak megugrása volt, az infláció pedig elsősorban a munkaerő jelentősen megnövekedett költségében csapódik le az ágazatban - közölte a szervezet lapunkkal. Emellett több tényező is nehezíti a hazai kertészek életét: az egyik a klímaváltozás, ami enyhe teleket, így a kártevők nagyobb nyomását eredményezi, másrészt a nyári hőhullámok ellen csak igen korlátozottan lehet védekezni (leginkább sehogy), ami akár 10-20 százalékos terméskieséshez vezet, még növényházakban is.

A klímaváltozás hatásai rendkívüliek, olyan gyors változások zajlanak le 4-5 év alatt, melyeknek 30-40 év alatt kellene megtörténnie, hogy fel lehessen készülni rá. Újabb kihívás, hogy évről-évre új vírusok jelennek meg, így paprikában, paradicsomban és uborkában is, ami további jelentős terméskiesést tud okozni.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható, ITT!

Címlapkép: Getty Images