Napok óta tömegesen pusztulnak a fecskék a hideg időjárás miatt Magyarországon. A szeles, esős idő komoly problémát okoz a madaraknak, akiket a zord idő megállásra kényszerítette a vándorlásuk megkezdése előtt. A hazai madármentő szervezetekhez folyamatosan érkeznek a bejelentések épületpárkányon tömegesen beülő fecskékről. Egyes útszakaszon már sebességkorlátozással próbálják védeni az állatokat, azért, hogy ne gázolják el őket. Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy hasonlóan extrém őszi helyzetre legutóbb 2008 szeptemberében került sor. A szakember szerint a klímaváltozás hosszútávon tovább ronthat a helyzeten, így félő, hogy egyre gyakrabban lesz részünk ilyen, és ehhez hasonló látványban.
Az elmúlt napokban tömegesen jelentek meg a fecskék az ország több pontján is - akár több száz is -, amelyek teraszokon, párkányokon, tetők alatt próbálják meghúzni magukat az esőtől. A közösségi médiában egyre több madármentő szervezet figyelmeztet a madarak pusztulására, mivel sokan repültek ablaknak, és még többet ütött el autó, mert alacsonyan repkedtek az út felett.
A Fehér Holló Vadmentő Alapítvány és Természetvédelmi Mentőközpont vasárnap arról számolt be, hogy tucatjával - több ezren - vannak halott fecskék az úton Balatonalmáditól Keszthelyig. Mint írták, sokan nem lassítanak, rengeteg olyan hívásuk volt, akik elmondták, hogy ők maguk lassan mentek, de az utánuk érkezők előzve, gyorsítva ütötték el őket.
A BirdMania - Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont közösségi oldalán emlékeztet arra, hogy tart még a vonulás, sok madár van még úton, gólyákból is akad vonuló, fecskékből viszont tonna szám van nálunk, bár ezek zöme nem helyi, hanem tőlünk északabbra fészkelő, áthaladó madár.
A szervezet szerint a legnagyobb baj az ország azon részein van, ahol nonstop esik az eső napok óta. Nálunk például a Dunakanyarban pár óra esőt pár óra eső mentés időszak követ napok óta, így itt meg tudnak száradni, ki tudnak menni enni.
Elkeserítő volt a helyzet Miskolcon is, erről pedig a Madármentő Állomás Mályi tett fel egy videót.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a HelloVidék megkeresésére elmondta, a mostani helyzet a fecskék életében tipikusnak mondható, mivel esetükben ez az egyik legfontosabb állomány szabályozó tényező.
A szakember hozzátette: a hidegfront betörésével, a kizárólagos repülőrovar-táplálékállatok elülésével a fecskék képtelenek voltak vadászni, ezért elkezdek tömegesen összegyűlni lehetőleg esőtől, széltől védett (szikla)párkányokon. Ilyen Magyarországon nem nagyon van, ezért nagyon sok madár a magas épületek párkányaira húzódott, azért, hogy a testmelegünkkel egymást melegítsék
Kritikus a helyzet a Balatonnál
Orbán Zoltán példaként a Balatont is felhozta, ahol éppen most zajlik az árvaszúnyog rajzás. Egyes állomásokon időjárási radarokon figyelik a rovarokat, madarakat, és a jelek szerint a Balatonon óriási méretű árvaszúnyog rajzás van. Mint mondja olyan sok árvaszúnyog van jelenleg a magyar tengernél, hogy az időjárási radarokon az felhőként jelentkezik.
Éppen ezért nem meglepő, hogy a Balaton térségében 1,2-1,5-1,5 millió fecske volt az utóbbi napokban információi szerint. Ugyancsak szép számmal vannak jelen a madarak Tokaj térségében is, de egyébként az ország egész területén minden településen is, főleg a fiatal fecskék. Orbán Zoltán szerint összességében jelenleg a mostani időjárás legalább 3 millió fecskét érinthetett.
A szakember aláhúzta: a magyar tengernél történő pusztulások mögött elsősorban az áll, hogy rengeteg madár repült az utak fölé, mert ott az úttest, kicsit melegebb, és esetleg több rovar van, amiket megpróbálták onnan felszedegetni a fecskék.
Ám a madarak energiája is véges, éppen ezért, amikor elfogy a tartalék zsírkészlet testükből, majd a repülőizmaikat is felélték, akkor leesnek az útra, ahol az autók tömegesen ütik el őket. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ilyen helyzetben a megfelelő módon segítsük a madarakat. Össze lehet szedni például az utakról a fecskéket, de csak a saját és a közlekedők biztonságát szem előtt tartva
Fecsketömegek az utakon
Orbán Zoltán szerint a végletesen elgyengült madarak végül leszállnak, lepottyannak a talajra, az utakra is, és éppen ez utóbbi volt az egyik legkritikusabb helyzet, mivel a hirtelen fékezések, ugyan lehet, hogy megmenthetik a madarak életét, azonban rendkívül balesetveszélyesek is a mögöttünk haladó autóssal szemben.
Sokan mentek vidékről Balatonra abból a célból, hogy lisztkukacot tesznek az utakra. Ennek semmi értelme nincs, mivel ezek a kukacok elmásznak. Arról nem is beszélve, hogy nagyon sok fecske már annyira le van gyengülve, át van ázva, hogy ha tudna, se lenne képes táplálkozni
- magyarázta.
A szakértő kiemelte: a fecskék specialisták, repülő rovarra vadásznak, ebből következően annyira jól repülnek, hogy nincs állományszintű ragadozójuk. Viszont nem tudnak automatikusan tálkából enni. De ha valaki két napja ment már otthon fecskét, akkor jó eséllyel a második-harmadik napra már megtaníthatóak arra, hogy csipegessék a lisztkukacot a kis virágalátét tálkából. De az útról fölvett fecskék gyakorlatilag már az éhenhalás előtt vannak egy-két perccel, vagy egy-két órával.
Éppen ezért teremt szinte kezelhetetlen helyzetet, ha a madármentő helyekre órák alatt bekerül több száz vagy eres nagyságrendű, azonnali segítségre szoruló madár. Ennem az esetben az otthoni segítés is fontos, mert 5-10 madarak egy-egy madárbarát, pláne családi közösségek gondozni tudnak. Ehhez kellő segítséget nyújtanak a szakmai oldalak, például az MME Fecskék segítése hideg, esős időben oldala.
A fecskék repülő rovarra vadásznak, ha viszont bejön egy évszakhoz képest szokatlan időjárási jelenség erős hideggel, széllel, esővel, tehát mondjuk 10 fok körüli hőmérséklettel vagy ennél alacsonyabb hőmérséklettel, akkor gyakorlatilag abban a pillanatban, hogy beérkezik a front, a repülő rovarok eltűnnek, elbújnak.
- hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, a madarak, különösen a kistestűek éppen a túlélésük miatt érzékelni tudják a markáns időjárási frontok közeledtét, akár egy-két, két-három nappal korábban, jóval ezer kilométernél távolabbról is.
Az a madár, ami fizikai kondícióját tekintve erre alkalmas az elvonul, de lehetnek olyanok, akiknek nincs szerencséjük vagy rossz döntést hoznak, és ott maradnak. Ezek a természetes szelekció révén nagy számban pusztulhatnak el
- tette hozzá.
A szakember szerint most tervezni sem lehetett volna rosszabb pillanatot, egy ilyen időjárási frontra senki se számított. Mint mondta a magyarországi fecskeállomány, általában szeptember 20-a körül szokott elvonulni.
A szülőmadaraknak, illetve az önállóvá vált fiókáknak körülbelül egy hónapjuk van arra, hogy két-három hét alatt a fészkelőhely közelében maradva naponta napi szinten két-háromszoros mennyiségű táplálékot fogyasztva a plusz bevitt táplálékot zsír formájában elraktározva a belső szerveken, illetve a bőr alatt plusz hatalmas repülő mellizmokat fejlesztve felkészüljenek a vonulásra, és meginduljanak Közép-, illetve Dél-Afrikába, folyamatosan repülve 4-5 napon keresztül, a nap 24 órájában, 50 km/órás sebességgel.
Orbán Zoltán, elmondta, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy naponta 1000-1200 kilométert képesek megtenni, tehát 4-5 nap alatt lent vannak Közép-, illetve Dél-Afrikában. Mivel a hazai fecskeállomány, különösen a fiatalok a felkészülési időszakban vannak, a fiatalabbak pedig ráadásul rutintalanabbak, valószínűleg az idősebb állomány, az idős fecskék azok, amelyek most jobb kondícióban voltak, és ők mentek el délre.
A klímaváltozás csak ront a helyzeten
A mostani extrém helyzethez hasonló igencsak ritkán fordul elő. Orbán Zoltán szerint hasonló őszi időjárás 2008 szeptemberében volt. Ezek az időjárási szélsőségek az egyik legfontosabb fecskeállomány szabályozók. Ugyanakkor az is igaz, hogy 50 évvel ezelőtt a klímaváltozás még nem erősödött ilyen szinten fel. Régebben 100 évenként, ha előfordult 2-3 eset - mondja.
Ez azt jelenti, hogy mondjuk 30-50 éve volt a fecskeállománynak regenerálódni. Az utóbbi időben azonban a civilizációs ártalmak, a környezeti hatások mellett például a nagyüzemi mezőgazdaság, az élőhelyek eltűnése is folyamatosan fenyegetik a madarakat, minden évben egyre inkább
- folytatta, majd hozzátette, hogy az őszi vonulás, a tavaszi visszaérkezés és a telelés folyamán folyamatosan érik, érhetik őket ilyen szélsőségek, mert aszály van Afrikában, nincs eső, növény, rovar, amit az állomány egyre kevésbé képes tolerálni.
Rohamosan fogy a fecskék száma Európában
Az MME szerint szomorú tény, hogy a tavasszal hazatérő fecskék száma milyen alacson. Ezzel kapcsolatban Orbán Zoltán emlékeztetett: 2000–2010 között a hazai populáció mintegy 62 százaléka tűnt el, és félő volt, hogy 2020-ra teljesen eltűnnek a fecskék Magyarországról, szerencsére azonban az állománycsökkenés az elmúlt 14 évben nem folytatódott.
Azóta társadalmi összefogással, a médiát is bevonva, sikerült a fecskefészkek tömeges leverésének is elejét venni, ami valószínűleg jelentősen hozzájárult az állomány további csökkenésének megállításához, stabilizálásához
- húzta alá.
Mint, ahogyan arról korábban az Agrárszektor beszámolt, szakértői vélemények szerint az elmúlt években mintegy 600 millió fészkelő madár tűnt el az Európai Unióból. A fecskék száma is egyre jobban csökkent az EU-ban, sokkal kevesebb egyeddel találkozhatunk manapság, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Míg Európában az erdei madárfajok állománycsökkenése 3 százalékos volt 1980 és 2020 között, addig a mezőgazdasági területekhez köthetően ez az érték 57 százalék ugyanezen időszakon belül.
Az állománycsökkenésnek mint tudjuk számos oka van, a növénytermesztők szinte évről-évre újabb és újabb mezőgazdasági kártevő rovarokkal találkozhatnak az állattartók pedig sokszor joggal féltik állományukat a betegségeket terjesztő szúnyogfajoktól. Emiatt a rovarevők szerepe akár a fecskéké egyre inkább nagyobb jelentőséggel bír, hiszen egy madár amíg itt tartózkodik körülbelül 1 kg rovart megeszik és teszik ezt környezetterhelés nélkül.
Belátható, hogyha egy-két millió fecske hiányzik, akkor egy-két millió kilogramm rovar marad a "nyakunkon"! Szakértők szerint az elmúlt néhány évben szerencsére sikerült megállítani a csökkenést, az állományt visszaerősíteni viszont már nem. A növekedésben leginkább a költési siker javításával tud segíteni az ember.
Miért ilyen fontosak a fecskék?
A fecske az egyik legkedvesebb madarunk, aki jöttével a tavaszt jelzi. A klímaváltozással elszaporodott vérszívók, mezőgazdasági károkat okozó rovaroktól pedig megvédenek.
A két leggyakoribb fecskefaj közül a molnár fecske Magyarországon általánosan elterjedt, városi környezetben még a füsti fecskénél is gyakrabban fordul elő. Előbbi zárt fészket épít egészen a tető síkjáig feltolva, kis bejárati nyílással míg utóbbi nyitott fészket épít, a tető síkjától távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb.
Teszi ezt elsősorban istállók belső részeiben, a molnár fecske inkább épületek eresze alatt vagy ablakok és erkélyek beugróiban szívesen építkezik, így a városokban és a lakótelepeken is megjelenhet. A füsti fecskére jellemző, hogy kötődik a falusias környezethez, ahol az állattartás számára optimális környezet nyújt.
Mivel segíthetjük őket?
- Egy kisebb fellocsolt, növénymentes terület a kertünkben kincset ér a fecskéknek, ideális sárgyűjtő helyként szolgál az új fészkek építéséhez és a régiek felújításához.
- A régi fészkek mellé mesterséges fészkeket kihelyezve új fecskepárokat vonzhatunk házunkhoz, mellyel még több sikeres költés lehetőségét biztosíthatjuk számukra.
- Zavaró ürülék esetén alkalmazzunk fecskepelenkát.
Címlapkép: Getty Images