Sokkoló áron kínálják a piacokon a gesztenyét: kínai helyett válaszd a magyart - itt vedd meg olcsóbban!

Október közepe van, így még jó egy hónapig kitarthat a hazai szelídgesztenye szezonja, amikor is a piacokon és a szupermarketekben is még viszonylag normális áron vásárolhatunk magyar gesztenyét.

A szombathelyi piacon 2024. október közepén 2500 forint/kilós áron kínálják a szép és nagy szemű vasi és zalai termés kilóját.

Jóval olcsóbban hozzájuthatunk az online piactéren, ahol például a Maroni és a nagyszemű: 1800 Ft/kg, a vegyes gesztenye: 1500 Ft/kg áron kapható, de látunk 2a00 ft/kg-ért is, ahol a frissen szedett a közeli helyekre csemegét házhoz is szállítják. Ideje hát lépni, és Facebook-oldalakon kistermelőket és gesztenyés kerteket keresni, mert az ezt követő időszakban azonban már jó eséllyel csak olasz, kínai vagy erdélyi gesztenyével találkozhatunk. De milyen volt az idei szelídgesztenye termés? Jellemzően hol és hogyan termeszthető ez a különleges gyümölcs Magyarországon, ami régen a szegények csemegéje volt, mára viszont luxus finomság lett? Erről is kérdezte a HelloVidék Kocsis Mártont, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs szakmai referensét:

HelloVidék: Mennyire befolyásolták a termést az időjárási körülmények? Az elmúlt években hogyan alakult a szelídgesztenyetermelés volumene az országban? Növekedés, stagnálás vagy csökkenés tapasztalható?

Kocsis Márton: Az idei szezon szeptember végén kezdődött meg, és előreláthatólag október végéig fog tartani. A TERA adatbázis szerint Magyarországon összesen 279 hektár szelídgesztenye-ültevényt tartottak nyilván, ennek túlnyomó többsége, csaknem 90%-a a Dunántúlon található: 76 hektár Somogy, 68 hektár Vas, 55 hektár Zala, 28 hektár Győr-Moson-Sopron, 18 hektár Komárom-Esztergom, 13 hektár pedig Baranya megyében. A gesztenye hagyományos hazai termőterülete a Dunakanyar, a csapadékos Nyugat-Dunántúl (Vas, Zala és Somogy megye), illetve és Pécs és környéke. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektár felületű áruültetvények mára szinte teljesen kipusztultak. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Hazánkban a mogyoróhoz hasonlóan jellemzően kisüzemi növény, a nagyobb árutermelő ültetvények száma igen csekély.

Milyen természeti adottságok szükségesek a szelídgesztenye sikeres termesztéséhez? Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a termést?

A szelídgesztenye igényes növény, termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Ez az oka annak, hogy csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat- dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon. Az éghajlatváltozás elsősorban a csapadékviszonyok egyenetlensége miatt, másrészt új kártevők, kórokozók megjelenése miatt lehet a leginkább problémás.

Milyen fajtákat termesztenek Magyarországon? Vannak-e különleges helyi fajták vagy nemesítések?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága (Nébih-MGEI) szeptember 19-én, Pölöskén tartott fajtahasználati bemutatót. Jelenleg az Iharosberényi (2 és 29, Dél-Dunántúlon), a Kőszegszerdahelyi 29 (Alpokalja) és Nagymarosi 38 (Észak-Magyarország) a legelterjedtebb hazai fajták, ezeken kívül pedig francia fajták vannak termesztésben, de sajnos sok a magról szaporított fa is, ami heterogén gyümölcsminőséget eredményez. Kiváló fajta a Zalából származó Nemeshetési, egyrészt koraisága, másrészt gubacsdarázs-ellenállósága miatt, további előnye pedig, hogy sütés előtt nem kell felvágni a héját, nem hajlamos a szétrobbanásra, hanem egyszerűen magától felreped és kinyílik.

Az új fajták értékelését, érzékszervi bírálatát Magyarországon a Nébih-MGEI végzi, a Zala megyében található pölöskei állomás az egyetlen EU közösségi szintű növényfajta-oltalomra megbízott gesztenye fajtavizsgálati állomás, így valamennyi fajtajelölt, illetve a vizsgálatban érintett összes fajta ide, hozzánk érkezik meg Japántól Spanyolországig.

Milyen áron értékesítik idén a szelídgesztenyét a termelők? Milyen tényezők befolyásolják leginkább az árak alakulását? Hogyan változtak a szelídgesztenye árak az elmúlt években, különösen az infláció és az emelkedő költségek tükrében?

Jelenleg a Budapesti Nagybani Piacon a szelídgesztenye még nem jelent meg a kínálatban, de ez a napokban várható. Tavaly október 19-i kezdettel közöltek árakat, akkor a nyitó ár hazai I. osztályú tételek estében 2500-3000 Ft/kg volt, ami november első hetének végére 1800-2200 Ft/kg környékére esett, és ekkor a hazai áru el is tűnt a kínálatból (hazai II. osztályú árut pedig már 1200-1500 Ft/kg közötti áron is lehetett venni). A döntően olasz I. osztályú import ára az 1400-1800 Ft/kg körüli tartományban alakult, de itt volt egy „extra” kategória is, ahol a 2600-3400 Ft/kg-os ársáv volt jellemző.

A hazai fogyasztók körében hogyan alakult a szelídgesztenye iránti érdeklődés az utóbbi években? Hogyan látják a hazai gesztenyetermesztés jövőjét? Milyen lehetőségek vannak a fejlődésre és bővítésre?

Az országos éves termésmennyiség 200-500 tonna közötti, mely a kevés számú üzemi ültetvénynek és a termesztéstechnológiai fejlesztések hiányának tudható be. Exportunk elhanyagolható, azonban jelentős a feldolgozóipari igény, így behozatalra szorulunk. Az import évente 1000-2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.

Olyan szempontból perspektivikus növény, hogy a szelídgesztenyére óriási a kereslet, nemcsak nálunk, hanem egész Európában – a fő beszállítók majdnem minden ország esetében az olaszok. A magyar feldolgozók problémája a szélsőségesen ingadozó termés (150 és 800 tonna között), másrészt a már említett heterogén minőség. A szelídgesztenye piaci szempontból tehát perspektivikus gyümölcsfaj lenne, termesztése azonban kockázatos. Az utóbbi másfél évtizedben egy gombás betegség, a kéregelhalás (Cryphonectria parasitica) járványszerűen tizedeli a fákat. Mellette néhány éve megjelent a szelídgesztenye gubacsdarázs (Dryocosmos kuriphylus), amely szintén komoly károkat képes okozni. Hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, bár a szelídgesztenye gubacsdarázs természetes ellenségének (a hazánkban nem honos Torymus sinensis fürkészdarázsfajnak) betelepítésével kapcsolatos vizsgálatok ígéretes eredményeket mutatnak.

Címlapkép: Getty Images