Betelt a pohár a zalai vízpartokon is: kétségbeesve küzdenek a pusztító rágcsáló ellen

A hódokat még 1996 és 2008 között telepítették vissza a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci ártéri erdőkben, a Dráva magyarországi szakaszain, az Alföld egyes vidékein, valamint az egykor kiterjedt lápvidékként ismert Hanság területén. A rágcsálók azonban további területeken is megjelentek, többek közt Zalában is.

Mára gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulnának elő.

A hódok nálunk is évről évre egyre nagyobb gondot okoznak

- ezt már a Kustánszegen horgászati jogot gyakorló Göcsej Horgász Egyesület elnöke, Kelemen Csaba nyilatkozta a Zaol.hu-nak. Egy várat is építettek már maguknak a tó strand felőli részén, abban élnek.

Kelemen Csaba úgy tudja, Kustánszeg környékén biztosan nem volt hód-visszatelepítési program, az itt megjelent egyedek a Muráról érkezhettek, méghozzá a tó vizét levezető patakon keresztül. A horgászok most egyetlen családról, legalább három egyedről tudnak, de volt több is. Tavaly például megtalálták egy elpusztult hím tetemét. Termetes állat volt, mintegy húsz kilogrammra becsülték a tömegét.

A hód védett állat, azonban gazdasági károkozás miatt elvileg volna lehetőség a befogására, vagy akár a gyérítésére is, ehhez azonban engedély szükséges.

A hódok kilövésére a hivatásos vadászok jogosultak

A Vaol megkérdezte Győrvári Attilát, a Zala Vármegyei Vadászkamara titkárát, hogy az elmúlt időszakban érkezett-e hozzájuk ilyen megkeresés. A válasza egyértelmű nem volt, azt viszont hozzátette: tudomása szerint a szomszédos Vasban jóval több problémát okoztak a hódok, mint Zalában, s ott valóban kérték a vadászok közreműködését a túlszaporodott állomány gyérítésére.

Címlapkép: Getty Images