Teszt: Tényleg akkora sikersztori a Pécsi Kávé, mint mondják?

Pécsett az elmúlt években kétségtelenül igazi kávéforradalom történt. Nem csak azért, mert sorra nyíltak meg az új kávézók, hanem azért is, mert azok szinte egységes célt tűztek ki maguk elé: kellemes közegben és rendületlen lelkesedéssel felszolgálni a legjobb kávékat. De miben tud akkor kitűnni egy kávézó? Mitől lehet más a baranyai megyeszékhely nevét viselő hely? Mi miatt tudja a vásárló letenni a voksát egyik vagy másik mellett? Mitől vált a Pécsi Kávé „igazi sikersztorivá”?

Elöljáróban bevallom, hogy engem nem könnyű meggyőzni, ha kávékról van szó. Van egy kedves barátnőm, aki szó szerint „elrontotta” az ízlésem. Persze nézőpont kérdése, hiszen inkább arról van szó, hogy a szóban forgó hölgy barista végzettséget szerzett és megmutatta nekem egyszer, hogy milyen egy jó kávé. Azóta nehéz ugyanazt az ízvilágot, minőséget és élményt újra felfedeznem. De akkor most ismét tettem egy kísérletet.

Erre a próbára az unokahúgom kísért el, aki Pécsen él és aki elkésett. Kiderült, hogy annyira eldugták ezt a kis helyet, hogy nem talált oda. Igaz, ami igaz. Az Irgalmasok utcájában öt éve nyílt Pécsi Kávé igazából valahol az árkádsor mögött megbújva fekszik, a történelmi belváros egy még inkább történelmi épületének belső udvarában. Jó is így és nem is: ami az előnye, az a hátránya is. Egyrészt, mert persze az elrejtett kis kávézóban így nyugodt és békés beszélgetni, miközben a kávénkat kortyolgatjuk. Másrészt tényleg célirányosan kell keresni ahhoz, hogy az egyetlen kis diszkrét molinón megakadjon a szemünk és odataláljunk. Talán pont ez volt a hely tulajdonosainak a célja? Még most is töprengek a válaszon, de abszolút el tudom képzeni. A hely ugyanis szinte tele van.

Az egyik munkatársam sokat jár ide, azt mondja, hogy azért szereti ezt a helyet, mert vágyik az újdonságokra, itt pedig szeretnek a baristák kísérletezni, mert tényleg követik a trendeket és az igényeket

– meséli unokatestvérem, miközben végigpásztázzuk a szemünkkel az ideális méretekben kialakított belső teraszt, míg végre találunk egy asztalt, ahol le tudunk ülni.

Rendelés a pultnál, amit egy cseppet sem bánunk, ugyanis így legalább végig tudjuk nézni, ahogy a barista nagy szakértelemmel és aprólékos figyelemmel készíti a kávékat. Előtte azonban vetünk egy pillantást a jópofa, kapcsos kialakítású itallapra: kérhetjük feketén és fehéren, szabadon és 18 felett, de a kínálatban természetesen szerepelnek sima és prémium üdítők, de teák is. Egy átlagos ristretto vagy espresso 420 forint, a cappuccino 650, egy caffe latte pedig 680 forint. Ha különlegességre vágyunk, egy flat white például 820 forintba kerül. Pécsi viszonylatban ezek a felső közép árkategóriába tartoznak. Van mindenféle extra is: felárért cserébe kérhetjük laktózmentes tejjel, különféle szirupokkal vagy épp koffeinmentesen. Bevallom, hogy az itallap második oldalának egy részét alig értem. Mi az a „coldbrew” vagy „cascara”?

A coldbrew az, amikor a durvára őrölt kávét 12-14 órán át áztatjuk szűrt, hideg vízben. Ezután palackozzuk és a végeredmény így egy különleges ízű élénkítő ital. Ebből egy 200 milliliteres mennyiség körülbelül egy dupla presszónak felel meg annak az erősségét tekintve. A cascara pedig magyarul kávégyümölcs teát vagy kávécseresznye teát jelent; nem más mint az érett kávécseresznye magozott és szárított változata

– magyarázza el az értetlen tekintetemet látva a pultos hölgy.

Végül maradunk a biztonságos talajon: én egy latte macchiato-t, unokahúgom a 33 fokos hőségre való tekintettel egy jegeskávét kér. Amíg elkészül, leülünk az asztalunkhoz. Átbeszéljük az elmúlt hetek legfontosabb történéseit és már éppen az aktuális tervekről folytatjuk a diskurzust, amikor a rendelésünk odaér. Nem mértem az időt, de egy örökkévalóságnak tűnt. Megbocsátjuk, mert minkét kávé úgy néz ki, mint egy kávéköltemény. Aztán még inkább megbocsátjuk, mert megkóstolva az kiváló minőségű kávék ízvilágában sem csalódunk.

Pécsi Kávé: a név egyben a szándékot is jelzi, olyan kávét készíteni, amelyet minden Pécsi illetve Pécsre érkező magáénak érezhet. A reggel rohanásában egy egészséges reggelit, a délután lassúságában pedig egy komótos uzsonnát is kínálunk. A fiatal baristákból álló csapat az újraértelmezett kávé-élményben hisz, amely részünkről a minőségbe vetett hitet, a Vendég részére pedig az italban átnyújtott élményt jelenti. A belváros szívében, magasba szökő tűzfalak ölelésében, teraszunk egy varázslatos kert közepén kapott helyet, ahonnan látnia a napot és a csillagokat, ha bátrak vagyunk elég soká maradni. A kertből pedig csupán egy lépés az Espresso&Brew Bár, ahol a kávé kapja a főszerepet, merőben másként, ahogy eddig megszokhattuk

– tájékozódom a helyről két korty között; híresen lassan iszom a kávémat, mert hiszek abban, hogy ezzel az élménnyel érdemes megajándékozni magunkat és legalább húsz (!) percet kell rászánni.

Sajna csak a fizetésnél, távozóban vettem észre a hívogató süteményeket. Mint kiderül, az egyedi édességeket egy helyi cukrász készíti. Megjegyzés: a vizesblokk lehetne modernebb.

Fotók: Jeki Gabriella