Elárulta Bács-Kiskun Megye Feltörekvő Borásza, milyen lesz a 2020-as évjárat

A mind korban, mind szakmájában fiatalnak számító keceli szakember sokáig a családi vállalkozás és a vendéglátás mellett kötelezte el magát, ezért is végezte el a mezőgazdasági technikumot követően a három szakmás szakképzőt Budapesten szakács, pincér és üzletvezető menedzser szakon. Lévén a borok a gasztronómia szerves részét képezik, már ekkoriban elkezdődött a kísérletezés időszaka, hogy a finom nedűket a megfelelő ételekhez párosítsa.

Néhány szakmában eltöltött évet követően azonban a vendéglátás aranykora a ’90-es évek vége felé úgy tűnt, leáldozóban van, ezért „átigazoltak” mezőgazdaságba, amely Csanádi Bálint édesapjának volt tsz-es múltja miatt nem is állt olyan távol a családtól. Mindemellett a vendéglátós múltat sem dobták sutba, Kecelen és Császártöltésen azóta is működtetnek egy-egy vendégházat, viszont ezt már javarészt a keceli borász édesanyja vezeti.

Az első 60 hektáros ültetvényt a Hajós-Bajai borvidéken vásárolták meg, itt kezdődött a Csanádi borok, ha úgy tetszik, előtörténete, mivel az első boraikat csak 2013-ban dobták piacra. „Mivel a pincefalutól körülbelül másfél kilométerre volt ez az ültetvény, ahol nem volt közmű, a növényvédelemhez pedig igen sok vízre van szükség, vásároltunk egy présházat. A 20 méteres pincelyukban 2-3 éven keresztül édesapámmal közösen készítettük a borokat, amit utána teljesen átvettem tőle. Egészen 2013-ig, amíg át nem költöztünk a császártöltési üzembe, addig hobbiszinten ebben a kis pincébe készítgettem a borokat, amiket családi és baráti körben fogyasztottunk el. Itt tetszett meg nekem igazán a borászkodás, ez a kis művészet, ahogy az ember a szőlőből a szép aromákat előcsalogatja és a szép borokat előállítja” – emlékezett vissza a mostani szakmáját megalapozó jelentőségteljes évekre Csanádi Bálint.

A keceli vendéglátós így az iskolapadba visszaülve továbbképezte magát szőlőtermesztőnek, borásznak, majd növényvédő szakembernek. Az évek során azonban nemcsak Csanádi Bálint képzettségeinek száma, a birtok területe is gyarapodott, amely mára elérte a 220 hektárt, ezzel pedig hazánk egyik legnagyobb szőlőskertjei közé emelkedett. A kísérletezés időszakában még fahordókban érlelt borok ma már rendre reduktív eljárással készülnek, a kíméletes feldolgozásnak köszönhetően így könnyen fogyasztó, üde, gyümölcsös borok kerülnek a Csanádi palackokba.

Javarészt fehér- és rozé borokat palackoznak, amik közül zászlóshajó a császártöltési pincészet Irsai Olivére és Kadarka rozéja, mellette pedig kis mennyiségben vörösborokat is készítenek. 2020 azonban sok szempontból változást hozott a számukra, Csanádi Bálint szerint talán a valaha volt legizgalmasabb évnek néznek elébe, már ami a borászatot illeti.

A nemrégiben elnyert energetikai fejlesztési és élelmiszeripari, borászati pályázatok, melyek a következő év májusára fejeződnek majd be, kiugró, 8x-os kapacitásnövekedést hoznak a Csanádi családnak, így a korábbi 750 hektoliter helyett 6500-nel számolhatnak majd a beruházás végeztével. Mindez azonban csak mennyiségi változást jelent, a minőség ugyanúgy megmarad, lévén azzal az elhatározással alapították meg 2001-ben a családi gazdaságot, hogy nem adják alább a prémium színvonalnál.

A mostani 5%-os saját feldolgozás így a jövőben emelkedni fog, Csanádi Bálint tervei szerint 5-6 év alatt a 30-40%-ot is elérheti, a maradék 60-70%-ot pedig a szokott módon szőlő, esetleg must vagy újbor formájában értékesítik.

Ehhez képest a szőlőskertek nagyságát mindössze 30 hektárral tervezik bővíteni, így duzzasztva 250 hektárra az egybefüggő birtokot. A szortimenten nem terveznek változtatni, ugyanúgy a fehér- és rozé borok maradnak hangsúlyosak, azonban a pályázat keretében megvásárolt 50 hordóval a vörös nedűk aránya is növekedni fog, amiben Cabernet Sauvignon, Kékfrankos és Kadarka készül majd a piacra.

És hogy milyen az év a szőlészet szempontjából? Noha nem a legjobban alakult az időjárás, ami sok más mezőgazdaságból élő életét megkeserítette, a szőlő esetében azonban nem olyan vészes a helyzet. „A szőlészettel kapcsolatban ez egy érdekes évjárat. Tavasszal kaptunk egy kisebb fagyot, pont a rügyfakadás időszakában, de komolyabb kár nem érte az ültetvényeket. Van olyan szőlőültetvényünk, ahol egy kicsit nagyobb volt a kár, 15-20%, de másokat olyan nagyon nem károsított. Aztán jött a május, ami vagy meleg és csapadékos, vagy hűvös és csapadékos szokott lenni, erre lett egy hűvös és száraz hónapunk. Ez egy kicsit vontatottá tette a szőlő korai fejlődését, elhúzódott a virágzás, de tulajdonképpen a júniusi esőkkel és utána a kellő mennyiségű napsütéssel nagyjából behozták a szőlők ezt a lemaradást. Úgyhogy minőségben egy jó, mennyiségben pedig egy közepes évjáratra számítunk” – elemezte Csanádi Bálint a 2020-as év eddigi szőlészeti eseményeit.

Az értékesítést illetően azonban már koránt sem olyan fényes a borászok helyzete. A piac hirtelen bedőlésével a Csanádi család 2 hónapig gyakorlatilag majdnem a 0-val egyenlő számú palackot adott el, mivel egy nagykereskedőn keresztül értékesítenek szállodákba, éttermekbe és kávézókba, amik az említett időszak alatt a vírusra való tekintettel zárva tartottak. A keceli borász nem tagadta, a kiesés nagy érvágás volt a számukra, azonban úgy érzi, mostanra már szinte teljesen helyreállt az értékesítés, sőt úgy érzi, a korábbi évekhez képest egy kis fellendülés érzékelhető a nyár második felében, így az eddigi lemaradást valószínűleg az évjáratváltásra be is tudják hozni.

Bár a terveik közt eddig is szerepelt az értékesítési csatornák körének bővítése, 2020 csak megerősítette őket abban, mekkora szükség van arra, hogy a borok más úton is elérjék a fogyasztókat, legyen szó Magyarországról vagy a közép-európai, cseh és szlovák piacról. Mivel a vírus második hulláma még nem tudni, mikor és a korábbihoz viszonyítva mekkora erővel tarolja majd le az ország gazdaságát, ezért is szerencsés, hogy a birtok 80-90%-án már 3 éve átálltak a gépi betakarításra, így az egyre nagyobb problémát jelentő idénymunkások hiánya sem jelent majd veszélyt a Csanádi család számára. Habár a keceli borász azt is megemlítette, az emberhiány már nemcsak a szakképzetlen, hanem a szakképzett munkaerő terén is érzékelhető.

Címlapkép: Getty Images