Nemcsak pénzkidobás, életveszélyes is lehet a böjtölés: így működik az orvos szerint

Két nagyobb böjti szezon van egy évben, a tavaszi és az őszi. A tavaszi 40 napos időszak egyértelműen vallási gyökerű, a 4. századra vált általánossá; és a 7. században alakult ki a hamvazószerdai kezdőnap. Őseink még nagyon szigorúan böjtöltek: késő délutánig nem ettek semmit, böjti napokon pedig nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást sem. Míg az őszi böjtök inkább a télre való rákészülést szolgálják, a tavaszi böjt hagyományosan a megújulásra, az évre, a munkákra való vallásos felkészülést jelenti. De mi értelme lehet manapság böjtölni? Hogyan álljunk neki okosan a tavaszi tisztulásnak? – Kérdéseinkre Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus szakfőorvos, a MediFat Klinika igazgatója válaszolt:

Mit érdemes a hagyományos böjti felfogásból- szokásokból megfogadni?

Ha a keresztény tavaszi nagyböjti időszakot nézzük, akkor vannak a szigorú böjti napok: hagyományosan ezek a hamvazószerda és a nagypéntek. A vallási előírások szerint ezeken a napokon nemcsak húsmentesen kellett táplálkozni, hanem maximum háromszor szabadott csak enni, egy nap csak egyszer lehet jóllakni. Kevésbé szigorú böjti napnak számítottak a péntekek, amikor szintén elhagyták a húst. A többi napra viszont csak annyi korlátozás vonatkozott, hogy kerülni kellett az alkoholos italokat.

Ezeket a hagyományos böjti szigorításokat már csak egészségügyi okokból, a normál életünkben is érdemes megfogadni. A pénteki böjti nap annyira beleivódott a mindennapok szokásrendszerébe, hogy dédanyáink a nagyböjti időszaktól függetlenül sem igazán készítettek péntekenként húsételeket. Régi időkben általában sem ettek annyiszor húst, már csak azért sem, mert nem volt rá pénzük. De nem is jelentkezett náluk a köszvény nevű betegség, ami egyértelműen összefügg a túlzott húsfogyasztással.

– teszi hozzá Dr. Gajdács Ágnes.

A belgyógyász szerint bizonyos szokások, így a böjtölés sem véletlenül alakult ki, őseink bizonyos mértékben tisztában voltak azzal, hogy ezek a korlátozások nemcsak lelki szempontból fontosak, hanem hosszú távon az egészséget is szolgálják.

Ha böjti időszakban megfogadjuk: napjában csak 3-szor eszünk, és egyszer lakunk jól, már sokat teszünk az egészségünkért.

Bizonyos modern diéták is emellett a koncepció mellett működnek, ilyenek például az időkorlátos böjtök - de erről majd később.

Léböjtöljünk vagy sem?

Német és ausztriai mintára nálunk is egyre nagyobb divat lett a tavaszi léböjtkúra. A járvány miatt az elkövetkezendő hónapokban valószínűleg senki sem fog tudni léböjt-táborokba elvonulni. Egyéni, ambuláns kúrákra viszont megvan a lehetőség. Nem mindegy azonban, hogy melyik léböjtkúra mellett tesszük le a voksunkat! Hogyan válasszunk biztonságos léböjtkúrát?

Dr. Gajdács Ágnes szerint a különböző léböjtkúrákat is érdemes elkülöníteni egymástól. A nullkalóriás léböjt orvosilag tilos, ilyet nem szabad csinálni, nagyon veszélyes.

A zöldség- és gyümölcsalapú böjtöknek, amikor csak folyadékot fogyasztunk, általában két célja lehet: egyrészt a fogyás, másrészt a méregtelenítés.

A több napos léböjtnél már elérhető fogyás, viszont nagyon nem mindegy, hogyan állítják össze a kúrát. Csalóka lehet ugyanis a súlycsökkenés, hiszen leghamarabb a víz távozik a szervezetből. A léböjt végeztével aztán a kilók gyorsan visszaszöknek, akár már a léböjtkúra után pár nappal is. Ha az életmódban nem történik közben valódi változás, a fogyás szempontjából a léböjt hosszú távú eredménye kétséges lehet – véli a szakember. A jól felépített kúrának azonban számos jótékony hatása van.

A másik nagy vita, hogy létezik-e egyáltalán méregtelenítés? Orvosi szempontból nem sikerült ezt bizonyítani.

A léböjtkúrák alatt szaunázni is szoktak: de az izzadástól sem fogyni sem méregteleníteni nem lehet. Ez persze nem azt jelenti persze, hogy ne lenne egészséges, de ne várjunk tőle csodát.

Hogyan érdemes léböjtölni?

Dr. Gajdács Ágnes azt tanácsolja, hogy a léböjtkúra előtt minimum egy-két felvezető napot tartsunk, amikor rákészül az ember. Ez elsősorban vegán típusú, növényi táplálkozást jelentsen, kerülendő mindenféle édesség, finomított pékáru, alkohol, cukros üdítő és még a kávé is. Fontos a bő folyadékbevitel. Maga a léböjt aztán akár egy-két napos is lehet, de eltarthat egy hétig vagy 10 napig is. Fontos, hogy ahány napig léböjtölünk, utána legalább annyi napig tartson a visszaállás, amikor az ételeket fokozatosan visszaépítve még szintén vegán módon táplálkozunk.

A böjt számtalan jótékony egészségügyi hatással bír, laboreredmények is azt mutatják, hogy csökken a vérzsírszint, normalizálódik a vérnyomás. Lehetnek veszélyei is, mint az izomvesztés vagy a csonttömegvesztés, de vitaminhiány is kialakulhat. Egy jól felépített léböjtnél, kellő odafigyeléssel, orvosi felügyelettel azonban mindez kiküszöbölhető.

Viszont ahhoz, hogy nagyobb súlyfeleslegtől megszabaduljunk, a léböjt nem jelenthet tartós megoldást.

Ahhoz tudatos életmódváltásra is szükség van – emeli ki a szakember. A jól felépített léböjtkúrának elhízás esetén annyi haszna viszont lehet, hogy meg tudja törni a hízáshoz vezető rossz szokásainkat:

A léböjt időszakában olyan átmeneti szokásrendszer alakul ki, amelyben elmaradnak a rossz beidegződések, nincs napközbeni eszegetés, késő este már nincs kalóriabevitel, nincs tévé előtti nassolás. Ha ez tíz napig eltart, akkor egyes új szokások, további odafigyeléssel, már be tudnak épülni a mindennapi rendszerünkbe is. Böjtöléskor az ember hoz egy döntést, ami, ha sikerül azt betartania, megerősíti.

- teszi hozzá.

Másrészt viszont sokan gondolják úgy, hogy azért nem sikerül lefogyniuk, mert nincs befolyásuk saját testükre, úgy gondolják, hogy ők még a „levegőtől is híznak”. A léböjtölés során azonban megtapasztalhatják, hogy ha odafigyelnek, meghozzák a kellő áldozatot, igenis fogyhatnak, van hatalmuk a saját testük felett!

Csak okosan! A léböjtkúrák veszélyesek is lehetnek

A léböjtölés izomvesztéssel is járhat, ami akár a szívizmot is érintheti, de más szervi problémák is előfordulhatnak. A böjtölők gyakran vízhajtókat vagy hashajtókat is szednek, amik szintén veszélyesek, vitamin- és nyomelemhiányhoz vezethetnek. A léböjt-táborokban előszeretettel hirdetnek úgynevezett colon-hidroterápiát, ami a vastagbélnek egy gép segítségével történő átmosását jelenti. Az orvos szerint ez a módszer életveszélyes, különösen egy bizonyos életkor fölött, amikor a bélrendszerben különböző elváltozások lehetnek. Ezek miatt egy normálisan kivitelezett beavatkozás esetén is kilyukadhat a bélfal, amibe bele lehet halni.

Másrészt számtalan nem bevizsgált táplálékkiegészítőt és méregtelenítő hatásúnak nevezett készítményt lehet kapni, amelyeket úgy hirdetnek, hogy segítenek a diétákban. A szakember azt tanácsolja, alaposan nézzünk utána ezeknek a szereknek, mielőtt használni kezdjük őket. Járjunk utána, van-e magyarországi engedélyük, van-e garanciájuk.

A léböjt semmiképpen sem javasolt gyerekeknek, terhesség vagy szoptatás alatt, akut betegségeknél, fertőző és daganatos betegségben szenvedőknél sem ajánlott. Cukorbetegség esetén pedig fokozottabb kontroll szükséges.

Modern böjtutánzó diéták

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogy fentebb már említettük, az úgynevezett időkorlátos böjtök, ahol a böjti napok már nem léböjtöt vagy nulldiétát, hanem szigorú kontroll alatt tartott étkezést jelent:

1.1: egy böjti nap után egy rendes nap, normál étkezéssel következik, majd újra egy nap böjtölés. Ezzel a módszerrel a diétázó kevésbé érzi azt, hogy állandóan meg kell tartóztatnia önmagát.

5.2: 5 nap normális étkezés után 2 böjti nap következik.

5.5: ennél a típusnál 5 hét böjtölés után 5 hét normális étkezés következik. A szakember szerint így is hatékonyan lehet fogyni.

Aztán lehet úgy is variálni, hogy minden hónapban van 5 böjti nap, ami szintén nem koplalást, hanem vegán jellegű, főleg növényi táplálkozást jelent. A szakember szerint, ha ezt valaki legalább három hónapon keresztül csinálja, akkor ezeknek a böjtölést utánzó diétáknak már kimutatható egészégügyi előnyei vannak.

Időkorlátos böjtöt tarthatunk még úgy is, hogy egy napon belül, 8-12 óra az az időszak, amikor elosztva étkezhetünk, és 12-16 óra hosszú a böjt. Mondjuk este 6 és reggel 6 vagy 8 óra között nem eszünk. Önmagában ennek a korlátozásnak is számos egészségügyi haszna lehet, gondoljunk csak bele, mennyivel kevesebb nassoláshoz vezet.

Minél kevesebb a húst eszünk, annál jobb a világnak

A szakember még kiemeli, hogy globális klímaváltozás és túlnépesedés miatt is muszáj lenne egyre inkább csökkenteni a húsfogyasztásunkat. Ahogy nő a világ lakossága, belátható, egyre lehetetlenebb annyi húst előállítani, mint amennyit jelenleg fogyasztunk. Már kísérleteznek műhúsokkal, de célszerűbb lenne a növényi táplálkozás irányába eltolni a táplákozásunkat.

Nem kötelező teljesen lemondani a húsról, de ha hetente 3-4 napot húsmentesen táplálkozunk, már ezzel is sokat tehetünk egy fenntarthatóbb világért és környezetünk védelméért.

Ráadásul a növényi alapú táplálkozásnak felsorolhatatlanul sok jótékony egészségügyi hatása van.

Címlapkép: Getty Images