Lassan luxus a falusiak kedvenc csemegéje: így készül, és ezért egészséges a házi disznósajt

A sertéságazat, de az egész állattenyésztés bajban van évek óta. A koronavírus hatása mellett a sertés- és baromfiágazat állategészségüggyel kapcsolatos vírusai is tizedelték az állományokat. Ezen kívül az energiaválság a takarmányárakon keresztül az abrakfogyasztó ágazatoknak nagyon komoly önköltség-növekedést és szorítást jelentett, ahogy a kukorica terméskiesése sem tett jót.

A sertéságazat súlyos helyzetbe került az elmúlt év során az EU minden országában, így nálunk is. Mindenki reménykedett a sertéstenyésztőknél, hogy a végbement önköltségi növekedés lassan beépül az élősertés árába, ami természetesen előbb-utóbb kihathat a fogyasztói árakra is. Mivel az ideiglenes fogyasztói ármaximáláshoz hasonló intézkedésre még nem került sor a termékpályán, így pontosan nem látjuk, hogy milyen hatások várhatók

- fogalmazott Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke korábban az Agrárszektornak.

A sertéstenyésztők nagy bajban vannak, a ráfizetés egy vágódisznóra akár 8000-9000 forintra is rúghat, amit hosszú távon senki nem engedhet meg magának.

Murányi József őstermelőnek 200 disznója és 13 kocája van, nagy fehér sertés és duroq fajtasertés, ez utóbbi is hússertés. A Murányi családi vállalkozásnak is az a szerencséje, hogy 14 hektár földjükön 500-600 mázsa kukoricát termesztenek a sertéseknek éves szinten, valamint 300 mázsa tritikálét, vagyis búza-árpa keveréket.

A takarmányok ára nagyon felment, mi szerencsére saját magunknak termeljük a takarmányt, mindent magunk állítunk elő, de már rég árat kellett volna emelnünk, ha nyereséget akarunk. Ennek ellenére eddig ezt nem tehettük meg, mert a nagy multikkal nem versenyezhetünk. Hál' Istennek az emberek értékelik a házias ízeket és a minőséget, egyre többen keresik a termékeinket, így a piacon mindig jól fogy a portékánk, ahogy a kisboltunkban is.

- mondta el a Hellovidéknek Murányi József, a vállalkozás feje.

Józsefék is készítenek mindent a disznóból, a húsát is értékesítik, de a késztermékeik is fogynak, a disznósajtjuk is kapós.

A boltunkban 2000 forintért tudjuk adni a disznósajtot, hogy ne fizessünk rá, de amikor piacolunk, 2500 forintot kell kérnem érte, mert elég komoly helybért kérnek a standokért.

A disznósajt története

A disznósajtnak az országban, egyes országrészeken való ismertté válásától paraszti készítéséig gyakran igen hosszú idő telt el. Az 1695. évi kolozsvári szakácskönyv már ír (rongyba töltött) disznó főbül való sajtról.

A disznósajt vagy disznófősajt, azaz a „disznó főbül való” sajt, előfőzött sertés fejhúsból, tokaszalonnából, bőrből, szívből, nyelvből, veséből, a zsírszalonnáról lehúzott bőrből, kocsonyásító alapanyagokkal és fűszerekkel készült hússajt, melyet legtöbbször megtisztított sertésgyomorba töltenek, sajtolnak és általában füstölnek is. Regionálisan többféle elnevezése létezik, hívják úgy is, hogy gömböc (a gömböcöt kézzel töltik, bevarrják, kifőzik, nem préselik, nem füstölik, mert hamarosan elfogyasztják), préshurka, prezbors, svartli, varsli, szajmóka, de egyes területeken még a szalámi elnevezést is használják rá. Európa számos országában készül hasonló hústermék.

Magyarországon ekkortól készítenek disznósajtot

1600 körül már említi a disznósajtot az erdélyi Kéziratos fejedelmi szakácskönyv, ahová valószínűleg német nyelvterületről került át. Az itt szereplő recept a főtt, kicsontozott disznófejet fűszerezve gyolcsruhába javasolja tölteni. A magyar középosztály csak az 1870-es évektől kezdte gyakrabban készíteni a disznósajtot, talán bécsi közvetítéssel. A paraszti disznóöléseken 1880 és 1960 között hullámokban terjedt el, nyugaton korábban, keleten később, a Nyírségben például csak a második világháború után lett gyakoribb. Legkésőbb az erdélyi parasztsághoz jutott el, ahol gyakran gyomor helyett a hólyagba töltötték. Talán a Magyarországra települt német bevándorlók is magukkal hozhatták a receptet,és valamennyire közrejátszhattak a terjesztésében.

A sertésből természetes kollagénhez juthatunk

A kollagénfogyasztás nemcsak a bőr szépségének megőrzésében játszik fontos szerepet, hanem többek közt az izomregenerálódásban és a porckopás megelőzésében is. Sőt, az egészséges bélrendszer megteremtéséhez is hozzájárul, miközben az agyat és a szívet is támogatja. A különböző kollagénkészítmények nagyon népszerűek, de a sertés körme, farka, feje, csülökrésze jól kifőzve természetes kollagénnel látja el szervezetünket. Az emberi kollagénhez legközelebb a sertés kollagén áll, hasznossága éppen ezért megkérdőjelezhetetlen, így a jól elkészített disznósajt fogyasztása, ha nem visszük túlzásba, az egészségünknek is jót tesz.

Milyen húsok kerüljenek a disznósajtba?

Gyerekkoromban télen több disznóvágáson is részt vehettem nagymamáméknál, és a disznósajt olyan csemege volt, amit aztán egészen április végéig fogyasztottunk. Az íze messze felülmúlta a boltban kapható változatokét, még a drága változatok sem közelítik meg azt a rugalmas állagot és húsosságot. Disznóvágás után a disznót feldolgozzák, készül hurka, kolbász, töpörtyű, és még sok minden más. Nem vész kárba semmi, a disznónak minden részét felhasználják valamilyen formában. A legismertebb disznó-testrészek a sonka,a szalonna, és a csülök, ezeket pácolás után füstölve tartósítják. A magyar népéletben a sonkát legtöbb helyen húsvétig elrakják, és az ünnepen tálalják föl. Ugyanolyan ismertté vált az évek során a disznósajt is, ez az étel viszont eléggé megosztja az embereket, csakúgy, mint a kocsonya!

Egyéni ízlés kérdése, mi mindent teszünk a disznósajtba, hisz van olyan változata, amelybe a disznó fején kívül kerül borjúhús, nyelv és kacsamáj is, mások maradnak a disznóságoknál: a lényeg, hogy a kollagénben gazdag fej és bőr ne maradjon ki, jól illik bele a nyelv és a füstölt tarja, a füstölt csülök is. Míg a boltokban disznósajtot gyakorlatilag bármikor vehetünk, házi változatot főleg télen készítenek.

Ugyanakkor nem lehetetlen elkészíteni a teljesen autentikus, gyomorba töltött változatokat sem, de akkor sincs baj, ha a megfőtt húsokat egy folpackkal kibélelt, hőálló formába töltjük. A lényeg, hogy valamilyen nehezékkel jól lenyomjuk, és legalább hat órán át, de inkább egy egész éjszakára tegyük hűtőbe, és hagyjuk így lenyomva úgy, hogy az egész felületét érje a súly. Másnap már szépen szeletelhető is. Ebben az esetben viszont hűtőben tárolandó, és viszonylag hamar el kell fogyasztani.

A finom disznósajt titka a megfelelő fűszerezés

A disznósajtot tölthetjük megtisztított gyomorba, amit nagyon alaposan megtisztítunk először is, majd a végén összevarrunk, vagy nagyobb zacskóba. Ha zacskóba töltjük, a végét jól bekötözzük, és nehezéket teszünk a tetejére, hogy összenyomja a sajtot. Akár nagyobb tálba is simíthatjuk, vagy sütőformába, de ekkor nem lesz olyan szépen szeletelhető. Legalább 6 órára hűtőbe tesszük, de az sem baj, ha egész éjjel állni hagyjuk, majd kínálhatjuk. A disznósajtba ízlés szerint főzhetünk nyelvet, vagy belsőségeket, de csak sertésfejből készítve is remek. Füstöletlenül is fogyaszthatjuk, füstölve is kitűnő.

Kerülhet bele fokhagyma és pirospaprika, de egyikből sem sok, mert érződnie kell benne a húsok különleges ízeinek. Egyesek teljesen kihagyják a pirospaprikát és a fokhagymát, cserébe kerül bele kakukkfű, szerecsendió vagy a modern változatban akár citromhéj is. Mint a jó kocsonyánál itt is fontos, hogy a fejből és a bőrből kifőtt kollagén jól összetartsa a húst, valamint hogy megfelelő méretűre legyenek benne vágva a húsok. Ha túl kicsire van vágva, pépes lesz, ha túl nagyra, nem lehet kényelmesen enni.

Házi disznósajt recept

Hozzávalók

• Fél sertésfej (kb. 2 kg)
• 3-4 gerezd fokhagyma
• 1 teáskanál majoránna
• fél teáskanál őrölt kömény
• 1 teáskanál édes pirospaprika
• 1 teáskanál gulyáskrém - opcionális
• 2 dl abálólé
• só, bors

Elkészítése

A sertésfejet megmossuk és megtisztítjuk, majd egy edénybe tesszük, és annyi vizet öntünk rá, ami ellepi. Fűszerezzük, és lefedve addig főzzük, amíg a hús leesik a csontról, ami legalább két óra. Mikor elkészült, kicsontozzuk, és feldaraboljuk a húst, majd egy tálba tesszük, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a sót, a borsot, és megkóstoljuk, ha szükséges, akkor még sózzuk. Az abálóléből (ebben főtt a fej) öntünk hozzá 2 decilitert. Azért kell abálólevet öntenünk hozzá, hogy kocsonyás állagú legyen.

Címlapkép: Getty Images