Annamari élete akkor változott meg gyökeresen, amikor 2013 januárjában halmozottan sérülten született a kisfiuk, akivel aztán sokat kellett orvoshoz és gyógytornászhoz járni. Akkor találta ki, hogy hálája jeléül saját készítésű finomságokkal lepi, meg akik segítettek nekik. Megkóstolták, aztán egyre többen és többen dicsérték és kérdezték tőle, hogy miért nem foglalkozik ezzel.
Ekkor merült fel a gondolat, hogy belevágok. Régen is csináltunk málnából, ribiszkéből, itthon megtermelt gyümölcsökből szörpöket. Az volt a legjobb, hogy ez nagyon jót tett a lelkemnek is, mert kilátásban sem volt, hogy visszamehetek a munkahelyemre. Azóta született egy egészséges gyermekünk is, aki most óvodás. A nagyfiunk iskolába jár délelőtt, fél egyre megyek érte. A vásárok hangulata nagyon jót tett a lelkemnek, azt szoktam mondani a férjemnek, hogy ilyenkor szabadságon vagyok. A másik, hogy nagyon jó gyűjteni ezeket a növényeket a kertben vagy az erdőben. Az ibolya, a bodza, az az illat, az az erő, amit a növények adnak, elmondhatatlan!
Tavalyig egyrészt Zalaszántón termelték a szörpnek és lekvárnak való gyümölcsöket, virágokat, másrészt saját szombathelyi kertjükből szüretelnek, merthogy Annamária legalább annyira rajong a virágokból készített szörpökért, mint a hagyományos gyümölcsös ízekért.
Újított azért nagyszüleink receptúráján
Én még nem az üdítők korában nőttem fel, gyermekkoromban a házi dolgokat szerettük. A szörpkészítés alapjait még anyutól lestem el, de azt mondja, ma már teljesen másképp csinálom, mint ő. Anya csöpögtetéses technikával csinálta, én másképp dolgozom fel. Virágban talán a bodza volt az egyetlen, amit csinált, de az alapokat tőle és a nagymamámtól lestem el. Annyit változtattam, hogy anyu mindig úgy csinálta, hogy egy kiló gyümölcs, egy kiló cukor. Régen ez volt a szokás. Én a legsavanyúbb lekvárnál is nagyon lecsökkentettem a cukortartalmat. Ha valaki szörpömet issza, vagy a lekváromat eszi, érezze a gyümölcsök eredeti ízét. Lehet, hogy aki édesebben szereti, annak gyorsabban fogy a szörpöm
- meséli Annamária, majd hozzáteszi:
A másik titkom, amire érdemes a szörpkészítésnél odafigyelni, hogy én vizet nem teszek hozzá, maximum 1-2 dl-t egy literhez, attól függ, mennyire sűrű feldolgozás után. Citromsavat néha adok hozzá, pl. a ribizlihez, a málnához a magas pektin tartalom miatt. Az áfonyaszörpöm sokszor így is nagyon sűrű.
Hőkezeléssel tartósítja a szörpjeit. Van, amit hagyományosan, pokróc alatt pihentet, de vannak már befőző fazekai is. Ahogy meséli:
Van egy régi, Csehszlovákiából hozott alumínium, meg az újfajta elektromosok, de szerintem a régi sokkal jobb. Az újak túl hamar felmennek a megfelelő hőmérsékletre, és az nem jó.
Többször megfordult a fejében, hogy abbahagyja
Nincsenek könnyű helyzetben a hazai szörpkészítők, nehéz ebből megélni. Sokan nem is értik, miért is kerül egy őstermelőnél egy fél literes üveg 1800 forintba.
Amikor elkezdtem, nagyon olcsón adtam. Aztán utánaszámolt a férjem, mert ő az, aki igazán otthon van az üzletben, és mondta, hogy tulajdonképpen még rá is fizettem. Sokszor gondolkodtam már, hogy abbahagyom, mert nem biztos, hogy lesz erőm elkérni annyi pénzt, amennyit a termékeim érnek. Ha azt nézzük, hogy mennyi munka van egy gyümölccsel, mennyit kell öntözni a málnát, hogy a sárgabarack elfagyhat... Még mindig nem vagyok olyan drága, mint azok, akik kistermelőktől vásárolják hozzá a gyümölcsöket, de így is van, aki megkérdezi, hogy miért kerül ennyibe. Akkor megkérdezem, hogy csinált-e már szörpöt, és mondja, hogy nem. Megpróbálom elmagyarázni, hogy tavasszal nekiállunk, jobb esetben örülünk, hogy virágzik, és szépen fog teremni, aztán jön egy jég vagy egy akkora szél, hogy mindent lever, hogy vegyszermentesen mennyire nehéz a kártevők ellen küzdeni. Nem tudják az emberek, mennyi munka van ezzel, nemcsak az, hogy leszedem és megfőzöm, hanem előtte és közben is. Mert nagyüzemben nem úgy szedik, mint a kistermelők. Én szemenként szedem, épp a megfelelő időben
- magyarázta Annamária, aki, ahogy elárulta, ami miatt nem adta fel, az a sok pozitív visszajelzés. De nem könnyíti meg a helyzetét a mostani infláció sem, nagyon mennek fel az árak. Tavalyhoz képest most például kétszer annyiba kerül csak az üveg, amibe a szörpöt tölti. Ennek ellenére, egy ideig még – ígéri - biztosan fogja csinálni.
Egy okom van igazán: nagy örömet okoz. Az is motivál még, hogy kint lehetek a szabadban, és közben átadhatom a gyerekeknek,ahogy engem tanítottak a szüleim. Jön velem a kisebbik fiam, és kérdezi, ugye hagytál nekem a ribizlin leszednivalót?! Ha nem tartunk ki, és nem mutatjuk meg azt ,hogy aki vesz egy kertes házat, az gyümölcsöket is termelhet azon kívül, hogy csak füvet nyír (lehet egy zöldségeskertje). Persze nem kell az egész kertet felásni, de egy gyümölcsfa körül is lehet játszani! És az a fa hálás , abból lesz gyümölcs, amiből aztán készíthetünk magunknak finomságokat.
Itt az ibolya és a pitypang szezonja – remek szörpök készíthetők ezekből is
A szezon legelején járunk, most ibolya és pitypang van, amiből készíthetünk magunknak szörpöt. Ahogy Annamária meséli, mindkét tavaszi virágnak nagyon sok jótékony hatása van, főleg télen. De meg is lehet szárítani, és teát lehet belőle készíteni.
Én a pitypangnak csak a virágából szoktam szörpöt főzni, de van, aki szárral együtt csinálja, mert annak is vannak jótékony hatásai. A pitypangról elég sok visszajelzést kaptam, hogy nem elég keserű - én csak a virágját használom fel. Érdekes, hogy annyi virágpor van benne, hogy a szörpnek mézíze lesz tőle. Ha a kocsánnyal, csészelevelekkel együtt készítjük, akkor kicsit kesernyés az íze, ez jó az epére. A pitypang levele pedig jó salátának, a gyökere is jótékony hatású. A virágból készült főzet emésztést javít, enyhíti a puffadást, javítja az anyagcserét, csökkenti a vércukorszintet, csillapítja az ízületi fájdalmat, és erősíti az immunrendszert. Az ibolyaszörpre pedig azt szoktam mondani, mint az akácra, hogy érezni lehet a szánkban a virág illatát. Nagyon jó köhögéscsillapító, csökkenti a mandulagyulladást, antibiotikummal egyszerre használható, és így segít megelőzni a gyúladások ismételt kialakulását. Ezt érdemes kúraszerűen alkalmazni
- tanácsolja Annamária, aki még hozzáteszi, hogy természetesen fontos, hogy ne forgalmas út mellől szedjük a virágokat, illetve az ibolya a mélylila legyen, mert annak vannak jótékony hatásai.
A következő virág, amiből majd szörpöt lehet készíteni, az az orgona
A bodza és az akác előtt nyílik még az orgona, amiből szintén remek szörp készíthető. A szárát viszont semmiképpen sem szabad beleszedni, csak kizárólag a virág szirmait – figyelmeztet Annamária, ami persze jó kis munka lesz. Aztán ki kell főzni, viszont senki ne lepődjön meg, ha a lila orgonának (vagy az ibolyának) főzés után megváltozik a színe, nem lesz olyan szép, főleg, ha hőkezeléssel teszi el, mert kifakul. Ilyenkor (ahogy télen is) lehet még levendulából is szörpöt főzni, mert azt a szárítottból is lehet készíteni.
Mennyire vevők itthon ezekre a gyógynövényes-virágos szörpökre?
Annamária szerint az emberek még kevésbé kaptak rá a tavaszi virágokból készített szörpökre, de vásárokban szokott termékeket kóstoltatni. Sokan meglepődnek, egy ibolya, orgona vagy pitypangszörp esetén nem számítanak ilyen kellemes és intenzív ízekre:
Meg szoktam kóstoltatni ezeket a különlegességeket, és nem találják ki, hogy mi az. Leginkább a zsálya okoz kellemes csalódást. Általában ízlik a vásárlóknak.”
Annamária nagyon szereti még a hársból, akácból, levendulából, citromfűből készült szörpöket is, de ahogy elárulja, az igazi nagy kedvenc a málna, de a birsalma is favorit.
Címlapkép: Getty Images