Ilyen sajtot eszik a hőségben sok magyar: fogadjunk, ezeket te sem tudod a mozzarelláról
A mozzarella Olaszországból indult hódító útjára, és ma már a világ minden pontján kedvelt alapanyag, az otthoni és az éttermi konyhákon egyaránt, a magyarok körében is népszerű sajtféleség. Ráadásul a hőségben jólesik fogyasztani, mert nem terheli meg a gyomrot sem. A Szarvasi Mozzarella segítségével összegyűjtöttünk néhány kevéssé ismert tudnivalót róla.
A mozzarella szó az olasz „mozzare”, vagyis vágás szóból ered, utalva arra, hogy készítésekor vékonyra szelt sajtszalagokat gyúrnak össze. A krónikák szerint ezt a szót először Bartolomeo Scappi, a pápa főszakácsa használta 1570-ben, de már a 12. században is kínálták „mozza”-nak nevezett friss sajttal a zarándokokat a Campania tartománybeli Capua monostorában.
A mozzarella hivatalosan a hevített, gyúrt, ún. pasta filata sajtok közé tartozik. A pasztőrözött tejet 34-36 fokra melegítik, hozzáadják a baktériumkultúrát és az enzimeket, amelyek rövid idő alatt megalvasztják. Az összeállt alvadékot késekkel apróra szabdalják, majd a savót leválasztják – és ezzel el is készült a gomolya, a mozzarella alapanyaga. Ezt a gyúró-szálazó gép 85 fokos vízben dagasztja, sóoldatban lehűl, majd formázóhenger alakítja a megfelelő méretűre és formájúra a darabokat. Csomagoláskor a sajt rugalmas, szálas jellegének megőrzése érdekében a zacskóba vizet is kell tenni.
Az eredetvédett „mozzarella di buffala campana” csak Olaszország déli-középső részén, és kizárólag bivalytejből készülhet.
Gyorsan elkészül
A mozzarella valóban gyorsan elkészíthető: a reggel az üzembe érkező tej délutánra már fogyasztásra alkalmas sajttá áll össze. Voltaképpen ezt használja ki az egyik olasz hajóstársaság is, tengerjárói fedélzetén ugyanis a konyhában maguk állítják elő a felszolgált mozzarellákat.
Egy kiló mozzarella készítéséhez 10 liter tejre van szükség. Azonban a készítésekor kicsapódó tejsavó sem vész kárba: újrahevítve és leszűrve ebből nyerhető ki a ricotta. Kiváló fehérje- és kalciumforrás, amelyet nem érlelnek és nem is ízesítenek, tartósítószert nem tartalmaz, épp ezért, kiválóan tud idomulni voltaképpen bármilyen alapanyaghoz.
Legelterjedtebb felhasználási módja a pizza, és persze a bazsalikommal-paradicsommal összekombinált caprese saláta. Sokoldalúságának köszönhetően azonban jól mutat levesbetétként, húsok és zöldségek kísérőjeként. Lágy íze számos fűszerrel párosítható, sósan és édesen egyaránt.
Friss sajtokra hangolt receptek
A Szarvasi Mozzarella több mint 25 éve gyártja a kedvelt olasz sajtfajtákat. Naponta közel 100 ezer liter tej érkezik üzemükbe, amelyből a mozzarellák számos változata mellett mascarpone és ricotta is készül. A cég azonban a kedvelt alapanyagok felhasználásához is segítséget nyújt, kezdő és haladó otthoni szakácsoknak. Weboldalán komoly receptgyűjtemény mutatja be a mozzarella és egyéb friss sajtok változatos felhasználási módjait, reggelitől vacsoráig, előételektől desszertekig terjedő kínálatban. A nagy melegben jólesik például egy hideg céklaleves mozzarellával, egy bogyós gyümölcs saláta sárgadinnyében, vagy épp juharsziruppal és málnával megbolondított grill mozzarella.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)