Így készül a magyarok kedvenc luxuslekvárja: 4500 egy üveg, de nincs párja

Tovább nő az infláció, az élelmiszerárak emelkednek

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban 15,6 százalékkal nőtt az infláció, ezzel újabb 24 éves rekord dőlt meg. Az élelmiszerárak óriásit ugrottak, legtöbbet a kenyér és a margarin drágult, de a gyümölcsöknek is jócskán felment az ára a tavalyiakhoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlése szerint a nyár utolsó hónapjában 15,6 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához képest, míg havi alapon 1,8 százalékkal. A VG elemzői konszenzusa korábban 16 százalékos ütemet jósolt, a Magyar Nemzeti Bank 15-16 százalék közötti éves növekedést vetített előre. Augusztusban a legmeredekebben az élelmiszerek drágultak: az egy évvel ezelőttihez képest 30,9 százalékkal. Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5 százalékkal került többe.

Javában tart a szilvaszezon

Pár hete tart a szilvaszezon, amit egészen októberig élvezhetünk. A szezonális gyümölcsök, amellett, hogy jóval kedvezőbb áron juthatunk hozzájuk még e mellett a drágulás mellett is, frissebbek, zamatosabbak, és jóval magasabb a tápanyagtartalmuk is.

A szilva a csonthéjas gyümölcsök közé tartozik, amelynek igen változatos a felhasználási köre, és sok fajtáját ismerjük – mondta el Jókai Eszter őstermelő a teol.hu-nak. A legkeresettebbek a Stanley, a Bluefre, a Besztercei, a Cacanska Lepotica és a Cacanska Rodna. A szilva mellett szól, hogy tipikusan magyar gyümölcs, úton-útfélen találkozhatunk vele, felhasználási köre is igen széles, hagyományosan készülhet belőle lekvár, sütemény, aszalt gyümölcs és persze az elmaradhatatlan pálinka. A szilva ugyanakkor manapság nem tartozik a legdivatosabb, legkeresettebb gyümölcsök közé, sokak szemébentúl egyszerű, idejétmúlt gyümölcs, pedig még az idei, aszályos időjárást is jól bírja, igénytelen, jól alkalmazkodik az időjárási körülményekhez.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a szilva termőterülete csökkenő tendenciát mutat, 154 ezer hektár volt 2020-ban, míg az ezredforduló idején 220 ezer hektár. A betakarított termés mennyisége 2020-ban 25 százalékkal 1,29 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH adatai szerint Magyarországon 7,06 ezer hektárról 27 ezer tonna szilvát takarítottak be 2020-ban, ami az elmúlt húsz év legalacsonyabb termése volt. 2021-ben az előző évi gyenge kínálat után nagyobb termés realizálódott, de messze elmaradt a közepesnek mondható 62 ezer tonnától a 25-32 ezer tonna közötti termésátlaggal.

2022-ben a fagy kisebb mértékben sújtott le, de jött az aszály

A szilva idén a szerencsésebb gyümölcsök közé tartozik, szemben például a barackkal és az almával, de azért elmondható, hogy ültetvényenként változó lett a termés.

A Pest megyei Zsámbékon található Tök jó gyümölcsnél közepes lett az idei szilvatermés a 17 hektárnyi területen, a tavalyinál valamivel jobb, mivel most a tavaszi fagyok annyira nem viselték meg, de az aszályt megérezték.

A szilvánál is jellemző, hogy kisebb lett a termés, sok gyümölcsöt eldobott a fa, megritkította magát, így védekezett az aszály ellen. Soha nem okozott még ekkora gondot a vízhiány és a hőség a gyümölcsfáknál, a barack is hőgutát kapott. Jövőre arra fogunk törekedni, hogy a talajban valahogy jobban megőrizzük a vizet, és az öntözést erőltetjük továbbra is. Szedd magad akcióban idén 300 forintért adjuk a szilva kilóját, ha pedig valaki csak megveszi, akkor 350 forintért viheti a termést

- mondta el a Tök jó gyümölcs tulajdonosa a HelloVidéknek.

A Bács-Kiskun megyei Kecelen az ültetvénynek idén csak a harmadát verte el a jég, aminek már örültek a tulajdonosok, tavaly ugyanis az egész ültetvény a jégverés áldozatául esett.

Nem rossz az idei termésünk, itt késői fajták vannak, most kezdjük a szedés t és értékesítést, szeptemberben lesz a csúcsszezon nálunk. Öntözzük a szilvát, vannak fúrott kútjaink, de a légköri aszály ellen ez sem segített, amit nagyon megszenvednek a gyümölcsfák. Ennek enyhítésére esténként permetezőből locsolok a leveleikre vizet, hogy valahogy kibírják, nem százszázalékos megoldás, de valamennyire enyhíti a bajt. Tavasszal, az ültetvény fáinak a frissítésére, pótlására telepítettünk több száz szilvafát, nincs 10, amelyik túlélte az idei évet

- ecsetelte Fejes Tibor gazda.

Így készül a híres szatmári szilvalekvár

A szatmár-beregi térségben ilyenkor szinte minden faluban érezni lehet a rotyogó szilvalekvár kellemes illatát. Ennek a lekvárnak a főzése egyben társadalmi esemény is, hiszen gyakran a rokonság, a szomszédok vagy az ismerősök gyűlnek össze, hogy segítsék egymást az egyes lépéseknél.

Ezt a lekvárt ugyanis kizárólag a rőzsetüzelésű rézüstökben főzik hagyományosan, állandó keverés mellett 12-24 órán át, hogy az eredmény az utánozhatatlan ízű és illatú szatmár-beregi szilvalekvár legyen. A füst különleges ízt és aromást kölcsönös a finomságnak.

Lekvárfőzés lépésről lépésre

1. A legelső teendő a katlan megrakása, valamint az üst előkészítése, azaz a külső oldalának sárral való körbetapasztása, ami nagy hozzáértést és gyakorlatot igényel. Hagyományosan a legmegfelelőbb a célra a vörösrézből készült üst. A ponyvára rázott vagy levert szilvát átválogatják, több léről megmossák, lecsöpögtetik - csak frissen szedett szilvából főzik a lekvárt.

2. Ha az üst is, a szilva is kész, kezdődhet a ciberézés, azaz az előfőzés. A gyümölcsből egy kisebb mennyiséget kézzel összetörnek, szétnyomkodnak, hogy levet eresszen, s a főzés elején se ragadjon oda az üst aljára. Amikor felforrt, fokozatosan hozzáadják a többi szilvát, s közben folyamatosan kavargatják a kisebbfajta evezőlapátra emlékeztető lapickával. Az üst alatt ilyenkor gyengébb tüzelőanyagokkal (napraforgószár, kukoricacsutka, rőzse) fűtenek.

3. A szilvát addig kell főzni, amíg el nem válik egymástól a héj, a hús és a mag. Az így előfőzött anyagot, a penyőt egy hosszú nyelű edénnyel merik ki az üstből, egyenesen a fateknőre helyezett ciberéző rostára, amelyen egy fakanállal átdörzsölik. A rostán fennmarad a mag, esetleg a héj egy része, a tekenőben pedig összegyűlik a bordó színű, édes-savanykás cibere, ami a lekvárfőző csapat egyik kedvenc csemegéje. Ízéből a hozzáértők már arra is következtetni tudnak, hogy milyen lesz a kész lekvár.

4. Egy üst lekvárhoz legalább négyszer-ötször annyi ciberére van szükség, így ha csak egyetlen rézüstben folyik a főzés, a ciberézés igen hosszadalmas munka. Ilyenkor a kész ciberét teknőkbe, tálakba öntik, amíg az utolsó adag is elkészül, s az üstöt elő lehet készíteni a sűrítéshez.

5. A lekvárfőzés második szakasza a sűrítés, vagy ahogy errefelé mondják, az öregítés. Ennek legfontosabb eszköze az üstbe helyezett kavaróvitorla: két, kereszt alakban összeerősített deszka, melynek formája követi az üst aljának vonalát. Az üst füléhez vagy a katlanhoz rögzített tengelyhez facsappal kapcsolódik a kavarófa, amit egészen a lekvárfőzés végéig állandó mozgásban kell tartani, hogy a lekvár oda ne égjen.

Az üst alatt ilyenkor már fával tüzelnek, s a rotyogó lekvár gyakran kifröccsen, köpköd. A lekvár akkor van kész, ha a púposan megmerített fakanálról nem csöppen le.

Manapság már zománcozott üstökben, tapasztás nélkül, üstházakban is sokan főznek, sőt a kavaróvitorlát is sok helyen házilag eszkábált villanymotor hajtja. Az is gyakori, hogy a munka meggyorsítása érdekében az előfőzéshez másik üstöt használnak. Minden esetben hosszú órák telnek azonban el, amíg a híg, vöröses színű ciberéből lekvár lesz: ezalatt lassan elfogy a félretett cibere, a tűzifa, fárad a csapat - és bizony gyakran felvirrad a következő hajnal is. Az embert próbáló munka gyümölcse pedig a sűrű, szinte fekete szilvalekvár, melynek illata, íze semmivel össze nem téveszthető, évekig eltartható, és ezerféle módon felhasználható - nem véletlenül nevezik a térség "gasztronómiai kincsének".

Az így készült, 100 százalékban csakis szilvát tartalmazó, hagyományos "szatmári szilvalekvár" nem olcsó, de minden kanál belőle megéri az árát. A Noszvaji bio szilvalekvár 820 grammos, cukormentes változata 4290 forintért kapható, de találhatunk eredeti szatmári szilvalekvárt 250 grammos kiszerelésben 860 forintért is, ahogy 2000 grammos kiszereléshez is hozzájuthatunk 7866 forintért. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy minél olcsóbban kínálják ezt a lekvárt, annál biztosabb, hogy a gyümölcs mellett más is került a lekvárba, egy kiló ebből a lekvárból ugyanis 4-5 kilogramm, mag nélküli gyümölcsöt tartalmaz.

A szatmári szilvalekvárt is gyártó Agricolae Kft. ügyvezetője, Bíró Alexandra elmondta a HelloVidéknek, miben különbözik az áltakuk felhasznált szilva az ország többi részében termelttől.

A szatmári tájegységre jellemző öntéstalaj (4 folyó hordalékából keletkezett), illetve a folyók miatti mikroklimatikus viszonyok duális hatása egyaránt hatással van a szilva érésére. Ez okozza azt, hogy a sav-cukor arány megfelelő mértékben legyen jelen gyümölcséréskor. Ezek határozzák meg a szilva jellegzetes ízét. A tájegységre jellemző fajták pl. Penyigei, Besztercei szilvafajták (mindkettő nagyon régi, magyar szilvafajta) ezek színükben, és ízükben eltérnek a pl. Békésben található vöröses színű fajtáktól. 5000 éves kultúrnövényünk. A Földközi-tenger keleti mellékén jelent meg. Már ókori feljegyzésekben is említik Cato, Vergilius írásaiban is említik. Magyarországon már a 16. sz-tól termesztik, a Besztercei szilva elődje már ekkor kedvelt csemege. Szatmárban a Szamoshát vidékén a legjellemzőbb: Kékszilva, Penyigei (nemtudom) szilva, illetve Potyó (lotyó) szilva.

Szatmárban a Szamoshát vidékén a legjellemzőbb: Kékszilva, Penyigei (nemtudom) szilva, illetve Potyó (lotyó) szilva. Ma már a külföldi nemesítésű ipari feldolgozásra alkalmasabb fajták is elszaporodtak a nagytermelésben, például a Cacanska Lepotica (szerb), a Stanley (amerikai) és az Elena (német). Cégük saját telepítésű „Nemtudom” ültetvénnyel rendelkezik 12 hektáron.

A KSH adatai szerint Bács-Kiskun megyében a legjelentősebb a szilva termesztése, utána Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye következik a sorban az összes fajtára vonatkozóan.

Cégünk a hagyományos lekvárfőzés értékeit megtartva, de annak technikai hiányosságait kiegészítve készíti el a lekvárt gombvákuum üstös technológiát használva, ennek köszönhetően a terméket 100 Celsius-fok helyett 50 Celsius-fokon főzzük, így megmaradnak benne a vitaminok, illetve az íz- és illataromák. Ezáltal elértük, hogy a szilvalekvár HMF (égetett részecske) tartalma az egészségügyi határérték alatt marad, egy kiló lekvárhoz mintegy négy kilogramm gyümölcsöt használunk fel

- mondta el Bíró Alexandra kérdésünkre.

Az Agricolae Kft. hagyományos szatmári szilvalekvárt főz, modern eszközökkel, de a beltartalmi értéke ugyanolyan jó, mint a rézüstökben, 24 órán át készülő lekvároké. Bíró Alexandra logisztikai vezető elmondta, hogy a védjegy azért fontos számukra, mert az eredetvédettség eléréséhez ez egy nagyon fontos lépcsőfok, a másik szempont pedig, hogy a hazai termék és annak népszerűsítése a határokon belül és kívül a cégnek már évek óta szívügye. Mivel a szilvalekvárjaik hozzáadott cukor nélkül készülnek, így ezek a termékeik abszolút megfeleltek a törvény által támasztott kritériumoknak. Egy kiló lekvárhoz mintegy négy kilogramm gyümölcsöt használunk fel.

Hamarosan ültethetjük a szilvafákat

A szilva ültetése ugyanúgy történik, mint más gyümölcsfák esetében. A szabadgyökerű szilva csemeték csak és kizárólag október és november heteiben kerülhetnek földbe, de ezeket a növényeket jellemzően az év többi szakában nem is árulják.

Ássunk ültetőgödröt, úgy egy nagyjából 60x60x60 centis mélyedésnyit, nagyobbra csak akkor van szükség, ha túl kötött a talaj. Viszont a homokos, laza talajt bőséges komposzt vagy szerves trágya adagolásával javítsuk fel. A gödör aljára tett szervestrágya réteget földdel takarjuk be, a gyökerek közvetlenül nem érintkezhetnek ugyanis vele

- mondta el az Oázis Kertészet kertészmérnöke kérdésünkre.

Fontos, hogy napfényes helyre kerüljön, lehetőleg a későbbi méretet belekalkulálva elég messze legyen más növényektől, kerítéstől vagy a ház falától. A megfelelő elhelyezés után fontos, hogy a facsemete megfelelő mennyiségű vizet kapjon.

Az ültetés után fajtánként változó, hogy milyen szerrel kell elvégezni a fa permetezését, illetve később szükséges a növény visszametszése. Az első termésre körülbelül az ültetést követő harmadik évben számíthatunk.

Érdemes tudni, hogy egy egészséges, megfelelően ápolt szilvafa évi 40-50 kilogramm termést is hozhat, ennek ellenére mi, magyarok évente átlagosan csupán 6-7 kilónyi szilvát fogyasztunk. Tehát már egyetlen szilvafa elültetésével biztosíthatjuk a család éves szilvaigényét.

Címlapkép: Getty Images