Dédanyáink karácsonyi menüje: így hozták ki fillérekből az ünnepi falatozást

Dubóczky Krisztina   
  Megosztom
Dédanyáink karácsonyi menüje: így hozták ki fillérekből az ünnepi falatozást

A régi karácsonyok ünnepi menüje még nem sokban különbözött az akkori hétköznapi fogásoktól a szegényebb, vidéki, paraszti családoknál. A szép hagyományaikkal, étkezési rituáléikkal emelték az ünnep fényét, és aki megengedhette magának, húst is tett az asztalra, módjával. A pazarlást és a dőzsölést a vidéki emberek akkor még nem ismerték, a jómódú polgárságtól pedig egy világ választotta el őket - akkor még. Idén megint csak összébb kell húznunk a nadrágszíjat, hiszen az infláció elérte a 22,5 százalékot, az élelmiszerek ára pedig sosem látott mértékben drágult. De most nézzük, milyen szokásokkal és ételekkel tették széppé a szerény karácsonyt annak idején eleink.

A karácsony a keresztény kultúrkör legjelentősebb ünnepe, profanizálódása miatt mára a húsvétnál is fontosabb és általánosabb ünnep lett, a vallási eredetet sokan nem is tartják fontosnak már, ezért is keresztelték át a "szeretet ünnepévé". Jézus születése, vagyis a karácsony pogány gyökerei tetten érhetőek abban is, hogy az időpontja egybeesik a téli napfordulóval, a keresztény szimbolikában a fény legyőzi a sötétséget, a karácsony pedig egyfajta lezárása az évnek.

A karácsonyi vacsorához manapság a legtöbb családnál elengedhetetlen alapanyagok közül a leginkább a dió és a ponty ára változott az elmúlt 4 év során, de a többi élelmiszernél is beszélhetünk egy átlagos 20 százalékos áremelkedésről. Számszerűen nézve a dió kilója 840, míg a pontyé 384 forinttal lett drágább néhány év leforgása alatt. A dió esetében ez 22 százalékos, míg a ponty esetében 19 százalékos drágulást jelent 2018 óta. Ugyanezen időintervallum alatt százalékosan nézve még ennél is nagyobb volt a drágulás a fejes káposzta esetében, aminek ára 29 százalékkal lett magasabb, és nagyot drágult a sertéscomb is, aminek kilóára19 százalékkal emelkedett.

Dédanyáink spórolós karácsonyi menüje

Dédanyáink idejében a vallásos paraszti családoknál december 24. bizony még a karácsonyt megelőző böjt jegyében telt el, vagyis semmilyen dőzsölés nem jellemezte, ami mára viszont általánossá vált. Régen az éjféli mise törte meg a böjtöt, és nagykarácsony napján, vagyis december 25-én került először hús az ünnepi asztalra.

Száz éve karácsonykor hús szinte egyáltalán nem került az asztalra, a hal megengedett volt, de inkább hüvelyeseket, sült tököt fogyasztottak. Ezeknek mind szimbolikája volt. Száz éve még rendkívül fontos volt a hit, ami meghatározta a szokásokat, vele együtt a karácsonyi ünnepkört is.

Menü szentestén felekezetek szerint

A szenteste menüje a vallási felekezettől függött hajdanán az alföldi parasztudvarokban is. A reformátusoknál nemigen különbözött a szentesti vacsora a többi karácsonyi étkezéstől. Sült húsok, sült kolbász, sült hurka, meg a kalácsok voltak a jellemezők. Nagy különbség a többi felekezethez képest, hogy a katolikusoknál – mind a római, mind a görög katolikusoknál – a falvakban december 24-ike böjti időszaknak számított. Szenteste napján főtt ételt nem is nagyon fogyasztottak, csak egyszerűbb levest hús nélkül. A vacsorát az éjféli mise előtt költötték el, ez is böjtös étel volt – a megye északi részein káposztás, gombás, savanyú leves, illetve guba, vagy ahogyan egyes helyeken nevezték: bobájka. Ez egy kelt tészta, amit hosszú rudakban vagy ujjnyi darabokban felvágva megsütöttek, megszárították, langyos tejjel vagy cukros vízzel meglocsolták, a megpuhult tésztát pedig mákkal, dióval vagy túróval ízesítették.

A karácsonyi vacsorával kapcsolatos hiedelmek, szokások

Az egyik legismertebb karácsonnyal kapcsolatos hagyományunk az ünnepi vacsora. A régi vallásos szokások szerint a katolikusok 24-én éjfélkor vagy 25-én napközben misén ülnek, és szenteste böjtölnek. A reformátusok 24-én istentiszteletre mennek, majd következő napon úrvacsorán vesznek részt. A néphagyomány szerint december 25-én következett a karácsonyi ebéd vagy ünnepi vacsora. Összegyűlt a család, olykor a távolabbi rokonság is, hogy együtt fogyasszák el a gazdasszony által az asztalra helyezett ételeket.

Kötelező volt az almaevés, de a dió sem hiányozhatott

A régiek szokásai vagy babonái kiterjedtek a karácsonyi étkezésre is. Amikor a család összegyűlt a vacsoraasztalnál, a családfő elővett egy almát, és annyifelé vágta, ahányan jelen voltak. Mindenki kapott egy-egy cikket belőle. Ezzel biztosították be, hogy jövőre is együtt legyen szenteste a család, hisz aki evett az almából, annak a jelenlétére egy év múlva is számítani lehetett a hagyomány szerint.

Diót azért fogyasztottak, hogy a következő évben egészségesek legyenek, mert ha a feltört dió szép fehér volt, akkor a következő évben egészségesek voltak. A mézes fokhagyma szintén ezt a célt szolgálta, a mák és a mákból készített édességek viszont, akárcsak a halételek, a gazdagságot garantálták.

Hajdúsági karácsonyi menü

Bizonyos ételek, mint például a bobájka, vagy guba, szinte csak a karácsonyra voltak jellemzőek. Ugyanakkor az ünnep alkalmából a hagyományos ételeket is jóval gazdagabban készítették. A hajdúsági református családokban a tyúkhúslevest ilyenkor csigatésztával, sok zöldséggel főzték, vagy sertésből orjalevest készítettek. Debrecen másik jellegzetessége a töltött káposzta, ezt sok füstölt hússal, rizzsel, savanyú káposztából csinálták, és amikor a káposzta megfőtt, vékony rántással gazdagították. Szintén friss sertésből készült a kocsonya, amelyet nemcsak karácsony első és második napján, hanem szilveszterkor is felszolgáltak. Ilyenkor az ételekből nagy mennyiséget főztek, jóval többet, mint amennyi a család szükséglete volt, a vendégeket, a karácsonyi köszöntőket és a kántálókat is ebből kínálták meg.

Karácsonyváró leves

Ugyanúgy a régi magyar hagyományokhoz kapcsolódnak a hüvelyesekből készült karácsonyi ételek. Habár a karácsonyi menü a legtöbbünknél mostanra szinte ugyanaz, de azért még ma is vannak olyan ételek, amik tájegységenként eltérnek, és pluszban gazdagítják az ételsort.

Ahol még a mai napig találkozhatsz a babbal, mint karácsonyi étellel, az Észak-Magyarország – itt volt/van a legnagyobb hagyománya. Mivel az északi területek nem számítottak a leggazdagabbnak, olyan ételek kerültek az asztalra, amik olcsók voltak: a bab például rántás nélkül is ehető volt – a rántáshoz zsír és liszt kellett, ami az igazán szegény helyeken luxusnak számított –, ugyanis sós vízben megfőzve tápláló ételt készíthettek.

A Jászságban a böjti ebéd hétféle ételből állt: pálinkaivásból, fokhagymanyelésből, habart bablevesből, mézes-mákos csíkból, aszalt szilvából, aszalt almából, dióból és sült tökből. Általában elsőnek az ostyát ették, utána jöhetett a fokhagyma, alma. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak, a lányok szépség- és egészségvarázsló célzattal ették, de a palócoknál a családfő egy almát annyifelé vágott, ahány családtag volt, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család: ha valaki eltévedne, a közösen evett almára visszagondolva hazataláljon.

A karácsonyi menüsor a régi paraszti családoknál csak olyasmiből állt, amiből volt bőségesen a kamrában a nyári-őszi betakarítások után, a jómódúbb parasztoknál került hurka és kolbász az asztalra, ami akkoriban igazi luxusnak számított a vidéki Magyarországon, a pazarlást hírből sem ismerték azok az emberek.

Hagyományos karácsonyi ételek - bableves

A bableves az északi országrészekben terjedt el leginkább ünnepi ételként. Így született meg a babbal készült karácsonyváró böjti leves is, amibe sárgarépa is kerül, tejjel felengedve. Azért, hogy hús is legyen a levesben, és ízesebb legyen, malackörmöt főztek bele legfeljebb. De a sertéskörömből pörköltet is készítettek, amit régen szintén karácsonyi ételként tartottak számon.

A karácsonyi töltött káposzta és a halászlé

Az étkezések előtt nem egy helyen, jellemzően az Alföldön és a déli országrészekben még tartják a régi szokást, és almát szelnek, diót törnek, valamint mézes fokhagymát esznek. A dió és az alma az egységet hivatott szimbolizálni: a karácsonyi vacsora előtt a család egy almát annyi szeletre vág, ahányan az ünnepi asztalnál ülnek.

Ami a halat illeti, régen a hal inkább böjti ételnek számított, mintsem karácsonyi fogásnak, és a folyók, tavak menti településeken volt divatja, a pákász és halászcsaládoknál. A halászlé vagy annak egyszerűbb verziója, a halleves mára felkerült a karácsonyi ételek élvonalába. Délen, Szegeden a szegedi, míg Baján a bajai halászlé az, amit az ünnepi asztalnál kanalazunk. A kettő között a lényeges különbség az, hogy amíg a szegedi nem tartalmaz tésztát, addig a bajaiba bőségesen főznek kézzel készített gyufatésztát.

Az egyik legnépszerűbb és leginkább elterjedt karácsonyi étel a töltött káposzta, annak is a szabolcsi verziója, aminek az a jellegzetessége, hogy a töltelék egészen kicsi gombócokból áll. De a keleti országrészben például inkább a székely káposzta hódít, jó sok füstölt hússal, míg délen a szárma, ami eredetileg egy török étel, de a szerbek is előszeretettel fogyasztják. A határ közelsége miatt nálunk is jellemző a déli régiókban, és a határon túli vajdasági magyarok körében is.

Karácsonyi vadas Somogyban

Főleg Somogyban a karácsonyi menünek a sertésből készült füstölt, sózott húsok, sonkák is a részei voltak. De nemcsak a füstölt húsok, hanem a vadhúsok is népszerűek Somogyban: a nyúlból, őzből készült vadashoz bort adtak és adnak, amit előszeretettel tesznek az asztalra az ünnepek alatt. Ennek is megvan a maga praktikus és takarékos oka, Somogy ugyanis a vadakban egyik leggazdagabb megyénk Zala mellett.

Különösen Somogyra jellemző az, hogy a főtt sertéshús mellé rendszerint valamilyen gyümölcsmártást is kínálnak, aminek egészen egyszerű a magyarázata: a somogyi föld mindig is kedvezett a gyümölcsök termesztésének, így a bőséges termésből mártások is készültek. Desszertnek karácsonykor pedig nem egyszer ettek aszalt szilvát, aszalt gyümölcsöket, ami mára már háttérbe szorult.

A Dunántúlon, de főleg Somogyban a gabona, abból is a rozsliszt volt az egyik legnépszerűbb alapanyag. A fonott kalács teljesen hozzátartozott az ünnepi ételekhez, nemcsak húsvétkor, hanem karácsonykor is az asztalra került – és nem egy családnál kerül a mai napig.

Karácsony, te Drága!

Óriási mértékben drágultak meg egyes, a jól bevett karácsonyi menühöz nélkülözhetetlen alapanyagok az évek során, idén pedig rekordokat döntött a decemberre 22 százalékot is elérő infláció.

2022. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5%-kal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8%-kal nőttek - közölte a KSH.

12 hónap alatt, 2021. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek ára 43,8%-kal emelkedett, ezen belül leginkább

  • a tojás (102,9%)
  • a kenyér (81,8%),
  • a tejtermékek (79,0%),
  • a sajt (78,8%),
  • a vaj és vajkrém (77,3%),
  • a száraztészta (70,8%),
  • az édesipari lisztesáru (69,1%),
  • a margarin (60,3%),
  • a baromfihús (54,4%),
  • a péksütemények (54,0%)
  • és a tej (52,9%) drágult.

A termékcsoporton belül a liszt (8,7%) és az étolaj (3,2%) ára nőtt a legkisebb mértékben. A háztartási energia 65,9%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 124,3, a tűzifáé 60,1, a palackos gázé 52,1, az elektromos energiáé 28,3%-kal nőtt.

A HelloVidék korábban utánajárt, a fentiek tükrében mennyibe kerülnek a haltermékek: a pontyszelet az egyik legnépszerűbb karácsonyi haltermék, ennek ára a Fővámtéri csarnokban a januári 2700 Ft/kg árról decemberre 3400 forintra ugrott. Ugyanezen időszakban Debrecenben elérte a 3600 forintot, Győrben a 3700-at, Kecskeméten a 3500-at, Székesfehérváron a 3700-at, míg Szolnokon és Pécsett olcsóbb árakat regisztráltak a múlt hónap végén: előbbi esetében 2200 forint, utóbbi esetében 2900 forintért volt kapható a pontyszelet kilója.

A másik nagy kedvenc, az afrikai harcsafilé az egyes hazai piacokon, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) árstatisztikái alapján decemberben a Fővámtéri csarnokban 4200 forintba került kilónként. Debrecenben 4500 forinttal zárta a hónapot, Győrben 3500 forintért volt kapható, Kecskeméten 4800 forintig kúszott az ár, Székesfehérváron 3500 forintért, míg Pécsett 4200 forint volt a harcsafilé kilója.

Mai menü hagyományos és kísérletező kedvű ínyenceknek

A hagyományos magyaros menü napjainkban nem korlátozódik területekre. A szupermarketekben bármit megvehetünk, ha a halat kívánjuk meg, a puszta közepén lakva is főzhetünk halászlevet, és ránthatunk, süthetünk pontyot kedvünkre, még ha ez korábban egyáltalán nem volt jellemző, csak a folyó menti vagy tóparti településeken. De ma már a halászlé, a töltött káposzta, a kacsa vagy libasült variációi, a bejgli vagy a mákos guba számít hagyományos magyaros menünek országszerte.

A libasült főleg a jómódúbb német városi polgárság hatására terjedt el nálunk. A kísérletező kedvűek kipróbálhatják a körtés csokoládélevest, a gránátalmával és diószósszal tálalt sült pisztrángot, lazacot, vagy épp a sült libamellet, valamint a citromos-mézeskalácsos rombusz ízkombinációját desszertként.

Milyen volt egy hagyományos menü dédszüleink, nagyszüleink idejében?

Hogy milyen ételekkel rukkoltak elő a háziasszonyok karácsony idején a nagyszüleink korában? Arról remek összeállítást olvashatunk Magyar Elek: Az ínyesmester szakácskönyve című könyvben. Ebből merítettük mi is példának az ünnepi menüsort. Lássuk, melyek voltak az elődök kedvenc fogásai!

Nagykarácsony napján fogyasztott ételek:

  • Pulykaaprólékleves csigatésztával (lúdgége)
  • Hideg vaddisznófej
  • Töltöttkáposzta frissen sült karbonádlival (a karbonádli roston sült bordaszeletet, kotlettet jelent)
  • Gesztenyével töltött, dión hízott pulyka
  • Vörösborban eltett mandulás szilva
  • Karfiol bécsi módra
  • Pörköltmandula-torta
  • Diós- és mákospatkó
  • Coupe Jacques
  • Meleg sajtos fánk
  • Vegyes gyümölcs

Karácsony másnapján készített ételek:

  • Gombakrémleves
  • Fogas á la Momy
  • Szalonnában sült őzgerinc (az őzgerincet átkötözzük füstölt szalonnaszeletekkel és sűrűn öntözgetve megsütjük) vajas pástétomocskákkal és áfonyával
  • Mandarinbomba

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

karácsony

karácsonyi vacsora

karácsonyi menü

ételek

tájegységek

vidék