Veszély a termőföldeken: fogynak a mikroorganizmusok

Nagy István szavai szerint az elmúlt ötven évben 90 százalékkal esett vissza a talajban lévő mikroorganizmusok száma, a szerves tápanyagok pótlását el kell végezni annak érdekében, hogy a termőképesség ne csökkenjen, hanem ismét növekedjen.

Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak a felhasznált műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén és a bányászati ipari ásványi anyagok használatán is.

Elmondása szerint a szalma erőművek által termelt energia használata nem tartható fent sokáig, és ki kéne kötni, hogy a terményen túl szerves anyagot a szántóföldről elvinni tilos.

Külön problémát jelent, hogy az agráriumban különvált egymástól az állattenyésztés a növénytermesztés, mert miközben a növénytermesztőknek szerves trágyára lenne szükségük, az állattenyésztőknek az okoz súlyos gondot, hogy miként kezeljék, tárolják, vagy dolgozzák fel azt.

Itt az ideje megszervezni, hogy a két tábor egymásra találjon, éppen ezért elő kell írni, hogy mindenki, aki állattartási kapacitást bővít, rendelkezzen olyan szerződéssel, vagy területtel, ahová a trágyáját ki tudja juttatni.

Magyarországon komoly kutatások folynak újfajta talajbaktériumok kifejlesztésére, úgynevezett „baktériumtrágya” használatáról. Ma már különböző növénykultúrákhoz különböző talajbaktériumok állnak rendelkezésre, de ezek csak akkor tudják kifejteni a hatásukat, ha a talajba jut elegendő víz, tápanyag, és egyéb ásványi anyagok, például mész.

A miniszter szólt arról is, fontos kérdésnek tartja az öntözést, jelentősen növelni kell az öntözéses területek arányát.

Fontos, hogy nem csak kutakból kell öntözni, hanem a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni.