Nagy viták a minimálbérről, vajon felzárkózunk a csehekhez?

A felek egyedül abban értettek egyet, hogy bizonyos feltételek teljesüléséhez kötve kettő vagy akár három évre előre meghatározzák a legkisebb kötelező keresetet. A szakszervezetek továbbra sem engednek a két számjegyű emelésből, míg a munkaadói oldal szerint tartósan nem nőhet a gazdaságnál jobban a legkisebb kötelező bér.

A munkavállalói képviseletek a következő két vagy három évre állapodnának meg a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről, az emelés tendenciáiról, illetve az egyezség végrehajtásának feltételeiről.

Ez várhatóan nem lesz egyszerű feladat, mivel a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumának tegnapi ülésén még a jövő évi legkisebb keresetek mértékének meghatározásában sem közeledtek az álláspontok.

A szakszervezeti oldal továbbra is ragaszkodik a két számjegyű, legalább 13 százalékos minimálbér- és legalább 15 százalékos garantált bérminimum-emeléshez.

A munkaadói oldal viszont januártól 5-5 százalékkal emelne, majd további 2-2 százalékkal júliustól, a szociális hozzájárulási adó további 2 százalékpontos csökkentésének időpontjától. Elmozdulás a következő tárgyalási fordulón várható, amelyre a kormány részletes kimutatást készít a hazai keresetek helyzetéről, ágazati bontásban.

A szakszervezetek álláspontja egységes, elfogadhatatlannak tartjuk a munkáltatók javaslatát, így nem közeledtek az álláspontok

– nyilatkozta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elfogadhatatlannak tartja a munkaadók kétlépcsős minimálbér-emelésre vonatkozó felvetését. Az elnök szerint nem veszik figyelembe a gazdaság helyzetével, a bérkiáramlással és egyéb más, keresetekkel összefüggő adatokat.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint habár az emeléseket követő első időszakban ez többletkiadást jelent a cégeknek, később ezek a hatások beépülnek. A kormányzat által elkészített részletes adatok már megfelelő alapot adnak a tárgyalások folytatására, emellett nem kizárt, hogy a felek bérajánlást is elfogadnak a minimálbéreknél nem sokkal magasabb keresetekre vonatkozóan.

A csehek a távirati iroda közlése szerint már döntöttek a minimálbér összegének emeléséről. A minimálbér jövőre 166 ezer forintnak megfelelő cseh korona fölé nő, 2021-ig pedig 201 ezer forint fölé. Ez körülbelül 10 százalékos emelést jelent jövőre, a magyarnál kisebb GDP-növekedés mellett. Prága jövőre 6,5 százalékos átlagkereset-emelkedéssel számol.

A magyar szakszervezetek követelése tehát csökkentené a bérlemaradást a csehektől. A minimálbér összege 156 000 forint, míg a bérminimum 207 500 forint lenne.