Jóval nagyobb visszatérítést kapnak idén a támogatott agrárbiztosítást kötő gazdák

2018-ban az előző évhez hasonlóan mintegy 13,3 milliárd forintnyi növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók, ebből több mint 9,8 milliárd forint után igényelhető díjtámogatás. Mivel idén nyáron 4 milliárdról 5 milliárd forintra emelték az agrárbiztosítások díjtámogatási keretét, a gazdák ebben az évben jelentősen kedvezőbb mértékű visszatérítésre számíthatnak. A december 15-től kezdődő kifizetések felosztását, illetve a rendszerrel kapcsolatos idei tapasztalatokat mutatja be a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) alábbi elemzése.

Az immár hetedik éve működő díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer keretében a gazdálkodók a mindenkori keretösszeg erejéig a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának maximum 65 százalékát visszakapják utólagos támogatásként. A támogatási keret emelésével a túligénylés mértéke az előző évi 2,4 milliárdról 1,4 milliárd forintra csökkent, így a díjtámogatás idei felosztása a tavalyinál kedvezőbb arányok mellett, biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint zajlik majd:

• A legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében a tavalyi 49 százalékkal szemben a maximális mértékű, 65 százalékos visszatérítésre számíthatnak a gazdák
• A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 40 százalék,
• A többi növény (C típus) esetén pedig szintén 40 százalékos visszatérítés várható. Utóbbi két típus esetében tavaly 34-34 százalékos volt a megállapított mérték.

Kedvező jelenség az idei évben, hogy a biztosított állományok összetételében kismértékű elmozdulás tapasztalható az értékesebb szőlő-és gyümölcskultúrák irányába… Érezhetően nő az igény arra, hogy a biztosítók is tovább szélesítsék a gyümölcsbiztosítások kockázatvállalási körét, ami fontos feltétele e szegmens további bővülésének.

– magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője.

Az idei kárbejelentések alapján a mezőgazdaságot idén az átlagos mértékben sújtották a természeti csapások. A tavaszi fagyok idén legnagyobb mértékben a nyugati országrészben (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyékben) okozott károkat, míg a nyári jégverés a legjelentősebb károkat Tolna megyében okozta. A viharkárok összmértéke mérsékelt maradt, de a helyi jellegű természeti csapások számos területen okoztak jelentős pusztításokat.

A gazdálkodóknak a jövő évi biztosítások megkötése kapcsán figyelembe kell venniük, hogy kedvező módon átrendeződnek a támogatott biztosítások típusai. Az „A” módozatba kerülnek a csonthéjas és héjas kultúrájú gyümölcsök (kajszi, őszibarack, cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula), a „B” módozatban maradó ültetvényekre és zöldségkultúrákra az eddigi öt helyett valamennyi kockázat elérhető lesz. A „C” módozatban a jövőben csak szántóföldi kultúrák maradnak.

Sajnos az állatbiztosítások támogatása továbbra is várat magára, noha egyes állatbiztosítási elemek beemelése a kiszámítható támogatási rendszerbe alapvetően támogatná a kormányzati törekvéseket a gazdálkodói öngondoskodás erősítésére.

Immár ötödik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) termékei közül választhatnak a gazdálkodók. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban egyre nagyobb szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.

A visszatérítés mértéke az igénylések összértékétől függően kevesebb lehet a maximális 65 százalékos mértéknél. A gazdák ebből fakadó finanszírozási kockázatát limitálja a 2016-ban bevezetett garantált visszatérítési alsó küszöbarány, amelyet az A típusú biztosítások esetén 41, míg a B és C típus esetén 30 százalékban határoztak meg.

2017. január 1-jétől a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását a Magyar Államkincstár (MÁK) intézi.