Sorra veszik el a lakásokat a bankok: ebben a 3 megyében a legsúlyosabb a helyzet
Bár kilakoltatni a téli hónapokban senkit sem lehet, a lakásárverések ettől még nem állnak le a leghidegebb évszakban sem. Ha valaki nem törleszti a lakáshitelét vagy a szabad felhasználású jelzálogkölcsönét, előbb-utóbb tarthat a lakástulajdona elvesztésétől. Megnéztük, mely megyékben a legsúlyosabb a helyzet.
A jelzáloghitelek (legyenek azok lakáscélúak vagy szabad felhasználásúak) sajátossága, hogy ha nem fizet az ügyfél, akkor a bank a kölcsön fedezetét képező házra, lakásra is ráteheti a kezét. Persze általában nem tartja meg, jellemzően a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus felületén rövid úton igyekeznek megválni tőlük. Itt egyébként bárki megjelenhet vevőként is, a nyomott ingatlanárak miatt akár itt is megérheti új otthont keresni magunknak. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kényszerítő eszközökhöz ritka esetben nyúlnak a bankok, és általában megegyezésre törekednek adósaikkal, de az elmúlt negyedévekben így is megnőtt az általuk eladott ingatlanok száma, hiszen a bankok is elkezdtek nyereséggel kiszállni bedőlt ügyleteikből.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2013 eleje óta eddig országosan 51 000 család veszítette el lakástulajdonát amiatt, mert nem fizette a jelzáloghitelét. A legtöbb, közel 6000 lakóingatlant Pest megyében, illetve 5700-at Budapesten ürítették ki, majd pedig csaknem 4200 kényszerértékesített lakással Borsod-Abaúj-Zemplén megye következett. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Hajdú-Biharban is 3000 fölött volt a kényszerértékesítések száma az elmúlt hat évben.
Ezekben a számokban azonban azok az esetek is benne vannak, amelyekben a Nemzeti Eszközkezelő sietett a jelzáloghitelesek segítségére (összesen 33 ezer eset), illetve azok is, akik önszántukból, saját maguk által bonyolított módon váltak meg lakóingatlanuktól (csaknem 12 ezer eset). Így összességében 6600 olyan ingatlan volt, amelyet a bankok vagy a pénzügyi vállalkozások (pl. követeléskezelő cégek) adtak el.
A bank vagy követeléskezelő által elárverezett ingatlanok aránya Győr-Moson-Sopron, Zala és Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb az összes kényszerértékesítésen belül. A Nemzeti Eszközkezelőt arányaiban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében vették igénybe a szorult helyzetbe került és szociális körülményeik miatt jogosult adósok, ezekben ugyanis 80% felett van az állami intézmény által megsegítettek aránya az ingatlantulajdonukat elvesztők között. A saját értékesítést választók aránya Budapest után Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a legmagasabb, vélhetően ezen megyék kedvező lakáspiaci folyamatai miatt.
Az öt évvel ezelőtti 164 ezerről egyébként 114 ezerre csökkent mára a késedelmes jelzáloghitel-szerződések száma Magyarországon. A válság kitörése után 10 évvel ezen adósok kétharmada már nem a bankjának, hanem valamelyik követelésvásárló cégnek tartozik. Miközben a bankok örülhetnek, hogy szeptember végére egészen jó szintre, 5,2%-ra csökkent a 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleik aránya az egykori 19,4%-os csúcsról, eközben 33 ezer család a Nemzeti Eszközkezelőhöz került, 18 ezer családnak pedig el kellett hagynia otthonát. A mindössze néhány száz adós számára vonzó magáncsőd kudarca után nem látszik olyan állami program, amely kimentené az adósságcsapdában vergődőket.
További részleteket erről ebben a cikkben olvashatsz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)