Vidéki csúcscégek árulták el a tikot: ennyi kell egy sikeres vállalkozáshoz

Az igazán nagy cégek, amelyek közül sokan a mai napig jelen vannak a hazai és a külföldi piacon, jellemzően a világháború előtti időszakban rakták le alapjaikat, de az igazi fellendülés a rendszerváltást követő időszakban következett be. Az államosított szektor darabjaira hullott, így nyílt egyre nagyobb rés a civilek számára, hogy nem kevés elszántsággal felvértezve, dacára a némi-nemű gazdasági válságnak, az inflációnak és a munkaerőhiánynak, önálló vállalkozásba kezdjenek.

Ráadásul az akkori vállalkozó szelleműeket nem fogta körbe az a biztonsági háló, ami a mai kor ifjú startupereinek megadatik, mert nemhogy vállalkozókat támogató cégből, de vállalkozásból is napjainkhoz képest igen kevés volt Magyarországon. Az akkor alakult és azóta is fennálló cégek mára stabil szegmensei a magyar gazdaságnak, több évtizedes múltjuk jelentős szakmai sikereket foglal magába, ami miatt meghatározó piaci pozíciót töltenek be nemcsak hazánkban, de külföldön is. De milyen eséllyel indulnak mellettük, illetve velük szemben a mezei újoncok?

A Janus-arcú vállalkozói lét

Az aranykorát élő vállalkozói hajlandóság nem kevés figyelmet kap a médiumoktól, könyvek, előadások, workshopok, cikkek és még sok más foglalkozik azzal, hogy csak kellő elszántság, kitartás kell, és a hosszú, verejtékes munka meghozza gyümölcsét. A valóságban azonban nem törvényszerű az a meseszerű forgatókönyv, minthogy a jó mindig elnyeri méltó jutalmát, így a becsületes, leendő vállalkozására sok időt és energiát fordító személy előbb vagy utóbb sikeres lesz a hivatásában.

Fájó kimondani, hát még beismerni, hogy ez a munka bizony nem mindenkinek való. Mint minden munkakör esetében, itt is elengedhetetlen bizonyos fokú rátermettség, tehetség és elhivatottság, amik természetüknél fogva nem szerezhetőek, hanem hozott alapanyagok, amik nélkül jelentős a versenyhátrány, de nem leküzdhetetlen.

Az igazán nagy problémát az anyagi tőke jelenti, ami nélkül nehezen vagy sehogy nem lehet elindítani egy vállalkozást. Egy támogató közeg, szponzor és szakértelem nélkül szinte esélytelen piacra lépni, nem véletlen, hogy arányában sokkal nagyobb számban azok mernek kockáztatni és valami újba kezdeni, akiknél az egzisztenciális biztonság már adott. Mindez magába foglalja azt is, hogyha valaki nem rendelkezik a megfelelő szaktudással, adott esetben nem ért a marketinghez, piaci kommunikációhoz és a pénzügyekhez, ismételten tőkére lesz szüksége ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő személyeket, akik leveszik a válláról ezeket a terheket. A függetlenség azonban felelősséggel párosul, aki pedig nem bírja az ezzel járó stresszt és nyomást, nem érdemes belevágnia, mert pont a vállalkozói lét lényege veszik el, hogy élvezze azt, amit csinál.

És, ha még mindez nem lenne elég, a tenni akarás, a pénz, a szakértelem mellett meg kell találni azt a betöltetlen piaci rést, ahova befurakodva érvényesülni lehet a versenytársak mellett. Mindehhez egy üzleti modell elengedhetetlen, hogy a cég meghatározza működésének értelmét, a szolgáltatás jellegét, rövid és hosszabb távú céljait, valamint kalkulációt állítson fel a bevételi és kiadási oldalt illetően. Sokszor már ekkor eldől, hiába a jó cél, ha a manőver már papíron se látszik megtérülni, de az első igazi pofon helyett még lehet finomítani az ötleteken.

Főállású munka mellett pedig szinte nem is érdemes belekezdeni, mivel egy saját cég vezetése előbb-utóbb teljes embert kíván, úgy pedig nem lehet két fronton küzdeni, hogy közben nem tudjuk, melyik kezünkbe harapjunk bele. Nem utolsó sorban azt sem szabad elfelejteni, hogy ez is egy szakma, és bár hiába veszi magát körbe valaki szakemberekkel, attól még ugyanúgy folyamatos tanulást, kutakodást és utánaolvasást igényel az aktuális trendek, módszerek, lehetőségek tekintetében, mert csak naprakészen lehet piacon maradni.

Néhány sikeres hazai példa

Magyarország ásványi anyagokban szegény ország, azonban földrajzi adottságai miatt kiváló terepet nyújt a mezőgazdasági munkák számára, így nem meglepő, hogy az agráriumhoz kötődő intézmények jól teljesítenek. Ebben a szektorban alapított egy bt.-t a rendszerváltást követően, 1991 nyarán a bajai Harsányi család mindössze százezer forint kezdőtőkével, ahol kezdetben egy kispolskival intézték a családi vállalkozás ügyes-bajos dolgait, olvasható a cég weboldalán. A kérdésre, miszerint mennyire volt merész dolog a kilencvenes évek elején új vállalkozásba kezdeni, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója, Umenhoffer Péter válaszolt a HelloVidék megkeresésére:

Nagyon sok nagygazdaság megszűnt, és mivel mondhatni válság volt, nem biztos, hogy új gép vásárlásában tudtak gondolkodni a mezőgazdasági cégek, így több alkatrészre volt szükség.

Ezt a piaci rést megtalálva kezdett alkatrészek beszerzésével és értékesítésével foglalkozni a bt. Baján, amely pár év alatt mezőgazdasági gépek forgalmazásával és szervizelésével bővítette szolgáltatói palettáját, így 1996-ra elérte az ötvenmilliós törzstőkét, és kft.-vé válhatott.

A kétezres évek elején kizárólagos importőri és forgalmazói jogot kötött a Claas német gépgyártó vállalattal, belevágtak a használt gépek forgalmazásába, saját termékcsaláduk piacra dobásával pedig felküzdötték magukat a hazai mezőgazdasági ipar nagyjai közé. Teljesítményüket 2006-ban Az év vállalkozása díjjal értékelte a hazai szakmai zsűri, amit 2018-ban másodszor is az AXIÁL-nak ítéltek oda. Egy mára már nyolcszáz főt foglalkoztató cégcsoportnak ez az elismerés megszerzése már nem cél, sokkal inkább visszajelzés. De túllépve az éves bevételeken, a külföldi és belföldi partneri kapcsolatokon, a fiatal generációnak nyújtott továbbképzési lehetőségeken és persze a szerencsén, van egy fontos szempont, ami nélkül egyetlen hazai vállalkozás sem lehet sikeres, ez pedig a motiváció. Umenhoffer Péter a HelloVidék kérdésére elmondta:

A mottónk egy Henry Fonda idézet, hogy a szolgáltatás fontosabb, mint a nyereség. A nyereség nem cél, hanem a szolgáltatás eredménye. Ezt a mai napig valljuk, hogy mi szolgáltatni szeretnénk, és legjobbat szeretnénk nyújtani a partnereknek, és tényleg szívvel-lélekkel a mezőgazdaságért dolgozunk.

Ugyancsak a mezőgazdasági szektorban tevékenykedik az Agro-Sükösd Kft., ám története nagyban más a nagycéghez képest. A rendszerváltás előtti időszakban még Május 1. Termelőszövetkezet néven szerteágazó tevékenységet végzett: háromezer hektárnyi szántóterületen termesztett gabonaféléket, jelentős állományú tehenészettel rendelkezett, majd ezt követően évi milliós nagyságrendben tenyésztettek csirkéket, illetve libákat. Mindezek mellett foglalkoztak ipari szolgáltatással, illetve a szőlészeti ágazatban is kivették a részüket.

A rendszerváltást követőn foglalkozási körüket szűken a növénytermesztésre korlátozták, illetve a szövetkezet létszáma is jelentősen megváltozott. A kft. jelenlegi ügyvezető igazgatója, Rozsi József még 1984-ben került a termelőszövetkezetként működő létesítményhez, és a ranglétre minden fokát bejárva, először gyakornokként, majd elnökhelyettesként, ma pedig általános ügyvezetőként tölt be fontos szerepet a cég életében, így egy cég működésének minden szegmensét jól átlátja.

Tiszta, józan fejjel kell meghozni a döntéseket. Az ágazaton belül nagyon nagy kész információval kell, hogy rendelkezzen a döntéshozó, hogy a megfelelő döntést tudja meghozni, mert a nagy nyereség mellett nagyot is lehet bukni

– válaszolta Rozsi József a HelloVidék azon kérdésre, min áll vagy bukik egy vállalkozás sorsa.

Bár a kft. térségi szinten kis lefedettségű, meglévő partneri kapcsolataiknak köszönhetően a rendszerváltáshoz képest jól tudnak érvényesülni a hazai piacon. Bár a cég eddig jelentős sikereket halmozott fel, maximális foglalkoztatotti számmal működnek, a jövőt illetően, lévén, hogy egy kisebb cégről van szó, kissé bizonytalan a helyzetük. Az Agro-Sükösd Kft. ügyvezető igazgatója elmondta:

sok múlik a 2020 utáni jogszabályokon, hogy a nagy cégek mellett az olyan kis gazdaságok is érvényesülni tudjanak, amit ők képviselnek.

Mentőöv a jelenkor vállalkozásainak

Jó lenne abban a hitben élni, hogy mint a mesében, ahol a szegény ember legkisebb fia, aki szerencsét próbál a nagyvilágban, úgy a vállalkozók is, útjuk végén tisztes megélhetést és boldogságot találnak, azonban a történet nem ér mindig ilyen szép véget. Ahogy minden cég esetében, úgy a fenti kettőnél sem elhanyagolható a szerencsefaktor, jónak lenni jó helyen és jó időben, megfelelő jogi keretek között, amik előre nem látható tényezők, ezét nem lehet velük számolni. A megfelelő szaktudás hiányosságait és az üzleti életben való tapasztalatlanságot azonban jól ellensúlyozzák azok az inkubátorprogramok, amik mind a felsőoktatásban, mind azoktól függetlenül azokat a kezdő vállalkozókat segítik, akik éppen piacra lépés előtt állnak.

Az inkubátorházak lényegében olyan támogató közeget teremtenek, mint adott esetben az oktatási intézmények: bizonyos fokú döntési szabadságot ugyanúgy biztosítanak az alapítók számára, mit és hogyan valósítanak meg, azonban kétely, információhiány esetén ugyanúgy fordulhatnak hozzájuk bizalommal. Az ott dolgozó, tapasztalt szakértők rámutatnak egy késznek hitt üzleti terv hiányosságaira, felhívják a figyelmet a számításba nem vett kockázatokra, olyakor pedig az általuk rendezett konferenciákon, eseményeken még arra is lehetőséget teremtenek, hogy mentort, szponzort találjon maga mellé a vállalkozás. Mint a fenti példák jól mutatják, vállalkozni inkubátorprogram nélkül is lehet, de ha adva van a lehetőség, érdemes élni vele, mert veszíteni semmit, nyerni viszont annál többet lehet vele.

Egy vállalkozás indítása tehát kellő felkészültséget, tájékozottságot, szaktudást igényel, és nem árt, ha némi tőke is van a bankszámlánkon, hogy baj esetén tudjunk hova nyúlni. Cégformánként persze eltérőek a működési feltételek, jogszabályok és a vállalkozásban rejlő kockázat is, így például egy egyéni vállalkozónak sokkal kevesebb a félnivalója, mint egy több alkalmazottat foglalkoztató társasági formának. Útravalóul így az az üzenet szolgáljon, amit a két fent említett kft. már megfogalmazott: jól átgondoltan, okosan és a megfelelő információ birtokában szabad csak meghozni a felelős döntéseket, és nem árt, ha közben minden lépésünket az elérni kívánt cél szolgálatába állítjuk.