Új képzési központot avattak: ingyen kiképeznek, busás fizetéssel helyzkedhetsz el

Általános tévhit, hogy csak magas, egyetemi végzettséggel lehet úgy elhelyezkedni, hogy az megteremtse az egzisztenciális biztonság alapjait. Sok történet kering arról, hogy több év egyetemi képzés után a jól tanuló, kitűnően diplomázó végül egy, a szakmájától teljesen eltérő munkakörben próbál boldogulni, sokkal alacsonyabb fizetésért, mint amit a kemény munkát jelentő felsőoktatási évek ígérhettek.

Ennek némiképp ellentmond az a tény, hogy a kutatóintézetek által készített felmérések statisztikái még mindig őket hozzák ki a legjobban kereső rétegnek, míg a legalacsonyabb képzési szintű csoport, a szakképzettek viszik haza a legkevesebb pénzt. Mindezek után elég csak megnyitni egy hírportált, bekapcsolni a televíziót vagy kinyitni egy napilapot, rögtön attól hangos a sajtó, hogy milyen magas a szakemberhiány Magyarországon. Jogos a kérdés, hogy akkor mégis hol az igazság?

A szakképzés helyzete Magyarországon

Jelentősen befolyásolta a hazai szakképzési rendszert a tankötelezettség 16 éves korra való leszállítása a 2012-es évben, mivel az uniós szinten már akkor is magas iskolaelhagyás száma ezt követően csak még tovább emelkedett az Eurostat jelentése szerint. Az így szakmát szerzők aránya szintén elmarad az EU-s középértéktől, így nem csoda, ha a hazai munkavállalók folyamatos szakemberhiányról panaszkodnak.

Némileg árnyalva a képet, ehhez az is hozzájárul, hogy nem a végzettek számából ered a probléma, hanem a leendő szakemberek technológiai változásokhoz való alkalmazkodóképességének hiányából. Vagyis a probléma gyökere, hogy a szakképzésben nem biztosított a megfelelő minőségű gyakorlati képzőhely, mivel a diákok olyan műhelyekben és laboratóriumokban kénytelenek tanulni, ahol az elmúlt években sem új beszerzés, sem felújítás, de még a meglévő eszközök javítására sem volt lehetőség.

Az ipar és a digitalizáció fejlődése viszont megköveteli, hogy a diákok lépést tartsanak a szakma újításaival, máskülönben olyan végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra, ami már elavultnak számít.

Mindezt tovább nehezíti az a tény, hogy a gyakorlati órák megduplázásával a közismereti tárgyak száma heti tíz alá csökkent, így a matematikát és a szövegértést illető kompetenciáik sokszor az általános iskola nyolcadik osztályos szint alá romlanak, írja a GKI 2018-as tanulmánya. Így viszont a szakiskolák elveszik a diákoktól a lehetőséget a felsőfokú továbbtanulásra, mivel az érettségi megszerzését csak egy plusz kétéves felkészítő után tudják legjobb esetben megszerezni.

Ezek mellett már csak hab a tortán az a sor adat, hogy a szakiskolákba kerülnek a legszegényebb gyerekek, és a munkanélküliek aránya is az ebben a szektorban a legmagasabb. Noha a statisztikai adatok és a tények közel sem egy egzisztenciálisan biztos jövőképet festenek le a szakképzésből kikerült diákok számára, nem ez az egyetlen formája a meglévő szakemberhiány megszüntetésének.

A Mercedes-Benz úttörő szerepe az oktatásban

A német Mercedes-Benz autógyártóként 2008-ban vetette meg hazánkban a lábát, azóta pedig nemcsak új munkahelyeket teremtett, hanem Magyarországon is meghatározó szerepet töltött be a duális képzés meghonosításában. Egy hagyományos egyetemi végzettséggel ellentétben a duális diploma nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati szintű tudást is biztosítja a hallgatók számára, így a tanulmányokat követően nem kell azzal szembesülnie egy frissdiplomásnak, hogy tapasztalat hiányában sehol sem fogják alkalmazni. A duális képzés azonban nem csak a felsőoktatási tanulmányokban résztvevőket érinti, éppen olyan fontos a szakiskolai oktatás is. A gyár a kecskeméti Neumann János Egyetem mellett három Bács-Kiskun megyei középiskolával is együttműködik.

Az új képzési központnak köszönhetően ráadásul egy teljesen új, modern, a kor követelményeinek megfelelően felszerelt gyakorlati képzőhely várja a diákokat, akik így nemcsak magas szintű gyakorlati tudást szerezhetnek, de a jövő kihívásaira, újdonságaira is felkészítik őket. Az oktatók jól kvalifikáltak, így attól sem kell tartani, hogy a képzés elvégzését követően csökkenne a diákok közismereti tárgyakban való teljesítménye. Mindemellett pedig a képzést elvégzők jó eséllyel pályázhatnak akár a Mercedes-Benz gyárában történő későbbi munkavégzésre is.

A Központi Statisztikai Hivatal által a 2016/2017-es évre kiadott jelentése szerint a szakiskolákban tanulók körében a fiúk és lányok aránya az előző évhez képest nem sokat változott, hatvan-negyven százalékos megoszlásban még mindig az előbbi csoport javára billen a mérleg nyelve. A vállalat kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója, Ludvig Orsolya a HelloVidék kérdésére elmondta, hogy a duális képzéseikben részt vevők között egyre több lány van.

Nem tudni, hogy a magas szintű gyakorlati képzés vagy a hozzá párosuló elméleti oktatásnak köszönhető ez a pozitív tény, de mindenképpen bizakodásra ad okot. Ha optimista becslésekbe bocsátkozunk, a duális képzés térhódításával évtizedek alatt akár javulhat, még merészebb feltételezések szerint pedig akár ki is egyenlítődhet a szakképzésben részt vevő fiúk és lányok aránya.

A megoldás jelentette aggályok

A Mercedes-Benz által 2012 második felében így hazánkban is megjelenő képzés mintegy alternatívát mutat a szakképzés során megszerezhető elméleti és gyakorlati tudás egyensúlyára. A hagyományos egyetemi képzéssel szemben a duális diploma gyakorlati tudást, a szakképzési végzettséghez képest pedig naprakész elméleti ismereteket biztosít a rendszerben végzettek számára, vagyis pont a munkáltatók által hiányolt technikai felzárkózás problémáját orvosolja.

A 2018 októberében átadott új képzési központ helyet biztosít mind a közép-, mind a felsőfokú képzésben résztvevők gyakorlati oktatásának.

A duális képzés népszerűségének köszönhetően ma is jellemző a túljelentkezés, így az oda jelentkezők közül nem mindenki számára tudják biztosítani az oktatást. A jó példán felbuzdulva azonban egyre több cég és felsőoktatási intézmény veszi át a mintát, hogy minél szélesebb réteg számára biztosítva legyen a megfelelő szintű elméleti és gyakorlati oktatás.

Egy biztos, hogy a jövő szakembereinek a képzést követően is jelentős energiát kell fektetniük a technológia fejlődésével párhuzamos továbbképzésre, mert bár fizikai munkavégzésről van szó, megfelelő elméleti ismeretek nélkül ők sem lesznek képesek lépést tartani a műszaki, gazdasági és egyéb területek állította követelményekkel.