Ez a 4 magyar megye fejlődött leginkább az elmúlt 10 évben: beérhetik az EU-t?!

Ha a fővárosba látogat egy vidéki kisebb településen élő ember, sok szempontból jólétet és gazdasági virágzást érzékelhet, de közülük alán kevesen gondolják azt, hogy valójában Budapest és Pest megye is egy-egy évtizede stagnál az uniós átlagos gazdasági fejlettséghez képest. Sőt, 2013 óta a közép-magyarországi régió fejlettsége az uniós átlag 108%-áról 102%-ára visszacsúszott, ami Budapest relatív lecsúszásával függ össze (144%-ról 136%-ra csökkent a fejlettségi mutatója, míg Pest megyéé 54%-on stagnált). Az alábbi ábrán a narancssárga vonal mutatja ezt és közben a bekarikázott rész arra is felhívja a figyelmet, hogy Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl is meglódult. A többi magyarországi régió viszont az elmúlt évtizedben csak alig tudott kicsit közeledni az uniós átlaghoz.

Amennyiben részletesebben megnézzük, hogy mely megyék álltak a meglóduló nyugat- és közép-dunántúli felzárkózás mögött, akkor azt látjuk, hogy Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megye teljesítménye figyelemre méltó, míg Budapest relatív lecsúszása az alábbi ábrán is jól látszik. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy Győr-Moson-Sopron megye egy főre jutó gazdasági teljesítménye 2007-ben még 68%-on volt, de 2016-ban már 92%-on állt, azaz 24%-ponttal közeledett az uniós átlaghoz közel egy évtized alatt. Ez a legnagyobb felzárkózás az összes magyar megye közül, a második helyen 13-13%-pontos felzárkózással Vas és Fejér megyék állnak, míg a harmadikon Bács-Kiskun 12%-ponttal található.

Közben az ábrákon sajnos az is látszik, hogy a többi megye lényegében stagnált közel egy évtized alatt, vagy csak néhány százalékponttal tudott közeledni az EU-átlaghoz a felzárkóztatási pénzek sokasága mellett is.

Az alábbi ábrán vastagabb kék vonallal kiemeltük Bács-Kiskun megyét, amely a fent említettek szerint 12%-ponttal 39%-ról 51%-ra tudott előrelépni az uniós átlaghoz képest. Az ábra azt is mutatja, hogy a legtöbb déli és keleti megyénk alig-alig tudott felzárkózni az EU-átlaghoz, de azért Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlődése biztató.

Ahhoz, hogy lássuk: a legfrissebb adatok alapján az egyes megyék hol is állnak az uniós átlaghoz képest a gazdasági fejlettségben, az alábbi ábrára rendeztük az összes megyét. Jól látszik, hogy Budapest az elmúlt évtizedbeli stagnálás mellett is messze a legfejlettebb régiónak számít és relatív lecsúszása is részben éppen ezzel függ össze: a 2014-2020-as uniós ciklusban csak kevés uniós támogatásra jogosult Pest megyével együtt, mert a két térséget együtt nézve az uniós átlagos fejlettségi szint felettinek számít (104%) a régió. Budapest relatív túlfejlettsége miatt tehát Pest megye is alig kap pénzt ebben a költségvetési ciklusban és éppen emiatt indult el Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása, hogy 2021 után Pest megye minél több uniós pénzre legyen jogosult.

Az ábra azt is mutatja, hogy a fentebb már bemutatott, intenzív felzárkózáson átment megyék számítanak a leginkább fejletteknek az országban, és utánuk messze lemaradva következnek 40-50%-os fejlettségi szinttel a déli és keleti megyék. A legfejlettebb Budapest (136%) és Nógrád megye (29%) közel ötszörös a különbség, így tehát kissé leegyszerűsítve azt is mondhatjuk: ötször akkora a jólét Budapesten, mind Nógrádban.