Soha nem látott építkezés időszak következik a magyar mezőgazdaságban

Nagy István szerint soha nem látott építkezés időszaka következik a mezőgazdaságban. Mint elmondta, 2019 az épülés éve, mivel a vidékfejlesztési forrásokból épülő beruházások és mindazon pályázatok, amelyek eredményesek voltak, az idén megvalósulhatnak. Ez pedig egy olyan versenyképesség-javító tényező, amelyet a következő időszakban az agrárium teljesítményét kifejező számokban is viszontláthatunk, írja a Világgazdaság.

A kormány döntött az öntözési ügynökség felállításáról. Ez korszakváltás a magyar vízgazdálkodásban, mert a Belügyminisztériummal (BM) megosztjuk a feladatokat: a BM-nél marad a vízügyi igazgatás, minden olyan infrastrukturális beruházás, amelynek eredményeként a víz eljut a termőföld széléig, az öntözési ügynökség pedig azért felel, hogy csatornából kerüljön a termőföldre a víz.

- mondta el az agrárminiszter.

Huszonöt munkatárssal működik majd az öntözési ügynökség, és több háttérintézmény is segíti. Szarvason, az egykori kutatóintézet bázisán alapították meg az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézetet, mivel ott megvan a kutatói háttér és egyben a lehetőség, hogy példát mutathassanak a gazdáknak, milyen öntözési technológiát használjanak.

Szeretnénk ott egy mintaberuházást létrehozni, ahol kifejezetten öntözéstechnológiai bemutatókat tartanánk, hogy a gazdák megismerhessék a legkorszerűbb lehetőségeket, ha elkötelezik magukat az öntözés mellett. Egyben itt arra a kérdésre is választ kaphat mindenki, hogy egy adott beruházással milyen hozamnövekedést lehet elérni.

- nyilatkozta Nagy István.

Az ügynökség felállításáról és a szükséges forrásokról is határozott a kormány, pillanatnyilag a szervezési munkák folynak, de a hosszú távú öntözésfejlesztésünkben már az intézet eddigi eredményeit is használni tudják.

A hatékony gazdálkodást sok helyen gátló osztatlan közös földtulajdon megszüntetésébe is belevágnak az idén. Nagy István szerint ezt a kérdést úgy tudják megoldani, ha jó nagyot lépnek, ezért kiegészítették az elképzeléseiket a speciális „agráröröklés” szabályozásával is, ami nagyon alapos előkészítést igényel. Ahhoz, hogy megoldják a magyar agráriumban egyre égetőbbé váló generációváltást, rendezni kell az öröklés kérdését.

A földjogi szabályok legutóbbi módosításaival a visszaélések megszüntetését célozta meg a minisztérium, vagyis szó sincs arról, hogy meg akarnák szabni a föld árát, vagy be akarnának avatkozni a magánszemélyek között létrejövő, törvényes keretek között zajló adásvételekbe.

Egyszerűen szeretnénk bezárni a visszaélésekre lehetőségeket adó kiskapukat. Sokszor előfordult ugyanis, hogy a valós vételártól eltérő színlelt megállapodások születtek, hogy a harmadik felet kizárják az adásvétel lehetőségéből. Az ügyletek jogszerűségét ellenőrző bizottságok pedig hiába tárták fel a visszaéléseket, a bíróságon nem sikerült megvédeniük az igazukat.

- mondta az agrárminiszter.

A termőföld vételára annyi lehet, mint amennyi a húszéves hozamának az összege. Ez egy jó tájékozódási pont a reális ár megállapításához. Az idén pedig az osztatlan közös tulajdonnal összefüggésben az Agrárminisztérium szeretné megoldani a kisebb parcellák egészséges birtokméretűvé egyesítését, ezzel értékesíthetővé tételét.

Az őstermelői kérdéskört Nagy István agrárminiszter szerint mindenképp rendezni kell, de ez rendkívül érzékeny téma, amely sokakat érint. Ma külön őstermelői igazolványuk van a családtagoknak, ami elsősorban nem az eredményes gazdálkodást, hanem az adókedvezmények kihasználását segíti.

A sertéságazatban a helyzet nem könnyű, de az agrárminiszter szerint tíz éven belül 40 százalékkal több fehérjére lesz szükség a világon, ez pedig kedvező helyzetbe hozza a hústermelést. A nagy európai konkurenseknél, mint például Belgiumban, Dániában vagy Hollandiában a nagyfokú környezetterhelés miatt már a teljesítőképesség felső határán járnak, vagyis szükség van a magyar termelésre. Az ágazaton belül az őshonos mangalica piaca folyamatosan bővül. Más helyzetben vannak azok a hizlalók, akik iparszerű körülmények között 110 kilogrammos sertéseket állítanak elő, de az állattenyésztési pályázataink eredményeképpen várható technológiai korszerűsítés és új telepek létesítése. Bizakodásra ad okot a takarmányipar fejlődése is, a sikerhez azonban megfelelő tenyészállattal, valamint tenyészanyaggal kell rendelkezni. Nagy István szerint elfogadhatatlan, hogy külföldről hozzuk be a hízóalapanyagot. Ezt az állapotot meg kell szüntetni, ezért a minisztérium határozott utasítást adott a sertéstenyésztéssel foglalkozó kutatóintézetnek, hogy szigorú sertésprogramot indítson.

Amikor egy komoly sertéstenyésztőt megkérdezek, hogy miért nem magyar fajtával, magyar hibriddel dolgozik, akkor azt mondja, azért, mert tud számolni. Ez bizony mellbevágó dolog, mert teljesen igaza van. Nekünk állami eszközökkel elő kell tudnunk segíteni, hogy ne kelljen importból beszerezni, hanem legyen itthon is olyan genetikai háttér és termelőkapacitás, hogy a minőségi hízóalapanyagot elő tudjuk állítani. Ha ez megtörténik, meggyőződésem szerint kialakulhat a baromfiágazatban meglévőhöz hasonló, jól működő integrációs rendszer.

- mondta Nagy István.

A hungarikum szalámihoz, kolbászhoz nagy súlyú, 170 kilós sertésekre van szükség, amelyek nem hizlalhatók nagyüzemi körülmények között, így ebben a szegmensben a háztáji gazdálkodók számára nyílnak majd lehetőségek.

Az agrárminiszter szerint az élelmiszeripar csak megfelelő alapanyaggal képes működni, ehhez pedig a termelők számára is kedvezőbb körülményeket kell teremteni, mert most az ágazatot hátrányos helyzet sújtja, hiszen emelkednek például az alapanyagárak és a munkabérek. Egyre több szó esik az automatizációról, robotizációról, digitalizációról, innovációról, és minden afelé mutat, hogy ezeket a feladatokat az élelmiszeriparban is végre kell hajtani. Az lesz sikeres, aki mer fejleszteni.