Az építőipar marad a régi: kiírthatatlannak tűnik a feketemunka

Az ágazat felívelésével megjelenő mintegy hetvenezer új munkavállaló a könnyebb foglalkoztatót választja, míg képzetlenségük is sok probléma forrása, mondta el Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. A munkaügyi jelentések az építőipari alvállalkozói láncok kialakult munkamegosztását okolják: a sor végén álló kicsik ugyanis „rá vannak kényszerülve” arra, hogy feketén foglalkoztassanak, írja a Magyar Idők.

Az építőipar az elmúlt két-három év során hetvenezer embert vett fel. Ez a ritka és különleges helyzet sajnos együtt jár azzal, hogy nagy számban jönnek olyanok is dolgozni, akik az építőipari rendhez, fegyelemhez, szakmaisághoz nincsenek hozzászokva… A munkaerő egy része szívesebben megy oda dolgozni, ahol puhább feltételekkel találkozik.

– mondta Koji László.

Az ágazat szereplőinek egyre több a feladata: sok a munka, kevés az idő, ami piaci feszültségeket okoz. Szigorúbb feltételeket kellene megfogalmazni, amelyeket szigorúbban is kellene betartatni, vélekedett Koji László, aki szerint az illegálisan foglalkoztatottak körébe leginkább a betanított segédmunkások tartoznak, továbbá azok az újonnan felvettek, akik még betanítva sincsenek. A szövetség elnöke szerint ezek az emberek szívesen mennek oda, ahol zsebbe néhány ezer forinttal többet kapnak, ugyanakkor a nagy számban megjelenő képzetlen munkaerő nemcsak a feketézés miatt probléma, hanem egyre több az olyan helyzet is, hogy például egy brigád tagjai tornacipőben érkeznek meg a vasszerelésre.

Mivel a magánmegrendeléseknél van a legtöbb probléma, az ÉVOSZ szerint sokat segítene az ágazat fehérítésén, ha például a lakásfelújításoknál is bevezetnék a forgalmi adó visszaigényelhetőségét vagy valamilyen kedvezményes áfakulcsot. A szakszövetség emellett már régóta szorgalmazza az ellenőrzések fokozását. Jóllehet a Pénzügyminisztérium foglalkoztatás-felügyeleti főosztályának legutóbbi, 2018 első három negyedévét feldolgozó összeállítása szerint az összes munkaügyi ellenőrzés több mint ötödét az építőiparban végezték, a gyorsan szaporodó építkezéseket látva a kilenc hónap alatt lezajlott alig háromezer ellenőrzés nem tűnik soknak.

Az ellenőrzésekben érintett mintegy hétezer munkavállaló közül ugyanakkor csaknem ötezernél találtak valamilyen munkaügyi szabálytalanságot, az esetek többségében feketézés volt. A jelentés mindamellett kiemelte, hogy a munkavállalók ellenőrzése az építkezéseken hosszadalmas ügyintézést igényel az alvállalkozói láncolatok felderítése és az együttműködés hiánya miatt. Az építőiparban a fővállalkozók, alvállalkozók és további alvállalkozók láncolataiból következően a sor végén vannak azok a kisebb vállalkozások, munkáltatók, amelyek a nehezebb, kétkezi, tényleges fizikai munkákat végzik el.

A munkáltatók szinte „rá vannak kényszerülve” arra, hogy szabálytalanul foglalkoztassanak munkaerőt, mivel a sor végére érve már kevés pénz jut a vállalkozásnak az elvégzendő munkáért. A legfrissebb jelentés szerint is kiemelkedően az építőiparban foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót feketén: a kilenc hónap alatt ellenőrzött, be nem jelentett munkavállalók 38 százaléka építkezéseken dolgozott, az építőipart követő vendéglátás a feketézésnek csak 13 százalékáért felelős.

Általában tízből négy ember dolgozik bejelentés nélkül az építőiparban, ugyanezt az arányt mutatják a 2017-ben és a 2018-ban végzett ellenőrzések is.

A kifejezetten az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalókkal összevetve stagnálás tapasztalható, mely adat azért is különösen negatív, mert 2017-ben az első három negyedévben különösen magas volt a feketefoglalkoztatás aránya, mutatja a január első felében publikált jelentés. Különösen rossz fényt vet az ágazatra az a tény, hogy összességében, nemzetgazdasági szinten csökkent a feketefoglalkoztatás aránya éves összevetésben.