Kiszáradnak a magyar földek: esőért fohászkodnak a földművesek

A vegetációs időszak így is valamennyi őszi vetésű növénynél – gabonafélék, repce, pillangósok, őszi gyeptelepítések – elkezdődött. A baktériumtörzsek fejlődését a rendkívül csapadékszegény időjárás és a rendszerint visszatérő éjszakai fagyok nagymértékben hátráltatták és hátráltatják, írja a Kemma.hu.

A téli, kora tavaszi aszály, illetve csapadékhiány várható következményeit mintegy 40–50 milliméter eső mérsékelhetné, a mezőgazdasági szakemberek szerint.

Az első nitrogén fejtrágyázást a termőkörzetek vetésterületeinek nyolcvan százalékán már elvégezték. A gazdálkodók általában 70–80 kiló nitrogén hatóanyagot juttattak ki a földekre. A gyorsan felszáradó táblák talaja optimális körülményeket teremtett a kora tavaszi vetésűeknél szükséges munkálatok elvégzéséhez. Eközben a befejezéséhez közeledik a tavaszi árpa, zab, borsó, lucerna talaj¬előkészítése, valamint vetése.

Az elkövetkező hetek csapadékviszonyai sorsdöntően befolyásolhatják a termelési év teljesítményét, hozamait, eredményességét. Szűkebb hazánkban a vetetlen területeken a szántás elmunkálása folyamatosan halad, ahol még elmaradtak a mélyszántással, ott is utolérték magukat az agrárvállalkozók. Jelenleg a simítózáson van a fő hangsúly. Az őszi kalászosok jó állapotban vannak, fejlettségük megfelelő, az úgynevezett bokrosító hengerezést a területek döntő részén már elvégezték.

Az őszi kalászosok fejtrágyázása folyamatos, az első adag fejtrágyát megkapták a növények, jellemzően 100–150 kilót hektáronként. Szintén zajlik a fejtrágyázás az őszi káposztarepcében, egyelőre gomba- és rovarölő szeres kezelés nem volt, de várhatóan a nagy repceormányos elleni védekezés megkezdődik.

A csapadékra nagy szükség lenne, mivel a szeles időjárás miatt az amúgy is kiszáradt talaj nedvességtartalma folyamatosan csökken, sok esetben porviharokat okozva.