Nagy a baj a Balatonnál: hiába a csillagászati fizetés, senki se megy dolgozni

A Balaton idegenforgalmi régió hazánk második legnépszerűbb turisztikai célterülete, évente több millió magyar és külföldi turista keresi fel, és veszi igénybe a kereskedelmi szálláshelyek, éttermek szolgáltatásait. A KSH adatai szerint tavaly augusztusban az előző évhez képest 0,8 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyek, bruttó árbevételük 12 százalékkal (63 milliárd forintra) nőtt, ezen belül a szállásdíjbevételük 11 százalékkal (40 milliárd forintra) emelkedett. 774 ezer turista összesen 2,7 vendégéjszakát töltött el 45 Balaton-parti településen még 2017 júniusa és augusztusa között, ami egy kiváló eredmény. Ennek ellenére nem felhőtlen az öröm, hiszen alig lehet rávenni a magyarokat, hogy a Balaton partján dolgozzanak és kiszolgálják ezt az embermennyiséget.

Tavalyi év során, sőt, már 2017-ben jelentkezett a probléma, a Pénzcentrum is több alkalommal beszámolt róla, hogy hiába a sok vendég, nincs, aki kiszolgálja őket, és tarthatatlan a munkaerőhiány. Több vendéglátóegység a szezon közepén kénytelen volt bezárni, hiszen

egészen egyszerűen nem volt, aki dolgozzon a partmenti büfékben, éttermekben,

de még a szállodák is komoly bajban voltak a szezon kezdetén, hiszen a képzett, vagy akár csak dolgozni akaró vendéglátóipari munkások egy jelentős hányada már elhagyta az országot a jobb fizetés és jobb munkakörülményekért cserébe.

És úgy fest, 2019 nyarára sem javul a helyzet.

Jó szezonra számítunk, de a munkaerőhiány, már most látszik, befolyásolja majd a termelékenységünket, a kapacitásunkat

- mondta el egy neve elhallatását kérő, ismert siófoki étterem tulajdonosa, majd így folytatta: "Az étterem Facebook oldalán posztolunk hirdetést, illetve álláskereső/kínáló csoportban próbálkozunk idén. Láthatóan több ezer emberhez eljut a felhívásunk a megosztásoknak köszönhetően, mégsem jelentkezik senki. Egy-egy komolytalan jelölt van csak.

Az elmúlt években ismerősök, barátok, törzsvendégek ajánlásával találtunk embereket. Annyiban vagyok jobb helyzetben, mint azok, akik egy teljes brigádot keresnek, hogy én magam vagyok vendéglőm szakácsa.

Kérdésünkre, hogy miért nem vállalja a nevét, annyit mondott, hogy nem szeretne az ilyen témát boncolgató cikkek alatt állandó jellegű a "meg kéne becsülni/fizetni a munkavállalót" kommentek célpontjává válni. A napi 20 ezer forintos munkavállalói bérekkel úgy gondolja, meg vannak becsülve a munkavállalói, ellenben a tudásuk nem tükrözi az elvárásaikat.

Elszálltak az árak?

Tavaly volt olyan étterem, amely az interneten legalább húsz helyen hirdette az üres állásokat, mégsem akadt jelentkező. A nagyobb éttermek akár havi 800 ezer-1,2 millió forintot is kínáltak internetes hirdetéseikben egy szakácsnak havonta - plusz szállást és ellátást -, a szakképzett pincérek pedig 500-700 ezer forinttal kalkulálhattak jobb helyeken. Sőt, papírt sem kértek, csak a tapasztalatot: Balatonfüreden tavaly akad olyan egység, ahol 2000 forintot kapott óránként egy több szezonban bizonyított pultos.

Ennek ellenére küszködnek a helyek, de nem csak az éttermek, a panziók, szállodák is. Egy szintén név nélkül nyilatkozó, 14 szobás csopaki vendégházat üzemeltető üzletember elmondta, hogy már tavaly is komoly gondot okozott neki az, hogy nincs ember, és idén is hasonló kihívásokra számít:

Ha minden kötél szakad beállok én ágyat húzni, vagy lehúzom a rolót július közepén.

A problémát persze nem csak a vállalkozók, szállásadók érzékelik, hanem a munkaközvetítők is felismerték, hogy van dolguk ezen a területen: szezonálisan nyitva tartó vendéglátóhelyek és a munkakeresők találkozhattak tavaly májusban, még a szezon előtt a siófoki Plázson a SimpleJob állásközvetítő portál szervezésében.

"Kifejezetten sikeres volt a tavalyi rendhagyó állásbörze. 11 cég, több mint 150 állásajánlattal érkezett, minden érdeklődő kapott konkrét ajánlatot, olyan is volt, aki egyből elsétált a munkaadójával megnézni a szálláshelyet, ahol dolgozni fog. Szívügyünk a Balaton, azon belül a munkaerő hatékony megtalálása, ezért jövőre újra ott szervezünk azonnali állásinterjúkkal a börzét - mondta el a Pénzcentrum megkeresésére Lukács Beáta, a SimpleJob alapítója. "Kiemelten kezeljük a Balaton környéki állásajánlatokat, 40 százalékos kedvezményeket kapnak a Balaton körül hirdetők, illetve nagy promócióval támogatjuk az ő hirdetéseiket, hogy hatékonyan, sok jelöltet elérjünk, és biztosítsunk nekik.

A napokban kezdődik a nagy roham, érkeznek már az ajánlatok, ami nagykából június végéig tart.

Persze ad-hock jelleggel utána is hirdetnek, ha kiesik valaki, de jellemzően már jó előre feltöltik a pozíciókat. Mi azon dolgozunk ilyenkor, hogy mindenki ki tudjon nyitni a Balatonnál, ennek ne a munkaerőhiány legyen az oka."

Állásközvetítő oldalakon kívül, a közösségi oldalakon is tucatjával bele lehet futni balatoni álláshirdetésekbe, több erre specializálódott csoportot is létrehoztak ugyanitt. Tehát aki akar, az el tud helyezkedni.

De ki akar?

Két hónapnyi megfeszített, de jól jövedelmező munka jól hangzik, de mégis ki az, aki szóba jöhet? Az Ausztriában, Németországban dolgozó magyar szakemberektől nem lehet elvárni, hogy hazajöjjenek. Akik pedig a síszezont célozták meg, hüttében helyezkedtek el októberben, azokra sem lehet számítani,

hiszen nyugaton is akkora a munkaerőhiány, hogy a tulajdonosok ott tartják az embereket nyárra is, még ha nincs is munka,

mert félnek attól, hogy nem mennek vissza, és nélkülük nem tudják majd elkezdeni a szezont.

Megoldás: pénz és szemléletváltás

Megoldás persze, mint a legtöbb problémára erre is lehetne találni, a szakember szerint elsősorban még tovább kell emelni a béreket, hiszen hiába az egy-egy kiugróan sok pénzt ígérő hirdetés, összességében a vendéglátósok még mindig az átlag alatt keresnek.

"A munkaerőhiány komoly kihívást jelent a szállodáknak, és folyamatosan keressük a megoldást a problémára" - mondta el Kovács István, Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója. A vendéglátásban és a szállásadás ágazatban a KSH adatai alapján az átlagkeresetek a nemzetgazdasági átlag kétharmada körül vannak. Tehát nyilvánvalóan emelni kell a fizetéseket, ám ennek határt szab a vállalkozások jövedelmezősége, mely az elmúlt évek növekvő vendégforgalmának köszönhetően javult, de még mindig van hová fejlődnie. Ebben nagy szerepe lehet az adózási rendszernek.

A vendéglátás területén eddig is történtek már előnyös intézkedések, két évvel ezelőtt az éttermi szolgáltatások korábbi 27 százalékos áfáját 5 százalékra csökkentették, ami komoly segítséget jelentett.

Ám a szállodáknál nagy gond még a szobakiadás magas, 18 százalékos áfakulcsa, ami messze meghaladja az Európai Unió átlagát. Ennek a csökkentése segítene abban, hogy javuljon a jövedelmezőség, és a szállodák jobban meg tudják fizetni a munkavállalókat, vonzóbb fizetéseket tudjanak adni."

Megbecsülés

"Forgalomnövekedésre számítunk a Danubius Hotels Group balatonfüredi hoteleinél az idei évben. Jelen pillanatban a balatoni szállodáink foglaltsága nagyon szép éves teljesítményt prognosztizál, és további emelkedésre számítunk: átlagban elmondható, hogy kapacitáskihasználtságban már nem sok tartalék rejlik a nyári főszezonban, mert így is 90 százalékos a kihasználtság. Szállodáinknál startégia azonban, hogy az utolsó pillanatos kereslet kielégítésére is törekszünk, így a szezon előtti utolsó időszakban is lesz kapacitásunk - tudtuk meg Vászolyi Judittól, a Danubius Hotels Group balatonfüredi Hotel Annabella és Hotel Marina szállodák igazgatójától.

"A szakemberhiány sajnos továbbra is tapasztalható, ugyanakkor köszönhetően a Danubius Hotels Group Munkatársi Értékprogramjának, a hivatalosnál magasabb minimálbérnek, az elmúlt és idei év során végrehajtott béremelésnek, az új választható cafeteria elemeknek, ingyenes napi meleg étkezésnek, kedvezményes üdülésnek illetve Füred esetében a felújított és ingyenesen biztosított dolgozói szállóknak

a tavalyi évben 74 százaléka tért vissza a szezonális dolgozóinknak,

és idén is már meghaladtunk ezt az értéket. A vendég és helyismerettel rendelkező kollégákkal jóval könnyebben és problémamentesebben lehet dolgozni, folyamatosan javítva szolgáltatásaink színvonalát és garantálva az igazi balatoni vendégélményt." - tette hozzá Vászolyi Judit.

Nyárrablók és a szemléletváltás

Persze egészen más a helyzet, ha nem szezonális munkára keres embert a vállalkozó: "A mi működésünket nem befolyásolja a munkaerőhiány, mert a munkában aktívan részt veszünk a párommal mi is, illetve rajtunk kívül szerencsére meg van a fix személyzetünk, mivel üzletünk egész évben nyitva tart" - számolt be a balatonalmádi Jóbarátok Halsütöde tulajdonosa. Valami hasonlót, hosszabb, akár 4-5 hónapos szezonban gondolkodik a Balatoni Kör is, ahogy azt Tóth Balázs, alelnök körvonalazta nyilatkozatában:

Nyilvánvalóan van munkaerő probléma a tó környékén, annyiban árnyalnám a képet, hogy véleményem szerint két hónapos nyitvatartásra nem lehet üzleti modellt építeni, tehát egy strandbüfébe ne várjuk azt, hogy képzett, Michelin-csillagos séfeket fogunk tudni felvenni éhbérért. A titok annyi, hogy hosszútávú, átlátható és normális munkakörülményeket kell biztosítani, és aki így tesz, az meg fogja találni a saját munkaerejét. Fontos látni, hogy a két hónapos Balatoni szezon ez elképesztően sokat árt nem csak a vendéglátósoknak, de a vendégeknek is. Szezonhosszabbításra lenne szükség, hiszen a télen külföldön dolgozó szakképzett magyar munkaerőnek májustól szeptember végéig, 4-5 hónapra már érdemes lenne hazajönnie.

Szemléletváltásra van szükség a vállalkozók részéről. Én csak nyárrablásnak szoktam nevezni azt a fajta hozzáállást, hogy kinyitunk 2 hónapra, amikor ténylegesen rengeteg vendég van, és teljesen mindegy, mit rakunk elé, mert úgyis ott van, úgyis megeszi... ha meg nem, akkor jön a következő. Ezt a hozzáállást el kell felejteni, így nem lehet Balaton marketinget építeni. De vannak jó kezdeményezések, és azt gondolom, kifejezetten jó irányba halad a Balaton ügye, hiszen ahogy a legutóbbi példánk is mutatja, gasztronómiával meg lehet mozgatni 4 ezer embert még egy esős hétvégén is.

Egyre több vendéglátós veszi észre, hogy húzni kell a szezont, és szerencsére ezáltal a vendégek is egyre előbb jönnek, és egyre tovább maradnak. A hosszabb szezonnak pedig ugye gazdaságélénkítő hatása is van, akár az idegenforgalmi adóbevételekről beszélünk, akár a vendéglátóhelyek forgalmáról."

Epilógus

A balatoni szolgáltatók mindig harcoltak valamiért. A 80-as években jó minőségű áruért, a 90-es években a magyar vendégért, most a munkaerőért. Ennek a harcnak vannak nyertesei, főleg a nagyobb éttermek, és vesztesei elsősorban a büfék, kisebb kereskedelmi egységek. Nem vitás, a kifizetett munkabér az elsődleges szempont, de egyre erőteljesebb tendencia, hogy a munkakörülmények, a főnök hozzáállása, a jó csapat szellem tartja meg vagy űzi el a munkavállalót.

Ezekhez kell megoldásokat adni a szolgáltatni szférának, hogyan meg tudja tartani munkatársait, képezze őket, hogy a következő szezont is együtt kezdhessék

- mondta el Vágó Péter, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Veszprém Megyei Képviseletének elnöke. Ahogy a megszólalásokból is jól látszik, létező és sürgető problémáról van szó, ám az fizetések egekig tornászása a megoldás csak egy része, emellett szemléletváltásra is szükség lenne. Magas fizetéssel ugyan a figyelmet fel lehet kelteni, de a hosszú távú, sikeres együttműködéshez már kevés.