Megszorítások jöhetnek: bajban vannak a magyar autógyárak?

A Portfolio szerint magyar gazdaság középtávú kilátásait is meghatározó értesülések szivárogtak ki vasárnap a Handelsblatt hasábjain. A cikk konkrétan a német BMW és Daimler autógyártók előtt álló rendkívül nehéz időszakot és annak várható következményeit vázolja fel, ezek pedig érintik a kecskeméti gyáregységet és a Debrecenbe tervezett üzemet is a lap szerint. Olyannyira, hogy a terjedelmes cikk nagy része a magyarországi gyárak jövőjével foglalkozik részletesen.

Újratervez a BMW?

2018 nyarán Debrecen helyi politikusai alig hitték el, mekkora szerencse érte őket. A BMW ugyanis akkor jelentette be, hogy egymilliárd eurós megaberuházás keretében új üzemet épít a város határában. A kilátások kedvezőek voltak akkor - kezdődik a cikk egy visszaemlékezéssel. Akkoriban a bajor autógyártó a globális kereslet felfutásával indokolta az új gyár felépítését és éves szinten 150 ezer darabos modellszámot említettek.

Az alapkő letétele a debreceni gyár kapcsán az idei évre várható, azonban ezen kívül még semmi nem dőlt el. Azóta ugyanis a gyár két profitwarningon van túl, valamint az értékesítések is esnek, és ezek a fejlemények korrekciót jelezhetnek előre a tervekben.

Intenzív tárgyalások folytak a háttérben a debreceni üzem felépítésének jövőjéről - fogalmaz a cikk.

Miközben Oliver Zipse termelési igazgató továbbra is reményét fejezte ki a termelés bővítése iránt az alacsony költséggel bíró helyszínen, Nicolas Peter pénzügyi igazgató már egyértelműen utalt a társaság már jelenleg is feszült pénzügyi helyzetére és az egyre jobban kiépülő túlzott kapacitások veszélyére. Ennek oka, hogy 2018 ősze óta a piacok a vártnál rosszabbul teljesítenek, a költségek feletti kontroll pedig gyengülhet.

Minden követ megmozgatunk, nincsenek tabutémák

- jelezte múlt héten a lap szerint - Harald Krüger, a BMW vezérigazgatója.

A Mercedes már meg is hozta a döntését

Miközben a BMW elemzi és értékeli a helyzetet, addig a versenytárs Mercedes már most is egy lépéssel előrébb jár - olvasható a Handelsblatt cikkében.

A Daimler vezetői ugyanis megállították a kecskeméti gyár bővítését. Az igazgatótanács állásfoglalása szerint a második üzem üzembehelyezését legalább egy évvel elhalasztották - írja a német lap a csoportból származó információi alapján.

A cikk arról is megemlékezik, hogy a német prémium autógyártók nagy terveket szövögettek, főleg Magyarországon, így az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, tavaly óta pedig a BMW Debrecenben.

A Mercedes tavaly nyáron jelentette be, hogy egy második üzem felépítésén dolgozik, amelyben az lett volna az igazán trükkös, hogy a gyártósorokról párhuzamosan gördülnének le a kompakt és szedán modellek, az elektromos autók, valamint az első- és hátsókerék meghajtású modellek. A Full Flex gyár fejlesztésébe 1 milliárd eurót tesz a gyártó, és a tervek szerint az évtized elejére elkészült volna, azonban most minden tovább tarthat, a bővítést lelassult. A bevételcélok érdekében azonban a Daimler még szorosabban akarja fogni a tőkét, az első negyedévben elégetett 2 milliárd eurót. A személygépkocsik esetében a profitmarzs 9%-ról 6%-ra esett. Most próbálják menteni a helyzetet - írja a német lap.

Wilfried Porth igazgatótanács-tag és a társaság HR-igazgatója egy interjúban arról beszélt, hogy minden erejükkel azon dolgoznak, hogyan javíthatják a cég hatékonyságát, átnézik a stratégiát, a portfóliót, a folyamatokat és a szolgáltatásokat. Porth egyelőre kizárta az általános létszámstop lehetőségét, azonban beismerte, hogy vannak olyan területek, ahová már most nem vesznek fel új embert.

A Daimler kutatás-fejlesztési ráfordításai 2014 óta felrobbantak, a korábbi 8 milliárd euró helyett most már évente 14 milliárd eurót fordít erre a célra. És ezt most priorizálják.

Az elektromost mobilitásra és önvezető autózásra szánt kiadások csúcson vannak, de közben a korábbi zászlóshajó projektek, mint a kecskeméti gyár, parkolópályára kerültek.

Úgy építeni fel plusz kapacitásokat, hogy közben a kereslet nem ebbe az irányba mutat, kontraproduktív lenne, főleg annak fényében, hogy az erre költött összegeknek máshol is meglenne a helyük - spekulál a Handelsblatt.

Fordulópontnál a német autóipar

Az autógyártók hivatalosan nem kívánták kommentálni a lap "fékezési manővereket" tartalmazó információit. Az új termelési egységek esetleges elhalasztása azonban fordulópontot jelez: több mint egy évtizeden át tartó bővülés után az amerikai és az európai piacok is telítődtek.

A vészjelzéseket most már nem lehet lesöpörni az asztalról. Ugyan a BMW meg tudta őrizni az eladások stabilitását idén, a Mercedes és az Audi a több milliárd euró értékű új modelloffenzíva ellenére sem tudta növelni eladásait. A Mercedes értékesítései például áprilisban az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 4,5%-kal alacsonyabbak, az Audinál ugyanez a szám 13%.

A Mercedeshez hasonlóan a BMW-nél is minden beruházás ellenőrzés alatt áll, 2022-ig 12 milliárd eurót tervez spórolni a vállalat. Közben az európai értékesítések nem túl biztatóak és akkor még nem is beszéltünk az Egyesült Államok által kilátásba helyezett, európai autógyártókra vonatkozó importvámokról és azok rendkívül súlyos hatásairól.

A BMW és a Daimler is azzal számol ugyanakkor, hogy az USA elhalasztja a büntetővám kivetését az európai autók esetében, azonban a BMW már most át akarja gondolni a 3-as sorozat USA-ba történő exportálását.

Ez pedig azzal fenyeget, hogy a német gyártók amerikai piacokat veszítenek, és ennek fényében a gyártókapacitás addicionális létrehozása Magyarországon csak súlyosbítaná a problémát.

A német autóipar jelenleg a második félévi fordulatban bízik, egyes szakértők azonban szkeptikusak az üzleti hangulat fordulásával kapcsolatban. Az Evercore ISI elemzői nem látnak ugyanis erősödő felvevőpiacokat. Az autókra vonatkozó importvámok kilátásba helyezése, a szigorúbb környezetvédelmi szabályok fényében a kilátások még komorabbak. Ezek fényében pedig másfajta beruházások is próbatételre számíthatnak, nemcsak a magyar gyáregységek - zárul a cikk.