Ilyen nincs: önfenntartó gazdaságot visz a kiskunsági tini

A kiskunfélegyházi Kamilla a tanya világában cseperedett fel, ezt szerette meg, ehhez szokott hozzá, így már egészen kiskorától kezdve tudta, hogy erre a pályára hivatott. Hatodikos volt a helyi általános iskolában, amikor eldöntötte, hogy a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnáziumban szeretne továbbtanulni, hogy kitanulja a szakma elméleti és gyakorlati tudnivalóit, közben pedig hétvégenként édesapjának segített a ház körüli munkákban.

Mint mondta, azért szereti a tanyasi gazdálkodást, mert sohasem tudta magát irodai munkakörben elképzelni, szereti a sok tennivalót, hogy mozog a földeken, így sosem unatkozik. Éppen ezért nem tudja megérteni azon társait, akik a közösségi oldalon adnak hangot, hogy nem tudják mivel lekötni magukat, mert túl sok idejük van és semmiben sem tudnak komolyabban elmélyedni.

A Dósai család számára ez az életformává lett szakma nem ismeretlen, mert Kamilla a harmadik generációhoz tartozik, aki továbbviszi és élteti a korábban még hazánkban virágzó önfenntartó gazdaságot. A napjuk fél hat-hat körül indul, és egy pár órás szünet beiktatásával egészen az esti órákig tart a munka, amiből sosincs hiány, hiszen az állatok és a növények megkövetelik a mindennapos törődést.

Kamilla nőként sem riad vissza a kemény fizikai munkáktól, ha kell, trágyázza a zöldségágyásokat, sorra megeteti a tanyán tartott szarvasmarhákat, sertéseket és a baromfit, de mint mondta, a termény betakarításához már mezőgazdasági gépeket használnak, így szerencsére nem kell az állatok fekhelyéül szolgáló szalmát kézi erővel lekaszálni. Bár Kamillának lassan egy éve van személygépkocsi vezetéséhez jogosítványa, azt mesélte, hogy korábban a kistraktort tanulta meg vezetni, ma pedig már a nagyobb munkagépeket is magabiztosan kezeli, irányítja.

A tanyasi munkák közül nem tudna egyet kiemelni, hiszen ugyanúgy szereti kezelni a gépeket, fejni a teheneket, elkészíteni az állatok számára az abrakot, vagy éppen belevetni magát a kertészeti munkálatokba. A 18 hektáros földjükön termesztenek többek között retket, karalábét, paprikát, burgonyát, tritikálét, búzát és kukoricát, amit a saját felhasználáson túl Kamilla rendszerint a helyi piacon értékesít.

A levágott állatok húsát, a tojást és a tejet szintén nem kell megvenniük a helyi boltokban, így pont annyit képesek megtermelni a földjeiken, amennyi bőven elegendő ahhoz, hogy abból hasznuk legyen, illetve az állatok és ők is jól lakjanak belőle. Kamilla nem titkolt célja, hogyha átveszi a tanyasi gazdaságuk vezetését, több gyümölcsöt és zöldséget termesszen, de mint elmondta, a területek nagyságát nem szeretné növelni, mert ha majd egyedül folytatja tovább a gazdálkodást, a jelenlegi területet is elég lesz majd megművelni.

Az idén második alkalommal megrendezett országos verseny kapcsán a 18 éves lány szerényen nyilatkozott, holott a 14 versenyző közül mindössze 2-en képviselték a lányokat.

A gyakorlati napon eléggé izgultam, és úgy éreztem a végén, hogy nem sikerült valami jól. Másnap a szóbelin, amikor beszéltem, ásított az egyik vizsgabiztos, gondoltam, biztos unalmasan mondom. Éppen, hogy húsz percet tudtam beszélni, de így is megkaptam a legjobb szóbeliző díjat

– mesélt a verseny kapcsán az élményeiről Dósai Kamilla.

A megmérettetésen gyakorlatként tejsűrűség-vizsgálat, egy homlokrakodó üzemeltetése, paradicsommag vetése és egy röpítőtárcsás műtrágyaszóró beállítása volt a feladat, míg az elméletek terén számot kellett adni az öntözéssel, a sertéstenyésztéssel, az értékesítéssel és a higiéniával kapcsolatos ismereteikről a tanulóknak.

A mezőgazdasággal kapcsolatban mindmáig az él a köztudatban, hogy a gépek üzemeltetése és a kemény fizikai munka miatt ez mindmáig kifejezetten férfias szakma, ahogy egykoron volt, ezt pedig nemcsak a versenyen induló fiú-lány arány, hanem a Kamilla osztályába járó tanulói létszám is jól tükrözik. Kezdetben a 15 diák közül mindössze 3-an voltak lányok, de az időközben a pályát nem megszerető tanulók távozásával 7-3-ra módosult, így nem reménytelen, hogy a férfiak ilyetén túlsúlya idővel lassan mérséklődhet nemcsak az iskolapadban, de a szakmában is. A jó eredménynek köszönhetően Kamillának nem kell szakmai vizsgát tennie az év végén, így jelenleg minden idejét a tanya körüli teendőkre összpontosíthatja, de az elkövetkező éveket illetően továbbra is pontosan tudja, hogy mit akar.

Először az érettségit szeretném megcsinálni esti tagozaton, aztán, ha találok a közelben sajtkészítő tanfolyamot, arra is szeretnék jelentkezni, illetve egy inszemiláló kurzust is el szeretnék végezni

– sorolta a rövid távú céljait a 18 éves gazdálkodó.

Mindemellett egy önfenntartó gazdasághoz elengedhetetlen, hogy a nagyobb volumenű fejlődés érdekében beruházásokkal adjanak nagyobb löketet a tanyavilágnak, ezt Kamilla is jól tudja, ezért a pályázatírás kitanulásától sem idegenkedik. Igazi tervezgetős típus, és reméli, hogy 5-10 év után már a saját családjával együtt végezheti a ház körüli munkákat, amit továbbra is nyereségesen működtethet, addig is pedig az apukája és a mamája segít neki, hogy élvezni tudja a gazdálkodó életmód minden percét.

(Címlapképünk illusztráció)