Papírgyűjtés: ebben a magyar megyében fizetik a legtöbbet egy kilóért

A Békés megyei középiskola életében sokéves hagyomány az iskolai hulladékgyűjtési akció, ami része annak az éves programsorozatnak, melyet a vezetőség már a 2018-ban elnyert Örökös Ökoiskola cím előtt is fontosnak tartott. A fenntarthatóság és a környezettudatosság mellett a verseny az iskolai költségvetéshez is hozzájárul, így az immáron 45. alkalommal megrendezett Táncsics nap rendezvénysorozatát is az így szerzett összegből finanszírozzák, immáron ötödik éve.

A sokak által ismert gyűjtési akció lényegében nem változott, a diákokra bízzák, honnan kerítik elő a feleslegessé vált papír- és hullámkarton kötegeket. Az iskola rajztanára, diákönkormányzatot segítő pedagógus Varga László az idei mérleget tekintve elárulta: „Sok esetben a szülők is besegítenek a szállításba, ami indokolt is, hiszen az idén például a messze legkiemelkedőbben teljesítő osztály egymaga 5 tonna papírt gyűjtött - ez segítség nélkül nem ment volna."

Ha már a mennyiségeknél tartunk: az első alkalommal összesítésben szűk 9 tonna mennyiséggel kezdtünk, amely évről évre szépen kúszott fölfelé. Idén a várakozást felülmúlva (és a felvásárló céget meglepve, mert menet közben még egy konténert kellett hozniuk a nagy mennyiség miatt) 17 tonnával zártunk

- tette hozzá a HelloVidék megkeresésére Varga László.

A rekordteljesítményt azonban némileg árnyalja az a tény, hogy az iskolák mennyiért tudják értékesíteni az összegyűlt mennyiséget. Mint mondta, „a teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy egy-egy hulladékgyűjtési akciónak az anyagi mérlege, annak alakulása jelentős mértékben függ a felvásárlási árak alakulásától."

Sajnos nem kedvező a helyzet: évek óta folyamatosan csökken a kilogrammonkénti ár. Ez pedig ekkora tételnél jelentősen befolyásolja a végösszeget. Éppen ezért kicsit borúlátó vagyok a jövőt illetően: további árcsökkenés esetén nem sokáig lehet fenntartani a jelenlegi rendszert

– magyarázta a pedagógus.

Ha áttekintjük az interneten közzétett felvásárlási árakat, valóban szignifikáns különbség tapasztalható az egyes megyékben. A teljesség igénye nélkül: Baranyában a hullámpapír 4, az újságpapíré 16-18, Csongrádban előbbi 10, utóbbi 15, Vas megyében 18 és 25, míg Hajdú-Biharban 14, illetve 13 forint kilója a két hulladéktípusnak.

Bár egy iskolai rendezvény, a ballagás és tanévzáró költségeinek ilyetén finanszírozása a csökkenő árak miatt veszélyben van, Varga László szerint még mindig megéri a diákoknak időben megszervezni a gyűjtést, mert jó teljesítés esetén az egyes osztályközösségek is profitálhatnak az eredményből. A tervezett programok várható költségeit arányosan osztják le az egyes osztályokra, ami azt jelenti, hogyha a hulladékgyűjtéssel szerzett összeg magasabb, mint a költségek, akkor az azon felüli, akár több ezer forint az osztálykasszát gyarapítja, és végső soron az adott közösség rendelkezik róla, hogy mire fordítják, így adott esetben például a tervezett osztálykirándulásukra.

A gimnázium pedagógusa továbbá kiemelte, a diákok lelkesedése nemcsak a hulladékgyűjtési akció kapcsán változó, más pályázatok, versenyek esetén is mindig vannak olyanok, akik nehezen mozdulnak meg. Általános tapasztalat, hogy a „zöld szemlélet” nem vonzza mágnesként a tanulókat egy-egy iskolához, mert a szülők és a diákok elsősorban az intézmény eredményességi mutatója alapján választanak, a környezettudatos gondolkodás pedig már csak a későbbiek során nyer értelmet a számukra.

Úgy tartják, a személyes megtapasztalást nem helyettesítheti az elmélet - szerintem ez is ilyen. Azt gondolom, hogy az iskolánk széleskörűen biztosítja annak lehetőségét, hogy ez a ’megtapasztalás’ létrejöhessen, és személyiségileg, szemléletileg gazdagabb diákokká válhassanak a hozzánk érkezők

– zárta gondolatait a HelloVidéknek Varga László.