Döntött az MNB: 2020 közepéig maradhat még az óvatosság

A Monetáris Tanács a márciusi ülésén elkezdte a monetáris kondíciók normalizálását az egynapos betéti kamat emelésével és a likviditásnövelő devizaswap állomány szűkítésével, mivel az adószűrt maginfláció elérte a 3%-ot. Az adószűrt maginfláció áprilisban 3,4%-ra mérséklődött, ami megfelelt az előrejelzéseinek.

A Monetáris Tanács a továbbiakban a negyedéves inflációs jelentés megjelenésével egyidejűleg hoz további döntést a normalizálás folytatásáról. A monetáris kondíciók normalizálása azonban feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel egyrészt az infláció egyelőre kontrollálhatónak tűnik, így nem indokolt a gyorsabb ütemű szigorítás, másrészt a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek, mivel a meghatározó jegybankok ismét lépéseket tettek a lazítás irányába, illetve leállítják a szigorítási ciklust.

Így várhatóan a hazai monetáris kondíciók fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint lassú erősödéséhez, amely így az amúgy is igen mérsékelt és csökkenő importált infláción keresztül támogathatja az inflációs cél elérését. Így arra számítunk, hogy a MT alapesetben negyedévente az új inflációs jelentéssel egy időben dönt a likviditásbővítő deviaswap állományok további csökkentéséről, valamint a kamatfolyosó kislépésű emeléséről.

Mivel a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor számítunk, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövő év közepén kerülhet sor.

A hazai gazdaságot jellemző szignifikáns megtakarítási többlet, a következő években az uniós forráslehívások következtében feltehetően jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt azonban így sem számítunk a piaci hozamok számottevő emelkedésére, így a bubor kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.