Apáti Ferenc a elmondta, hogy tavaly a rekord gyenge termés miatt mindkét barack ára magas volt, így azok idén jelentősebben csökkenhetnek. Ugyanakkor a magyar barackár szempontjából még kérdéses, hogy az olasz importból fog-e az országra "zúdulni" kajszi- és őszibarack, mivel az lenyomhatja az árakat, még akkor is, ha nem lesz túl sok a belföldi termesztésből.
A kajszibarack szezonja június közepén-végén indul és július a főszezon, míg az őszibaracké július közepén kezdődik és szeptember közepéig tart.
Beszélt arról is, hogy az aszály mérsékelten sújtotta a baracktermést, a tavaszi fagyok ugyan a kajsziba is "belecsíptek", az őszibarackban viszont komolyabb károkat okozott. Emellett a hűvös, csapadékos időjáráskor terjedő gombafertőzésektől eddig még sikeresen megóvták az állományt.
Az alelnök közölte azt is, hogy a kajszibarack-termés évjárattól függően a 10 és 40 ezer tonna között, míg az őszibaracké 15 és 60 ezer között ingadozik. Az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően 12-14 milliárd forint van, amelyben a két fajta fele-fele arányt képvisel.
Kitért arra is, hogy a legjelentősebb kajszibarack termőtáj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül 1700 hektár kajszibarack ültetvény található, amelynek mintegy harmadán a 'Gönci Magyar kajszi' fajtát termesztik. Nagyobb termesztő területek találhatók Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyékben, összesen körülbelül 900 hektár, valamint Közép- és Dél Dunántúlon 700-800 hektár. Őszibarackot 3000 hektáron termesztenek az országban, ezer hektáron Szeged-Szatymaz környékén, a kétezer hektár pedig elszórtan Pest, Somogy és Bács-Kiskun megyében található - jegyezte meg.