Árvízhelyzet: mutatjuk, megismétlődhet-e a 2013-as katasztrófa

Az akkori helyzet sok család életét forgatta fel, volt olyan település, ahonnan pár napra el is kellett költözni az áradó víz miatt. Az utóbbi napokban, hetekben ismét rengeteg eső esett, így adott volt, hogy megkeressük a szakembereket és feltegyük nekik kérdéseinket. Most utánajártunk, hogy milyen változások történtek az akkor érintett területeken.

Kitelepítések, áradás és mentés: ezt történt 2013-ban

A hat évvel ezelőtti árvíz megkímélte a Felső-Tisza vidékét, de a Duna vonalán, több helyen is kiöntött a hirtelen, nagy mennyiségben lehullott csapadék hatására - írta akkor a Kisalföld. A Mosoni-Duna Győrújfalunál lévő védelmi szakaszán megcsúszott a védelmi gát. Az ár- és hullámtéri területen élőket ki kellett telepíteni a Duna Fejér megyei szakaszán, így Adonyból többe embernek el kellett hagyni otthonát a víz elvonulásáig. Rácalmáson a Duna-sor üdülőingatlanaiban élőknek kell elhagyniuk otthonaikat, de Kisapostagon még időben fel tudtak készülni homokzsákokkal az érkező víztömegre, hogy megvédjék az ott található nyaralókat. Kulcson a hajóállomást próbálták védeni, Baracson pedig lakóépületeket. Fejér megyéből a katasztrófavédelmi igazgatóság indított tűzoltókat Pest megyébe, egészen pontosan Szentendrére, hogy a mentőcsoportok segítséget nyújtsanak az árvízzel fenyegetett területek védelmében.

Ha összességében nézzük, a legérintettebb területek a Szigetközben és a Dunakanyarban voltak. A korábban említett helységek mellett Sződliget, Vác, Dunabogdány, Tahitótfalu, Kisoroszi, Szigetmonostor, Leányfalu és Lórév közelében is intézkedéseket hajtottak végre.

Hogy pontosabb képek kapjunk a jelenlegi helyzetről, szakértőkhöz fordultunk

Arra voltunk kíváncsiak, mi változott az elmúlt hat évben: a korábban veszélyeztetett területeken azóta milyen árvízvédelmi-fejlesztések voltak. Kérdéseinkre első körben Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője válaszolt.

Külön kiemelte, hogy érdemes már az elején leszögezni: Magyarországon az árvízi védekezés irányítása függ attól, hogy az érintett folyószakasz állami vagy önkormányzati kézben van. Az állami vonalon a vízügy, az önkormányzati folyópartokon pedig az önkormányzatok feladata a védekezés. Kihirdetett veszélyhelyzet idején a katasztrófavédelem átveheti a polgármesterektől a védekezés irányítását. Ebben az esetben a katasztrófavédelem intézkedik a védekezéshez szükséges logisztikai feladatok ellátására. A cél, hogy elegendő homok, homokzsák, lapát és legfőképpen emberi kéz legyen ott, ahol a vízügy előrejelzése szerint veszélyes mértékű vízszintemelkedés várható.

Amennyiben árvízveszély miatt ki kell telepíteni egyes településekről az ott élőket, ezt a katasztrófavédelem szervezi meg, beleértve a szállítást és a befogadást is. Minden magyarországi településnek van egy úgynevezett veszélyelhárítási terve. Ez tartalmazza, hogy az egyes veszélyhelyzetekben mit kell tenni. Az ország több pontján vannak olyan raktárbázisok, amelyekben a lapátoktól, a szivattyúkon át, a szivattyúkat működtető aggregátorig, de akár az éjszakai munkához elengedhetetlen fáklyákig minden egyéb eszközt tárolnak. Ugyancsak jó néhány depóban helyeztek el a homokzsákok megtöltéséhez szükséges eszközöket, és persze a zsákok, gumicsizmák, sőt tábori ágyak sem hiányoznak

- mondta el a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Kitért arra is, hogy a katasztrófavédelem a hagyományos eszközök mellett korszerű megoldásokkal is erősíti a védelmet. A vízzel feltölthető tömlős mobilgát hatékony védelmet nyújt a hirtelen kialakuló árvizek ellen, de alkalmas a lassú lefolyású árvizeknél szükséges szakaszvédekezésre is. 2014-ben a katasztrófavédelem 12,5 kilométernyi tömlős mobilgátat vásárolt.

A katasztrófavédelem nemcsak országos és megyei szinten, hanem minden járásban és az ország legtöbb településén mentőcsoportokat hozott létre. Ezek a mentőcsoportok elsősorban árvízi védekezésre vannak kiképezve, így veszélyhelyzetben felkészülten tudják segíteni a rendvédelmi szervek védekező munkáját, növelik a települések önmentő képességét. Országszerte mintegy 1500 megyei és helyi mentőszervezetben összesen 26 ezer önkéntes végez mentési és kárelhárítási feladatokat, kiegészítve a katasztrófavédelem tevékenységét.

- fejtette ki Mukics Dániel szóvivő, aki beszámolt arról is, hogy a mentőszervezetek minden évben több száz millió forint értékben pályázhatnak eszközök beszerzésére és különböző képzésekre. Uniós források is segítik a fejlődést, legutoljára februárban adott át a katasztrófavédelem eszközöket az önkéntes mentőszervezeteknek. Akkor 260 áramfejlesztőt, 260 zagyszivattyút, 20 kárhelymegvilágító reflektortvehettek át az önkéntesek. A közeljövőben még 20 sátorkészletet, 240 tábori ágyat és hálózsákot, 45 kisteherautót, 45 quadot, 200 utánfutót, 2 targoncát, illetve 962 egyéni és speciális védőfelszerelést vehetnek át.

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője is kiemelte, hogy fontos megkülönböztetnünk önkormányzati védekezést illetve azt, hogy vannak állami védvonalakat is a Duna mentén. Például Szentendrén az önkormányzat felelős a védekezésért - ők felügyelik a mobilgátak is - míg a korábban szintén érintett Győrújfaluban már az OVF végzett fejlesztéseket.

A 2013-as árvízben érintett Győrújfalu és környékén történtek fejlesztések a Duna Program keretén belül, ami egy EU-s beruházás volt. Ennek köszönhetően fejlesztettük például a már meglévő töltéseket, többek közt azokat a részeket is megújítottuk, amelyek az akkori árvíz során nem voltak túl stabilak és könnyebben áteresztették a vizet. Legfőképp a Duna, Budapest feletti területén, az esztergomi szakaszán és a korábban is érintett településeken zajlottak töltésmagasítások, töltés megerősítések, ahol erre szükség volt.

- mondta Siklós Gabriella az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

A szóvivő kitért arra is, hogy a Duna alsó szakaszán, Baja környékét hatalmas, jeges árvíz érte 1956-ban, ezt követően ott megemelték a töltéseket. Ezen a területen a mértékadó árvízhez képest olyan magasan vannak a töltések, hogy ott nem indokolt ezeknek a védőrendszereknek a növelése vagy erősítése. Pont ezért, Budapest alatt a védelmi készültségi fokozatokat ritkábban kell elrendelni, mivel nagyobb területe, helye van a víznek.

A vízszint emelkedése mellett viszont hatalmas gondot jelent az is, hogy a nagyobb árhullámmal megjelent a szemét is a hazai vizekben.

Az elmúlt napokban rengeteg fotón láthattuk, ahogy a Bodrog folyón hulladékszigetek úsznak, valamint a Zsaró-ér bevezető csatornáján felhalmozódó hordalék járhatatlanná tette a vizet. Aggodalomra ad okot az is, hogy az előrejelzések szerint a következő napokban folytatódik a csapadékos időjárás. Ezzel kapcsolatban is faggattuk a szakértőt, milyen intézkedések várhatók a hulladék eltüntetésére és egyáltalán honnan érkezik ez a rengeteg szemét?

Ezt a problémát már elkezdtük kivizsgálni, jelenleg még nagyon friss a helyzet, így pontos információkkal nem tudok szolgálni. Azt tudom viszont, hogy a kollégák már vizsgálják, hogy mit tudunk tenni ez ügyben. A szemetet sajnos hozza magával a víz. Általában a külföldi vízgyűjtő területekből kerül hulladék a hazai vizekbe is. De az áradások alkalmával mindig több az uszadék is a vízben, mint például a fa, bokor és egyéb növényzet.

- fejtette ki a szóvivő.

Érdekelt minket az is, mit tesznek az önkormányzatok a Duna menti települések megvédése érdekében

Igyekeztünk a lehető legtöbb önkormányzatot megkeresni a témával kapcsolatban, mivel érdekelt minket, ezen a szinten milyen fejlesztések történtek az érintett településen. Voltak, akiket nem tudtunk elérni, de akiket sikerült, azok a következőket mondták:

Az adonyi önkormányzattól Székely Krisztina igazgatási és szociális ügyintéző válaszolt a HelloVidéknek, miszerint tavaly felújították a 6-os út egy részét, mivel ezen a területen okozott károkat az árvíz. Az útszakasz megerősítésében a vízügy segített a településnek, mivel itt a védekezés állami kézben van.

Szentendre helyzetéről a Közbiztonsági Iroda arról tájékoztatta a HelloVidéket, hogy korábban történtek fejlesztések, méghozzá az árvízvédelmi gátakat erősítették meg. Az védmű megerősítésére és átalakítására azért volt szükség, hogy megvédjék a lakosokat és a történelmi óvárost az áradó Dunától. Ehhez uniós pályázat során nyertek támogatást.

Tahitótfaluban 2015-ben épült meg a Szentendrei-szigeten élő több mint tízezer emberélet- és vagyonbiztonságát védő, csaknem egy kilométer hosszú hagyományos földgát. Az uniós forrásból megvalósult beruházás részeként a Szentendrei-sziget egyetlen szárazföldi bejáratát, a Tildy-híd hídfőjét is megerősítették, környezetét rendbe tették, így egy újabb árvíz esetén a nagyobb tömegű mentő- és szállító járművek áthaladását is gond nélkül biztosítani tudják.

Kisapostag területén az árvíz az üdülőövezetet veszélyezteti, így egy esetleges árvíz ezt a medernek nyilvánított terepet érné közvetlenül. Nagy Attila polgármester arról számolt be a HelloVidéknek, hogy annak érdekében, hogy véglegesen meg tudják óvni az üdülő területét a víztől, első sorban anyagi támogatásra van szükség. Az utóbbi években nem is voltak ilyen irányú fejlesztések. Ennek ellenére fel vannak készülve minden eshetőségre, megvannak a szükséges eszközök és felszerelések ahhoz, hogy meg tudják védeni a település kritikus pontját egy olyan nagy árvíz elől is, mint ami 2013-ban volt.

A korábban érintett települések közé tartozik Rácalmás is, a település jegyzője kérdésünkre azt válaszolta, hogy nem számítanak idén sem árvízre, de nem is zajlottak fejlesztések ezen a területen.

A szakemberek és a települések vezetőinek válaszait még kiegészítettük az Országos Vízügyi Főigazgatóság legfrissebb adataival. A szakemberek szerint erre számíthatunk a következő hat napban: Az országban jelenleg 760,9 km-en van árvízvédelmi készültség elrendelve. A Duna apadása a meleg időjárás hatására a napokban a magasan lévő vízgyűjtőkőn elindult hóolvadás miatt lassul, de a fővárosban vízszintemelkedés nem várható. A Tiszán a Körösök árhulláma hatással van a levonuló árhullámra.

A Duna magasabban fekvő vízgyűjtőin a meleg időjárás következtében az elmúlt napokban hóolvadás indult meg, így bár számottevő csapadék nem volt és a legfrissebb meteorológiai előrejelzés szerint továbbra sem várható, az olvadékvíz hatására a Duna bajor és osztrák szakaszán a vízszint kis mértékű (néhány deciméteres) emelkedés indult el. Ez azt jelenti, hogy a Duna Nagymaros feletti szakaszán 1-2 napos stagnálás, esetleg néhány centiméteres vízszintemelkedés, alatta pedig a lassú apadás valószínű. A Duna árhullámának tetőzése ma reggel a Mohács alatti szakaszon jár. Budapestnél az apadás az előrejelzések szerinti ütemben történik, 10 órakor a vízállás 472 cm volt, ami 116 cm vízszintcsökkenést jelent a szombat déli tetőző szinthez (588 cm) képest.A budapesti apadás holnap reggelig egyre lassuló ütemben folytatódik, majd szinte stagnálásba vált a következő 2 napban. Péntektől az apadás ütemének újbóli gyorsulása valószínű. A 400 cm-es szint alulmúlása így a vasárnap déli órákban valószínűsíthető.

A Tisza árhullámának hosszan elnyúló tetőzése Szolnok térségében jár, Az árhullám lassú levonulását a mellékfolyókon kialakult kisebb vízszintemelkedések tovább lassítják. A tiszai mellékfolyók közül a Krasznán, a Bodrogon, a Zagyván, a Berettyón, és a Körösök vízrendszerén vannak, illetve várhatóak az I. fokú szintek feletti vízállások. A Tisza vízgyűjtőjének felső részein folytatódik a csapadékos időjárás, de számottevőbb csapadékmennyiség csak a Körösök részvízgyűjtőin valószínű. Ennek hatására a Körösök vízrendszerén újabb árhullám levonulására van kilátás, de a tetőző szintek elmaradnak a jelenleg mértektől, helyenként közelítik csak meg az I. árvízvédelmi fokozathoz tartozó szinteket. A Körösökön kialakuló vízállásokra a Tiszán levonuló árhullám továbbra is hatással van.