Budapest 0℃ (havazás)Kimerültek a magyar melósok: sok a munka, kevés a szabadság
A hazai dolgozók csaknem 50 százaléka kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapjai számát – derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből. Mindez kedvezőtlen változás az öt évvel korábbiakhoz képest, akkor ugyanis az elégedetlenek aránya még csupán 40 százalék volt. A válaszok alapján csökkent viszont a bennragadt szabadnapok száma, ugyanakkor a válaszadók csaknem ötödénél az év végén ez meghaladja a meglévő keretük 60 százalékát.
Még mindig nem fordítunk elég időt a feltöltődésre – ez a következtetés vonható le a Profession.hu idei, reprezentatív, 1000 fős online kutatásának eredményeiből, amelynek első verzióját 2014-ben készítette el az álláskereső oldal. A felmérésben résztvevők csaknem fele (48%) kevésnek tartja a kivehető napjai számát, ami kedvezőtlen változást jelent a 2014 évi eredményekhez képest – hiszen akkor még csak 40 százalék vélekedett ugyanígy. Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede (23%) nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben. Igaz, 2014-ben ezzel még közel harmaduk (31%) volt így.
Visszavont szabadság
A válaszadók negyede (24%) teljes mértékben, mintegy fele (53%) döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen négy százalék az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.
Minimális mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak. Erről a problémáról a válaszadók 49%-a számolt be az idei kutatásban, ezzel szemben 2014-ben ez még 53%-ot tett ki. Minden ötödik alkalmazott (21%) került olyan kellemetlen helyzetbe, hogy felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám ezt végül visszavonta. Akik az ilyen vezetői döntésnek áldozatául estek, azokat aligha vigasztalja, hogy ez a mutató öt éve még közel 30 százalék volt.
Érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakítások terén. A válaszadók 33 százaléka panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része, igaz az előző felmérésben ez még 41 százalék volt. A bennragadt napok száma kevesebb lett, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjaik több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítésük megoldatlansága.
Egyre népszerűbbek a hazai kempingek
Nagy változás állt be viszont abban, hogy az emberek hol töltik, és hol szeretnék eltölteni a pihenőidejüket. Számottevően visszaesett az otthon maradók aránya: az előző felméréshez képest tíz emberből négy ilyen van, ez öt éve még 60% fölött volt. Jelentősen mérséklődött azok aránya is, akik belföldön, barátaiknál pihennek. Ha a vágyakat nézzük, legszívesebben külföldre mennének az emberek, ám ezt sokaknak nem jön össze, így belföldi hotelekben, apartmanokban töltik el szabadnapjaikat, sőt a jelek szerint egyre népszerűbbé válnak a hazai kempingek is.
A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés, hiszen öt évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 12 százalékpontos csökkenés.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
