Döntöttek: újraindulhat Bige László műtrágyagyára

Az ügy előzménye, hogy a Bige Holding Kft. szolnoki műtrágyagyárának működési engedélyét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonnali hatállyal visszavonta, mert a hatóság szakemberei ismételten hiányosságokat tártak fel az üzemben, emiatt ott szerintük a biztonságos működés feltételei nem adottak a hibák igazolt kijavításáig. A gyár tulajdonosa a termelést leállította, de a döntéssel szemben bírósághoz fordult.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság helyt adott a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének, és elrendelte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatának halasztó hatályát, a hatóság döntése ellen indított per jogerős befejezéséig. Az igazgatóság a döntéssel szemben fellebbezett, azonban most másodfokon is jóváhagyták azt.

A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint megfelelő volt az elsőfokú bíróság érvelése: a hatóság határozata és a közigazgatási iratok tartalma alapján nem lehetett megállapítani személyi sérülés, veszélyes anyag környezetbe kijutása, környezetkárosodás valós veszélyét, a gyár bezárása pedig súlyos hátrányt okozna a felperesnek és munkavállalóinak. Egy folyamatos működésre tervezett üzem leállítása esetén a termelés kiesése jelentős anyagi hátránnyal jár.

A másodfokon eljáró törvényszék rámutatott arra, hogy a halasztó hatály elrendelésekor az elsőfokú bíróság azt mérlegeli, hogy a közigazgatási cselekmény végrehajtásához fűződő közérdek, valamint a végrehajtás által okozott fenyegető hátrány elhárításához fűződő felperesi magánérdek ütközésekor az adott helyzetben melyik védelme jelent kisebb hátrányt.

A bíróság a mérlegelés során nem lépheti át a támadott határozat tartalmát: amennyiben magából a támadott határozatból indokolhatóan nem derült ki, hogy veszélyes anyag jutott a környezetbe, vagy hogy személyek vagy környezet egyéb más módon veszélyeztetve lenne, az utólag nem pótolható. A határozat kizárólag az óleumtorony és a cirkulációs tartályok tekintetében tartalmazott kötelezést, a határozatból ezek vonatkozásában nem volt megállapítható életre, környezetre vonatkozó veszély.

A másodfokú bíróság azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte-e a határozatban megfogalmazott kifogások alapján az azonnali jogvédelem elrendelésének indokoltságát.

A fellebbezés keretében azt kellett volna az alperesnek alátámasztania, hogy a határozatban feltárt kifogásokból eredően személyek vagy környezet veszélyeztetettsége fennáll-e, de a fellebbezésben foglaltak a határozatban nem szereplő körülményekre hivatkoztak. A Bige Holding Kft. szolnoki gyárában mintegy 250 ember dolgozik.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt