Duzzadnak a párnacihák: mutatjuk, mennyi most a magyarok vagyona

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 146 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 147 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 61 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. Az előző negyedévnél is nagyobb dinamikával, 887 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 317 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Egyre aktívabban vásároljuk a tőzsdei részvényeket, 78 milliárd forinttal nőtt az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 158 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 10 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát.

A tőzsdei részvényeknél a volatilis globális tőkepiaci helyzet eredményeként 28 milliárd volt a – nem realizált - veszteség, a befektetési jegyek 26 milliárdnyi nyereséget hoztak, a háztartások biztosításainak értéknövekedése pedig 26 milliárdos pluszt mutatott. Jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 436 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 14milliárd forint volt az összesített nyereség.

A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 19 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya egyre dinamikusabban, 153 milliárddal emelkedett. Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2017-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109.3%-án állt, ami 4.9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017-ben ez az arány a görög háztartások esetében 88%, a horvátoknál 85.8%, a cseheknél 82.1%, az íreknél 76.9%, az észteknél 76.5%, a finneknél 71.4%, a lengyeleknél 66.7%, a románoknál 49.1%, a szlovákoknál pedig mindössze 39.8% volt. A mutatóban előttünk álló országokat tekintve a portugál szint 120.4%, az osztrák 129.4%, a német 131.3%, így a relatív helyzetet tekintve nem mondható kiugrónak a magyar háztartások lemaradása, azonban a 177.2%-os dán, a 202.7%-os olasz vagy a 210.8%-os svéd szintig még jelentős fejlődési pálya mutatkozik a hazai gazdaság előtt.

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, közel 900 milliárd forintnyi állomány áramlott be az eszközbe a negyedév végéig, aminek a forrása részben a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása, illetve befektetési jegyek eladása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de jelentős volt az „új pénz” is, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni. Ezen felül az alapvető trendek változatlanok, továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya, miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a „teljes torta” is folyamatosan növekszik.

Az 5000 milliárdot hamarosan elérő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, egyelőre nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni semmilyen eszközzel, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást” válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot. A leglátványosabb változás az elmúlt negyedévben egyértelműen a hosszú lejáratú állampapírok előretörése, ez a vagyonelem már meghaladja a teljes befektetési jegy állományt is és az államadósság finanszírozása szempontjából is pozitív, mivel jelentősen csökken a refinanszírozási kockázat és a kamatokból származó jövedelmek is belföldi fogyasztásban és adóbevételekben hasznosulhatnak.

Némi kiszorítási hatást lehet látni a többi eszközosztályhoz kapcsolódóan, de ez alapvetően a hasonló paraméterekkel rendelkezőket érinti egyelőre, tőzsdei részvényt például ez mellett is dinamikusan vásárol a lakosság és a negyedév végére elérte az ezermilliárdos állományt. A hozamsivatagos környezetben a lakosság egy része aktívan keresi a lehetőségeket, 5 év alatt megduplázódott a részvényvagyon és saját vállalkozást is egyre többen indítanak/bővítenek, a nem tőzsdei vállalkozásokban lévő eszközállomány is dinamikusan növekszik. Ezzel együtt is mindössze 3% a tőzsdei részvényvagyon aránya a háztartások klasszikus pénzügyi vagyonán belül, ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10%-os vagy akár azt meghaladó mértékektől.

Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, valamint a pénzügyi edukáció hiányára, illetve például a tőzsdei állami- és magánvállalatok alacsony számára és befektetési célpontok hiányára, amit az is jelez, hogy a relatíve alacsony háztartási részvényvagyon több mint harmada külföldi vállalatokban való részesedést jelent. Az eddig látott vagyonnövekedés a hazai makrogazdaság állapotával összhangban a következő években is hasonló ütemben folytatódhat, az eszközökön belül elsősorban az hosszú lejáratú lakossági állampapírok további előretörésére számítunk illetve a vállalkozásokban lévő vagyon és a tőzsdei részvények állománya nőhet, míg a befektetési jegyek, a biztosítások és a rövid állampapírok az eddig látott oldalazó illetve csökkenő trendet folytathatják az erősödő inflációs és alacsony kamatokkal jellemezhető környezetben.