Duzzadnak a párnacihák: mutatjuk, mennyi most a magyarok vagyona

HelloVidék   
  Megosztom
Duzzadnak a párnacihák: mutatjuk, mennyi most a magyarok vagyona

2019 II. negyedév végére 56 338 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 1 390 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 4 668 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 9 286 milliárd forint volt 232 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 493 milliárd forint plusz. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1 158 milliárdos negyedéves növekedéssel 47 051 milliárd forintra nőtt.

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a készpénzállomány ismét 146 milliárd forinttal nőtt, ezen felül 147 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 61 milliárddal csökkent a lekötött betéteké. Az előző negyedévnél is nagyobb dinamikával, 887 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, míg 317 milliárddal csökkentette a rövid lejáratú kötvényállományát a lakosság. Egyre aktívabban vásároljuk a tőzsdei részvényeket, 78 milliárd forinttal nőtt az állomány, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 158 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 10 milliárd forintnyi állományt tettünk be. Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát.

A tőzsdei részvényeknél a volatilis globális tőkepiaci helyzet eredményeként 28 milliárd volt a – nem realizált - veszteség, a befektetési jegyek 26 milliárdnyi nyereséget hoztak, a háztartások biztosításainak értéknövekedése pedig 26 milliárdos pluszt mutatott. Jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 436 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 14milliárd forint volt az összesített nyereség.

A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 172 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 19 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya egyre dinamikusabban, 153 milliárddal emelkedett. Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legfrissebb rendelkezésre álló, 2017-es Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 109.3%-án állt, ami 4.9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017-ben ez az arány a görög háztartások esetében 88%, a horvátoknál 85.8%, a cseheknél 82.1%, az íreknél 76.9%, az észteknél 76.5%, a finneknél 71.4%, a lengyeleknél 66.7%, a románoknál 49.1%, a szlovákoknál pedig mindössze 39.8% volt. A mutatóban előttünk álló országokat tekintve a portugál szint 120.4%, az osztrák 129.4%, a német 131.3%, így a relatív helyzetet tekintve nem mondható kiugrónak a magyar háztartások lemaradása, azonban a 177.2%-os dán, a 202.7%-os olasz vagy a 210.8%-os svéd szintig még jelentős fejlődési pálya mutatkozik a hazai gazdaság előtt.

A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás értelemszerűen a MÁP Plusz júniusi megjelenése volt, közel 900 milliárd forintnyi állomány áramlott be az eszközbe a negyedév végéig, aminek a forrása részben a rövid és hosszú állampapírok visszaváltása, illetve befektetési jegyek eladása volt, ahogy látszik is az idősorokon, de jelentős volt az „új pénz” is, miközben a készpénzállomány növekedését továbbra sem sikerült megtörni. Ezen felül az alapvető trendek változatlanok, továbbra is dinamikusan nő a háztartások vagyona és az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében folyamatosan növekszik a kockázatosabb pénzügyi eszközök állománya, miközben a készpénz és a látra szóló betétek is dinamikusan növekednek, tehát a „teljes torta” is folyamatosan növekszik.

Az 5000 milliárdot hamarosan elérő készpénzállomány növekedésének megállításában továbbra sem sikerül előrelépni, egyelőre nem lehet a lakosság egy érdemi részét meggyőzni semmilyen eszközzel, hogy ne ezt a jelentős nemzetgazdasági költséggel rendelkező „megtakarítást” válassza, hanem valamely legalább az inflációt elérő hozamtermelő képességgel rendelkező instrumentumot. A leglátványosabb változás az elmúlt negyedévben egyértelműen a hosszú lejáratú állampapírok előretörése, ez a vagyonelem már meghaladja a teljes befektetési jegy állományt is és az államadósság finanszírozása szempontjából is pozitív, mivel jelentősen csökken a refinanszírozási kockázat és a kamatokból származó jövedelmek is belföldi fogyasztásban és adóbevételekben hasznosulhatnak.

Némi kiszorítási hatást lehet látni a többi eszközosztályhoz kapcsolódóan, de ez alapvetően a hasonló paraméterekkel rendelkezőket érinti egyelőre, tőzsdei részvényt például ez mellett is dinamikusan vásárol a lakosság és a negyedév végére elérte az ezermilliárdos állományt. A hozamsivatagos környezetben a lakosság egy része aktívan keresi a lehetőségeket, 5 év alatt megduplázódott a részvényvagyon és saját vállalkozást is egyre többen indítanak/bővítenek, a nem tőzsdei vállalkozásokban lévő eszközállomány is dinamikusan növekszik. Ezzel együtt is mindössze 3% a tőzsdei részvényvagyon aránya a háztartások klasszikus pénzügyi vagyonán belül, ez elmarad a fejlett gazdaságokban jellemző 5-10%-os vagy akár azt meghaladó mértékektől.

Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, valamint a pénzügyi edukáció hiányára, illetve például a tőzsdei állami- és magánvállalatok alacsony számára és befektetési célpontok hiányára, amit az is jelez, hogy a relatíve alacsony háztartási részvényvagyon több mint harmada külföldi vállalatokban való részesedést jelent. Az eddig látott vagyonnövekedés a hazai makrogazdaság állapotával összhangban a következő években is hasonló ütemben folytatódhat, az eszközökön belül elsősorban az hosszú lejáratú lakossági állampapírok további előretörésére számítunk illetve a vállalkozásokban lévő vagyon és a tőzsdei részvények állománya nőhet, míg a befektetési jegyek, a biztosítások és a rövid állampapírok az eddig látott oldalazó illetve csökkenő trendet folytathatják az erősödő inflációs és alacsony kamatokkal jellemezhető környezetben.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

gazdaság

vagyon

háztartás

pénzügy