Budapest 2℃ (eső)Új integrációs stratégia készült: így zárkóztatnák fel a romákat
Az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek pedig egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást, ezért együtt kell működni - mondta Pintér Sándor belügyminiszter. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos arról beszélt: minden településben közös, hogy a fókuszban a gyermek van.
Magyarország 300 településén indul roma felzárkóztatási stratégia a következő években. A Felzárkózó települések hosszú távú programja idén 31 helyszínen veszi kezdetét. Az érintett önkormányzati vezetőknek az egyik mintatelepülésen, Tiszaburán tartott tájékoztatót a belügyminiszter.
Pintér Sándor hangsúlyozta: a romák ma is gazdasági nehézségekkel és előítéletekkel küzdenek, ezen szeretnének javítani. Hozzátette: bár számos kísérlet történt, nem valósult meg az integrációjuk, teljes beilleszkedésük a társadalomba. Kifejtette: a romák leszakadása ma is jelentős a tanulás, képzettség, az egészségi állapot, valamint a jövedelmek területén.
Voltak már programok, de teljes sikerről egyik sem számolhatott be. Azt a következtetést vontuk le, hogy az állam egyedül nem tudja, a roma közösségek egyedül nem képesek megvalósítani a felzárkózást. Ehhez kérek segítséget a roma közösségektől, az egyházaktól, a Máltai Szeretetszolgálattól
- mondta a belügyminiszter. Pintér Sándor kiemelte: egyértelművé vált, hogy egyszerre, egy ütemben az egész ország területén nem tudják megoldani a "leszakadást", ezért kísérleti programokat hoznak létre.
Nemzeti sorskérdés
Az emberi erőforrások minisztere azt mondta: Magyarország nem gyarapodhatott volna, ha az itt élő népek nem közösen lépnek fel. Kásler Miklós szerint a magyar állam - amikor külső erők nem kényszerítették másra - megvédte, támogatta és segítette minden állampolgárát, minden közösséget. A tárcavezető nemzeti sorskérdésnek nevezte a "romakérdést". Ennek megoldásában már évek óta jelentős szerepet vállalnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának ágazatai - tette hozzá.
Új egészségkultúrát honosítunk meg Magyarországon, amelynek keretében megújítjuk a teljes egészségügyi ellátórendszert
- mondta Kásler Miklós, jelezve: a cél, hogy a prevenció, a szűrővizsgálatok és az egészséges életmód hangsúlyozásával növekedjen a magyar emberek egészségben eltöltött éveinek a száma. A miniszter kiemelte: több program van, amely a felzárkózó településeket érinti. 2017-ben kezdődött meg a "Helybe visszük a szűrővizsgálatokat" program, amelynek keretein belül egyszerre három szűrőbusszal járják a településeket, elsősorban specifikusan a daganatos, szív- és érrendszeri betegségekre utaló jeleket vizsgálva, mivel ma Magyarországon ezek felelnek a halálozások 75 százalékáért. Külön figyelmet fordítanak a védőnői ellátás fejlesztésére a hátrányos helyzetű településeken, hogy a jövőben minél kevesebb gyermek szülessen behozhatatlan hátrányokkal - közölte.
A kiválasztott 300 településen összesen 270 ezer ember él, nagy részük roma származású. A lakosság iskolai végzettsége és foglalkoztatottsági rátája alacsony, a komfort nélküli lakások aránya meghaladja az országos átlagot. De a kiválasztásnál figyelembe vették a bűnözési mutatókat és a korszerkezetet is.
A felzárkózási stratégia szakmai alapját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik programja adja, így a koordinációt is ők végzik. A végrehajtásban nagy egyházi karitatív szervezetek és a településeken dolgozó civilek is részt vesznek. A programra az idei büdzsében összesen 10 milliárd forintot különítettek el.
Más és más beavatkozás
Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kijelentette, nincs minden helyen használható módszer, minden település más és más beavatkozást igényel. Minden településben közös viszont, hogy a fókuszban a gyermek van - jegyezte meg.
Első körben háromszáz települést választottunk ki. A Máltai Szeretetszolgálattal közel tíz éve dolgozunk a legszegényebb járásokban, felügyeljük a gyermekekkel kapcsolatos szakmai munkát. Több mint hétszázötven településsel találkozunk rendszeresen, és látjuk, hogyan fejlődnek. A 750-ből van körülbelül 150 olyan település, ahova bármennyi pénzt viszünk, előrefelé haladás nem lesz, inkább hátra. És megkerestük a hasonló állapotban lévő, de a legszegényebb 31 járáson egyéb területen lévő településeket Magyarországon, ebből állt össze a háromszáz. Ha ezeket megvizsgáljuk közelről, majdnem színtiszta cigány települések. Ezenkívül vannak olyan vegyes települések, ahol hatalmas cigánytelepek vannak, ahol szintén nem tud mit kezdeni a településvezetés, és egy egészen más stratégia kell, ahol egy tízezres településnek van egy ötszáz vagy ezerfős telepe
- a romastratégiáról májusban beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Vecsei Miklós. Akkor kiemelte: tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a nyomorúság parancsszóra és pénzosztásra sem csökken. Nagyon komoly lépéssorozatra van szükség ahhoz, hogy változást lehessen látni. A siker mértékegysége ezeken a területeken egészen más, mint máshol. Úgy fogalmazott: a fogantatástól a foglalkoztatásig akarják felépíteni a programot, hogy a most születő roma fiatalok 2050-re a társadalom ragyogó tagjai legyenek.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
