Fontos a védjegy: így növelhető az agrártermékek versenyképessége
Az Agrárminisztérium fontos és hasznos eszköznek tekinti a földrajzi árujelzőket, amelyekkel a minőségi agrártermékek versenyképessége fokozható – mondta köszöntő beszédében Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a FAO II. Földrajzi Árujelzők Regionális Konferenciáján, Budapesten.
A miniszterhelyettes a nemzetközi hallgatóság előtt vázolta a szaktárca földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos eddigi munkáját, az elért eredményeket. Kiemelte: Magyarország több, mint húsz évvel ezelőtt csatlakozott a "Hagyományok-Ízek-Régiók" (HÍR) elnevezésű uniós programhoz azzal a céllal, hogy létrehozza Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét. A gyűjtőmunka eredményeként 300 termék szakmai-történeti leírása készült el.
2010 óta az agrártárca pályázati rendszert (HÍR pályázat) működtet, azóta összesen 92 pályázó 176 terméke nyerte el a HÍR védjegy használati jogát. A pályázat jó alapot képez a földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmekhez, ezért a HÍR programot a Földrajzi Árujelzők program előiskolájának tekintjük. A földrajzi árujelzők biztosítják a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borászati termékek hagyományos neveinek védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában
- mondta Farkas Sándor a HÍR védjegy használati jog elnyerésével kapcsolatban.
Mint mondta, régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni. Egy földrajzi árujelző azonban a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: utal a hagyományokra, a termelői közösségre, annak tudására, speciális termékkarakterre és magas minőségi szintet is megtestesít.
Földrajzi árujelzőink kulturális örökségünk részét képezik. Az Agrárminisztérium célja, hogy általuk olyan egyedi, nem reprodukálható eszközt biztosítson a termelők számára, amellyel az éles piaci versenyben hitelesen meg tudják különböztetni termékeiket, és érvényesíteni tudják a minőségi többletet.
Az Agrárminisztérium 2015-ben indította el Földrajzi Árujelző programját, melynek célja kettős: egyrészt az oltalomban részesülő földrajzi árujelzők számának növelése, másrészt pedig a már meglévő földrajzi árujelzőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Farkas Sándor alapvető fontosságúnak nevezte a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó termelői csoportosulások szerepének a megerősítését, a minisztérium ezért szakmai segítséget nyújt a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmük elkészítéséhez. Ennek eredményeképpen Magyarországról 2015 óta már 27 földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmet nyújtottak be az Európai Unióhoz.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)