Itt a bejelentés: 150 milliárdnál is többet kaphatnak 2020-ban a magyar falvak

Az elmúlt években számtalan forrás érkezett Magyarországra a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programnak köszönhetően, ezek viszont leginkább a kisebb-nagyobb városok fejlesztését segítették. Ezek uniós támogatások voltak, némi önerő kiegészítésével. Az év elején indult Magyar Falu Programot viszont teljes mértékben hazai forrásból finanszírozzák, ez a lehetőség az ötezer lélekszám alatti települések számára nyújt segítséget. Akár olyan kisvárosok is pályázhatnak, ahol nem éri el ezt a lakosságszámot az adott település.

A népesség az ilyen kisebb falvakban rohamosan csökken, az országos átlaghoz képest nagyjából tíz százalékkal nagyobb mértékben. Az itt élő fiatalok a munkaerőhiány mellett sokszor azért költöznek nagyvárosokba, mert nem megfelelő az insfrastruktúra, nincs óvoda, bölcsőde, nem jó az utak minősége és a szórakozási lehetőségek sincsenek biztosítva. Ezek javítására indult a Magyar Falu Program, az első év tapasztalatairól számolt be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tákoson.

A beregi kistelepülésen adták át az első olyan beruházást, amelynek forrását a Magyar Falu Program biztosított. Tákoson még augusztusban nyert az önkormányzat egy felújítási pályázaton, ezen belül is “A nemzeti és helyi identitástudat erősítése” című felhíváson. Tizöntmillió forintos, vissza nem térítendő forrásból megszépült a település Tájháza. Itt 19. századi, három generációval korábbi bútorokkal és eszközökkel lehet megismerni a falu életét, valamint a híres beregi keresztszemes hímzést.

A tizenkilencedik században épült házban korábban a falu első embere, a bíró lakott, 1984-ben lett az önkormányzat tulajdona, majd pedig műemlék jellegű épületnek nyilvánították. A Tájház segítette a turizmust az évek alatt, egy ideje azonban kénytelenek voltak bezárni a rossz állapota miatt, közölte a település polgármestere. Filep Sándor hozzátette, a faluba évente 8-10 ezer látogató érkezik, ez leginkább a református templomnak köszönhető, amely a Felső-Tisza vidékének talán legszebb és egyben legismertebb temploma. Sokan csak “mezíltábas Notre Dame”-ként ismerik a tákosi látnivalót.

2019-ben több, mint tizenegyezer pályázatot nyújtottak be az érintett önkormányzatok és az egyházközségek a Magyar Falu Program lehetőségeire. A kormány 150 milliárd forintott fordított a komplex, három részből álló programra, jelenleg a kifizetések időszaka zajlik.

Ahogy az év elején terveztük, úgy sikerült végrehajtani a feladatot, három alprogramban osztottunk forrásokat a Magyar Falu Program keretében. Részben önkormányzatok, illetve kisebb részben egyházközségek számára pályázati keretben, kisebb, de helyben fontos fejlesztésekre, mint például orvosi rendelők, óvodák, óvoda udvarok, egyéb intézmények vagy éppenséggel közösségi terek fejlesztésére, mint ahogy itt Tákoson is. Tizenöt pályázati kiírást írtunk ki és közel hatvanmilliárd forintnyi támogatási összeget juttatunk ezekre a kisebb összeggű fejlesztésekre. Másik részben elindítottuk a Falusi Útalapot, itt állami mellékút-hálózat fejlesztési program indult ötven milliárd forint értékben. Már tervezzük a jövő évet és már látjuk, hogy erre nagyobb összeget fogunk fordítani, az előzetes tervek szerint reméljük, hogy ez akár a százmilliárd forintot is elérheti majd. Az eddigi eredmények azt jelentik, hogy az idei évben megközelítőleg 450 kilométernyi úthálózat újulhat meg ennek a forrásnak köszönhetően. Reményeink szerint ez a jövő évben majd 600-800 kilométernyi úthálózati fejlesztés is lehet. A harmadik alprogram pedig a Falusi CSOK, ahol a sajnos jellemzően lecsökkenő lélekszámú kistelepüléseken élő fiatal házaspárok, gyermeket váró, családot alapító, otthonteremtő házaspárok számára segítünk vissza nem térítendő lakhatási támogatások nyújtásával. Itt akár három vagy több gyermek vállalása esetén használt ingatlan vásárlására és felújítására tízmillió forint vissza nem téritendő támogatást is kaphatnak a fiatalok

- közölte Gyopáros Alpár kormánybiztos.

A településeknek több kritériumnak is meg kellett felelniük, hogy pályázhassanak a programban, végül országos szinten közel 2800 önkormányzat ment át a rostán. Kevesebb mint egy év alatt több, mint tizenegyezer volt a beérkezett pályázatok száma. Ennek majdnem a felét sikeresnek ítélték, a nyertes pályázatok száma az ötezret fogja elérni az év végére, tette hozzá a kormánybiztos. Az előzetes becslések alapján 2500 nyertes pályázattal számoltak a program indításakor.

Ami pedig a Falusi CSOK-ot érinti, ott azt látjuk, hogy már befogadtak a pénzintézetek 18 milliárd forintnyi támogatási igényt, ez több, mint 3500 falusi családot jelent, de természetesen arra számítunk, hogy mivel ez a támogatási rendszer július elsejével lépett hatályba és július elsején nyújthatták be az első igényeket, ezért valószínűleg a Falusi CSOK igénye a jövő évben fog leginkább felpörögni. Számítunk arra, hogy ott is több tízmilliárd forint értékben tudunk lakóingatlan fejlesztéséhez támogatási összegeket nyújtani a fiataloknak

- tette hozzá a kormánybiztos.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok is aktív pályázók voltak az elmúlt hónapokban, a Magyar Falu Program forrásaiból ötven kilométernyi mellékút felújítása kezdődött el, a kistelepülések pedig ötmilliárd forintnyi forrást nyertek. A kormány eredeti terve az volt, hogy a 150 milliárd forintos komplex program nem csak egy évig tart majd, hanem évek alatt teszik vonzóvá a vidéket a különböző beruházásokon keresztül. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, a jövő évben is biztos a folytatás.

2020-ban olyanannyira folytatódik a program, hogy azt már biztosan látjuk, hogy a költségvetésben az Országgyűlés megszavazott nekünk ugyanannyi forrást a jövő évre, mint amennyi a 2019-es évet jellemezte. De néhány kormánydöntésnek köszönhetően az is biztos, hogy ez az összeg magasabb lesz 150 milliárd forintnál, én bízom abban, hogy a lehető legtöbb forrást le tudjuk majd hívni a Magyar Falu Program keretében

- véli Gyopáros Alpár.