Megrekedt a magyar agrárium: csak a támogatások tartják életben

Agrárszektor   
  Megosztom
Megrekedt a magyar agrárium: csak a támogatások tartják életben

2019. december 4-5-én a siófoki Azúr Hotelben rendeztük meg az Agrárszektor Konferenciát, amelynek az első szekciója a magyar agrárium aktuális helyzetével, kihívásaival és lehetőségeivel foglalkozott. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a sikerek és erősségek mellett a problémákról és gyengeségekről is beszélt, egyúttal ismertetett egy hatpontos programot, amely az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen lépéseket tartalmazza - írja az Agrárszektor.

Korszakváltáshoz érkezett a magyar agrárium, mert az ágazati szereplők a jelenlegi technikai színvonalból kihozták a maximumot. Ugyanakkor a szektor jóval nagyobb teljesítményre lenne képes, ezért további beruházásokra és piacbővülésre lenne szükség - mondta Gyuricza Csaba a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián.

Gyuricza Csaba előadásában arról beszélt, hogy a mezőgazdaságnak az utóbbi időben globálisan olyan kihívásokkal kell szembenéznie, mint legutoljára az ipari forradalom idején. Elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság az elmúlt időszakban növekedési pályára állt, ugyanis csaknem 1000 milliárd forinttal nőtt a kibocsátás. Európa egyik leggyorsabban fejlődő agrárgazdaságává vált a magyar, de ha tartani akarjuk ezt a dinamizmust, akkor alkalmazkodnunk kell a korszak kihívásaihoz, mint például a termőföld- és ivóvízcsökkenés, a klímaváltozás és a népességnövekedés.

A NAIK főigazgatója azonban arra is figyelmeztetett, hogy a sikerek mellett a realitásokról is beszélni kell. Amíg 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarország sokkal rosszabb a helyzet, az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Problémaként említette, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált. Ez egyrészt jó, de ma még ott tartunk, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. A magyar mezőgazdaságot jelenleg a támogatások tartják életben, mondta Gyuricza Csaba.

Az előadásban elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaság ma még lehetőségei alatt teljesít.

Az, hogy 25-30 millió embernek tudnánk élelmiszert termelni, még csak lehetőség, nem realitás

- mondta Gyuricza Csaba.

A valóság az, hogy zöldségből és gyümölcsből nettó importőrök lettünk, egyötödére esett vissza a burgonyatermelésünk, amiből szintén importra szorulunk, messze a lehetőségek alatt van a kukorica- és a búzatermelésünk is. A mezőgazdaság jelenlegi növekedése mellett benne van a potenciálban a növekedés, de a jelenlegi szerkezetében a magyar mezőgazdaság ennél többet nem tud nyújtani.

Gyuricza Csaba úgy látja, hogy ha fejlődni akarunk, hat átfogó területen van szükség radikális előrelépésre:

  1. Agrárkutatás, innováció, szakoktatás, felsőoktatás

    Magyarországon az ágazatban dolgozóknak csupán 4%-a rendelkezik szakirányú, felsőfokú végzettséggel, és további 7%-nak van szakirányú középfokú végzettség, és az agrárkutatásokra is nagyon keveset költünk.
  2. Megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása

    Gyuricza Csaba szerint a sokat emlegetett öntözésfejlesztésre legalább százmilliárd forintot kellene szánnunk, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy vannak az országnak olyan területei, ahol csak a szárazgazdálkodásnak van realitása. A jövőben az öntözés mellett talajban levő nedvesség tényleges hasznosítása lehet még megoldás.
  3. Precíziós gazdálkodás

    A precíziós gazdálkodás az a pont, aminek jelenleg nincs alternatívája. Ez ugyanis az a szegmens, ami válasz lehet a "fenntarthatóság vagy versenyképesség?" dilemmájára.
  4. Horizontális és vertikális integráció erősítése

    Nemcsak a mezőgazdaságot, de a ráépülő, kiegészítő ágazatokat is fejleszteni kell. Gyuricza Csaba kiemelte, hogy amíg exportőrök vagyunk, addig bőven van mit tenni ezen a területen.
  5. Méretgazdaságosság kérdése

    Azt nehéz vitatni, hogy az esetek 80%-ában a nagyobb, versenyképesebb birtokok jövedelmezőek. Gyuricza Csaba figyelmeztetett, hogy a nosztalgia-gazdálkodás korszaka a végéhez közeledik, vagy birtokkoncentrációra, vagy - annak alternatívájaként - gazdaösszefogásra és integrációra van szükség, ha fejlődni akarunk.
  6. Helyi lehetőségek fejlesztése

    A mezőgazdaság népszerűsítése és fejlesztése érdekében elengedhetetlen a lokális együttműködési lehetőségek feltérképezése és erősítése.

Gyuricza Csaba előadását azzal zárta, hogy ha erre a hat pontra megfelelő választ adunk, azzal kimozdíthatjuk a magyar mezőgazdaságot a jelenlegi holtpontjáról, és újra dinamikusan növekedő pályára állíthatjuk.

A múltból merítve, a jelent megélve, a jövőt építve leszünk képesek ezt az ágazatot megtartani

- ezekkel a szavakkal zárta előadását Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

agrárium

mezőgazdaság

agrár

gazdaság

fejlődés