Sorra lopják a halakat a magyar tavakból: 800 ezret is érhet egy gigantikus példány

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy az elmúlt időszakban több illegális haláttelepítést leplezett le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). Legutóbb a Duna Adonyi-mellékágából egy 20 kg-nál nagyobb tömegű ponty került az egyik Fejér megyei horgásztóba, tavaly pedig a Tisza-tóból került egy méretes hal egy Pest megyei horgásztóba. A listának még nincs vége, ugyanis egy másik esetben a Közép-Tiszáról egy abádszalóki kerti tóba illegálisan áttelepített nagytestű pontyot szállíttatott vissza eredeti élőhelyére a Nébih Állami Halőri Szolgálata.

Mi értelme van halat lopni?

Talán furcsa lehet elsőre, de a tavakból és folyókból kifogott, nagytermetű halak értéke elképesztően magas. Az Állami Halőri Szolgálat elárulta a HelloVidéknek, hogy a nagytestű (20-30 kg feletti egyedsúlyú) pontyok esetében háromféle értékről beszélhetünk. Amennyiben az érintett egyed tógazdaságból kerül ki (ami nagyon ritkán fordul elő, mivel rentábilisan ilyen nagy súlyú ponty nem termelhető), átlagos piaci áron lehet hozzájutni.

A természetes vizeinkben élő ponty jogszabályban meghatározott halgazdálkodási értéke 100 gramm egyedsúly felett alapesetben 1000 Ft/kg. Azonban, ha a halat a napi kifogható darabszámot meghaladó mértékben, vagy fajlagos tilalmi időben jogosulatlanul fogták ki, vagy a helyi horgászrendben felső méretkorlátozással védik, akkor a halgazdálkodási érték példányonként 15.000 Ft/kg. Ez alapján például, ha egy halgazdálkodásra jogosult a helyi horgászrendjében előírja, hogy 15 kg feletti ponty nem vihető el, akkor egy 20 kg-os egyed halgazdálkodási értéke 300.000 Ft.

A feketepiacon egy 20-30 kg súlyú ponty 700-800 ezer forint körül cserél gazdát. Ennek az az oka, hogy egy egyed 15-20 év alatt érheti el ezt a méretet. Ugyanakkor a horgászok szívesen mennek azokra a vízterületekre, ahol kapitális méretű halak foghatóak. A horgásztavak kezelői legtöbbször a vízterület gyors „felfuttatása” érdekében vásárolnak fel nagytestű pontyokat a horgászoktól.

Pontos információ nincs arról, hogy milyen mértékeket ölt ez a jelenség, ugyanakkor a hatóság tapasztalja, hogy a horgászok egymás között régóta beszélnek a probléma létezéséről. Korábban nem létezett olyan hatóság, amely országos szinten fellépett a probléma ellen és nyomon tudta volna követni egy hal útját, ezt a helyzetet orvosolja létrejötte óta a Nébih Állami Halőri Szolgálata.

Hogyan azonosítják az illegálisan áttelepített halakat?

Az egyik vízterületből a másikba illegálisan áttelepített nagytestű halakat általában a horgászok által a két különböző vízterületen készített, majd nyilvánosan közzétett fotók segítségével azonosíta a Nébih Állami Halőri Szolgálata. Hasznos segítséget jelenthetnek a különböző horgászvizek weboldalán szereplő képek vagy a hatóság részére megküldött fényképfelvételek is, ám mindegyik esetben igaz, hogy a halak azonosítása szakértő bevonásával történik.

A legutóbb kiderült eset során bejelentés érkezett a hatósághoz, a bejelentő pedig fotókkal is alátámasztotta, hogy a Duna Adonyi-mellékág nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen – 2015. szeptember 24. és 2018. szeptember eleje között többször is – kifogott, nagy eszmei értékkel bíró pontyot 2018. szeptember 9-én Fejér megye egyik nem nyilvántartott magántavából emelték ki.

A Nébih ÁHSZ szakértő bevonásával vizsgálta, hogy valóban ugyanazon egyedről van-e szó. A szakértő öt kulcsbélyeg, valamint a halak testmagasság/testhossz indexe alapján megállapította, hogy a két különböző vízterületen kifogott tükörponty valóban ugyanaz a példány. A hat ismérv, beleértve különösen a hal jellegzetes pikkely-elrendezését, teljes bizonyossággal kizárta annak lehetőségét, hogy a különböző vízterületen, eltérő időpontokban készített fotók két ponty példányt mutatnának be. A szakértői vélemény alapján, a Nébih az érintett ponty egyedet zár alá vette, és elrendelte annak visszaszállítását a Duna Adonyi-mellékágának halgazdálkodásra jogosultja részére.

Ezt a halat lopják a leggyakrabban

Arra a kérdésre, hogyan derülnek ki az ilyen esetek, a Nébih azt válaszolta, hogy az állami halőrök figyelik a különböző nyilvános online felületeken megjelenő hasonló tartalmú posztokat, az első esetre is például egy közösségi oldalon figyeltek fel. Amikor az ÁHSZ az első nagytestű pontyot visszaszállíttatta eredeti élőhelyére, több ezer horgász osztotta meg az erről szóló cikket. Ennek a sikeres akciónak is köszönhető, hogy megnőtt a horgászok bizalma a Nébih iránt, s azóta folyamatosan érkeznek bejelentések az allamihalor@nebih.gov.hu e-mail címre.

Az ÁHSZ közlése szerint az illegális áttelepítéssel jellemzően érintett halfaj a ponty.

Ez idáig 7 hasonló bejelentést kaptak, három esetben már visszakerült eredeti élőhelyére az érintett egyed, két ügy még folyamatban van, két esetben pedig nem áll rendelkezésre olyan fénykép, amely alapján a hal azonosítása megtörténhetne. A fenti okból azt javasolják a horgászoknak, hogy a nagytestű pontyokat a kifogást követően mindkét oldalról fényképezzék le, szükség esetén ezzel is segítve a könnyebb és egyértelmű azonosítást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az illegális haltelepítésnek jelentős állategészségügyi kockázata van, hiszen állategészségügyi ellenőrzés nélkül kerül a hal egy másik vízterületbe

- közölte a hatóság a HelloVidékkel, majd hozzáfűzték: az eddig feltárt esetekben a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekről került át magántulajdonú vízbe az állam tulajdonát képező hal. A jogosulatlan áttelepítés mindenképpen a „nevelő” víz értékét, vonzerejét csökkenti, hiszen kikerülnek belőle a horgászat szempontjából vonzó halak. Nem beszélve arról, hogy bármely ilyen „akció” illegális jövedelmet generál a horgász számára.

Az esetek nagy részében a halat értékesítő horgász kilétét nem sikerül feltárni. A horgásztó kezelője részére a legnagyobb szankció az, hogy az érintett egyedet a hatóság zár alá veszi, és annak kiadásáig a vízterületen a pontyhorgászatot megtiltja.