Tudtad? A 10 leggazdagabb magyar járás közül 5 ebben a megyében van

2013 óta a közép-magyarországi régió fejlettsége az uniós átlag 108%-áról 102%-ára visszacsúszott, ami Budapest relatív lecsúszásával függ össze (144%-ról 136%-ra csökkent a fejlettségi mutatója, míg Pest megyéé 54%-on stagnált), írtuk meg év eleji elemzésünkben. Budapest ugyanakkor az elmúlt évtizedbeli stagnálás mellett is messze a legfejlettebb régiónak számít, relatív lecsúszása is részben ezzel függ össze. A 2014-2020-as uniós ciklusban csak kevés uniós támogatásra jogosult Pest megyével együtt, mert a két térséget együtt nézve az uniós átlagos fejlettségi szint felettinek számít (104%) a régió. Budapest relatív túlfejlettsége miatt tehát Pest megye is alig kap pénzt ebben a költségvetési ciklusban. Emiatt indult el Budapest és Pest megye közigazgatási szétválasztása, hogy 2021 után Pest megye minél több uniós pénzre legyen jogosult.

Azt, hogy fejlettségét tekintve mennyire élen jár ez az országrész, az átlagkeresetek is világosan mutatják. Júliusban összeállítottuk a 10 leggazdagabb járás listáját, aminek első helyezettje a budakeszi járás volt. Másodikként a dunakeszi került be, a hatodik helyen az érdi, a hetediken a pilisvörösvári, a nyolcadikon pedig a gödöllői szerepel – tehát a leggazdagabb 10 járás fele a közép-magyarországi régióban van.

A lakásárak megtorpanása (amivel egy 2014 óta tartó folyamatos áremelkedés tört meg) ezt a régiót érintette legkevésbé. A Takarék Index a 2019 második negyedéves adatok szerint készített elemzést, amiből kiderül, hogy a kisebb településeken már alábbhagyott a lendület, a fővárosban és a megyeszékhelyeken azonban még nőttek is az árak a második negyedévben az előzőhöz képest. Regionális szinten Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon mértek áremelkedést a szakértők.

A Központi Statisztikai Hivatal első három negyedévet tartalmazó adatai alapján 20318 gyermek született a régióban, 26698-an haltak meg, a mérleg nyelve így ebben az országrészben is a népességfogyás felé billen. A III. negyedéves statisztika szerint 1469300 foglalkoztatott dolgozik a régióban, 36200-an munkanélküliek. Az utolsó (augusztusi) adatok alapján a közmunkások átlagos havi létszáma 7500 körül mozog. A bruttó átlagkereset 421 983 forint. Ami a népvándorlást illeti, a 2018-as adatok alapján több, mint 89 ezren vándoroltak a régióba, el pedig kicsivel több mint 80 ezren, ebben az esetben a mérleg tehát pozitív.

Lássunk néhány történést Közép-Magyarország 2019-es évéből!

Gigaberuházás Gödön: bővül a Samsung lítiumos akkumulátorgyártó üzeme

Mintegy 390 milliárd forintból valósul meg, 1200 új munkahelyet hoznak létre általa. Már korábban is szó volt róla, de a bejelentéssel most célegyenesbe került a beruházás. Az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a megvalósításához. A vállalat üzleti kapcsolatai Magyarországon 2001-ben indultak, akkor még a monitor üzletágban, akkumulátort 2016 óta gyártanak. Több mint egymilliárd eurót fektetnek be Magyarországon. Az elmúlt öt évben egyébként mindig Németország volt a legfőbb befektető Magyarországon, 2019 első fél éve az első olyan időszak, amikor Dél-Korea lett a legnagyobb beruházó.

Pécelen autóipari alkatrészgyártó bővít

Év elején, februárban jelentették be, hogy az Enmech Hungary Kft autóipari alkatrészgyártó bővít Pécelen. A kormány a 6,4 milliárd forintos beruházásba 641 millió forint vissza nem térítendő támogatással szállt be. Az új üzem többek között akkumulátorokhoz és önvezető autók szenzoraihoz készít alkatrészeket, és fejlesztési feladatokban is számít a magyar munkavállalókra. Az üzembővítés egalább 250 új munkahelyet eredményez.

Egészségügyi fejlesztésekre is áldoztak

A szobi és váci járás 34 települése közül 18 helyen állami támogatásból épül vagy újul meg háziorvosi vagy fogorvosi rendelő, valamint a védőnői szolgálatnak otthont adó épület. A közép-magyarországi régióban 32 járóbeteg-szakrendelő került be az állami felújítási programba, amiknek felújítására, kibővítésére vagy újak építésére az állam 58,6 milliárd forint kötelezettséget vállalt. A régióban a diagnosztikai kapacitás az elmúlt egy évben tíz százalékkal bővült, annak köszönhetően, hogy kormányzati forrásból vásárolhattak új berendezéseket.

A Pest megyei Rádon például novemberben közel 200 milliós állami, 30 milliós önkormányzati támogatással épülhetett fel az a komplexum, ahol egy helyen megtalálható a házi- és gyermekorvosi, valamint a fogorvosi rendelő és a védőnői szolgálat. Tetőterében a későbbiekben lakásokat is kialakíthatnak. Az Országos Mentőszolgálat pedig két részprojektben végzi el öt térségbeli állomásának felújítását és átépítését. A sürgősségi betegellátást fejlesztő beruházássorozatot a fővárosban és vonzáskörzetében: Rákoskeresztúron (Budapest XVII. kerülete), Zsámbékon, Szigetszentmiklóson, Rétságban és Dunakeszin tervezik.

Milliárdokért indult bölcsőde-fejlesztés

Nyáron jelentették be, hogy 53 Pest megyei önkormányzati bölcsőde nyert 9,2 milliárdot fejlesztésre. Az eredetileg 4,5 milliárd forintra belőtt támogatási keretet a beérkező 53 támogatási igény minősége miatt végül több mint duplájára emelték, aztán jött a hír, hogy újabb 2,5 milliárdot fordíthatnak a fejlesztésre. Ezzel a hazai fejlesztési források már meghaladják a 11,7 milliárd forintot. Lehetett támogatást kapni meglévő bölcsőde felújítására, új bölcsőde, egy- vagy kétszobás mini bölcsőde építésére is. A fejlesztésektől azt várják, hogy csökkenjen a bölcsődei férőhelyeket érintő kapacitáshiány, ami sok Pest megyei településre jellemző, és hogy javuljon a felújított, újonnan épített intézmények költségvetési és környezeti fenntarthatósága.

Novemberben elkészült a felújított, energetikailag is korszerű állapotba hozott Budakeszi Bölcsőde, amire a város önkormányzata több mint 41 millió forintos európai uniós támogatást nyert. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap az elszámolható költségek 100%-át finanszírozta. Az energiahatékonyság javításához megfelelő homlokzati- és padlásfödém-szigetelésre, a nyílászárók teljes körű cseréjére és az épület akadálymentesítésére volt szükség, a bölcsőde játszókertje pedig játékokkal bővült.

A települések infrastruktúráját javítják - csak Pest megyére 80 milliárd a keret

25 Pest megyei önkormányzat nyert el közel 4,3 milliárd forint hazai fejlesztési támogatást a csapadékvíz-elvezető rendszereik felújítására, korszerűsítésére, kiépítésére. A pályázók minimum 40 millió, maximum 300 millió forint értékben nyerhettek el vissza nem térítendő költségvetési támogatást. A 80 milliárd forint keretösszegű, Pest megye célzott fejlesztését szolgáló támogatási program célja, hogy javítsa a megye területén a települések infrastrukturális ellátottságát, fejlessze a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszereket és modernizálja a települési csapadékvíz-gazdálkodást. Ezáltal megakadályozható lesz az utóbbi tíz évben bekövetkezett káresemények ismétlődése, csökkentik a mértéküket és gyakoriságukat, elősegítik a vízkárok enyhítését.

Átadták az M2-es gyorsforgalmi út bővített szakaszát

A Budapest és Vác közötti szakasz 2x2 sávos pályája közel 20 kilométeren készült el majdnem 33 milliárd forintból. A tervek szerint így a közlekedés gyorsabbá és biztonságosabbá válik, csökkennek a balesetek is. Tehermentesülnek az átmenő forgalom alól a 2-es főút menti települések, köztük Dunakeszi, Göd, Sződliget, Csörög, Sződ, Vác és Fót. Az autóút bővítését indokolttá tette, hogy az elmúlt évtizedekben a főváros északi agglomerációjának lakosságszáma, emiatt a közutak forgalma is jelentősen megnövekedett, így az M2-es balesetveszélyes úttá vált. Az M2-es gyorsforgalmi út sok település ingázóinak forgalmát bonyolítja le, így eddig folyamatosak voltak a dugók a szakaszon. A beruházás során a meglévő pályaszerkezetet megerősítették, valamint burkolt leállósávot is kapott a pálya. Emellett többek között 5 új hidat építettek fel, 14-et felújítottak, két új különszintű csomópontot hoztak létre Sződligetnél és Dunakeszi északi részén, közel 3 kilométeres zajárnyékoló falat építettek, Fótnál félcsomópont alakítottak ki fel- és lehajtóágak kiépítésével, 4 és fél hektáron pedig véderdőt és csereerdőt telepítettek.

Címlapkép: Getty Images