Brutális átalakulás küszöbén a magyar agrárium: a jövőnk múlhat ezen a lépésen

A Csongrád megyei céget 2013-ban alapították a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának spin-off vállalataként, amelyet már a megalakulás pillanatától kezdve több évtizedes tudású kertész szakemberek támogattak. A cél egy olyan innovatív technológia kidolgozása volt, ami olyan új megoldásokat kínál az üvegházi termelésben gondolkodók számára, amely segíti az erőforrások jobb kihasználását, hosszú távon jelentős költségeket takarít meg, növeli a terméshozamot, ezáltal pedig javul az adott cég jövedelmezősége.

A szegedi vállalat által kínált szoftver monitorozza a termesztett növény állapotát, megoldási javaslatokat kínál a felmerülő problémákra, végső soron pedig a munkavállalókat is segíti a mindennapjaikban. A fejlesztés nem állt meg a magyarországi országhatáron, utat tört magának az európai piacra, idén pedig felkerült a közép-európai Deloitte Technology Fast 50 listájára, amely a régió leggyorsabban fejlődő technológiai cégeket sorakoztatja fel.

Agrárreform a 2000-es években

Amikor a digitális technológia kerül a beszélgetés középpontjába, nem kell ahhoz vaskalapos mezőgazdásznak lenni, hogy felmerüljön a kérdés: bár az okostechnológia könnyebbé és gazdaságosabbá teheti a hagyományos rendszeret, de mennyi veszélyt rejt magában, ha a szoftvert megbokrosodik, és egyszer csak nem lehet munkára bírni?

A digitális rendszerek, vagy beavatkozó, vagy döntéstámogató rendszerek. Mindkét esetben fennáll a veszélye, hogy helyettesíteni kell azokat, emberi beavatkozásra van szükség, tehát a termesztési technológia átfogó ismerete nélkül ezeket üzemeltetni sem lehet. Az önvezető autó esetén is bármelyik pillanatban késznek kell lenni a gépjármű vezetésére. Nem tekinthetjük hátránynak az előbbieket, egyszerűen csak itt tart ez a technológia, segíti a munkánkat, döntési helyzetbe hozza a szakembereket, beavatkozik bizonyos esetekben. Egyéb iparágakban sem reális elvárható feltétel, hogy 100% -os rendelkezésre állással működjön egy rendszer, és megfizethető is legyen

– tisztázta a kérdést a Gremon Systems Zrt. termelési és fejlesztési igazgatója, Újszászi András.

Hazai berkekben a szegedi vállalaton kívül is vannak még a piacon hasonló rendszerek, de ezek kidolgozottsága változó, lévén a ma meghatározó cégek a kétezres évek elején családi gazdaságként indultak, és jellemzően a mai napig ebben a formában működnek, szemben a már nagy tapasztalattal és kiépített ügyfélkörrel rendelkező külföldi társaságokkal.

Az igazi kihívást a nemzetközi piacra jutás jelenti ezeknek a cégeknek. Magyarország nincs rajta a világ agrárországainak térképén, és nagyon nehéz elfogadtatni egy holland vagy francia agrárvállalkozóval, hogy egy magyar startup cég termékét válassza. Régiós szinten rendkívül alacsony az ilyen profilú cégek száma

– tette hozzá az agrárinformatikai szoftverek kapcsán Újszászi András. Míg országhatáron kívül a már bevett márkanevek miatt nehéz utat törni a magyarországi szoftvereknek, addig hazai vizeken a „mennyi az annyi”, vagyis a beruházás költségei jelenthetik a legnagyobb akadályt. A termelési és fejlesztési igazgató szerint a magyar gazdák szerencsésnek tekinthetőek ebből a szempontból, mert viszonylag sok pályázatot írtak ki a számukra, amelyek többek között ilyen rendszerek beszerzésére is keretet biztosítottak, ez pedig jelentősen megkönnyítette a döntést a számukra, ezért sokan ugrottak fejest a technológiai fejlesztésbe.

Innentől kezdve pedig már a magyar agrárszektor szereplői kettéválnak, mert egyrészt ugyanúgy jelen vannak az extenzívebb termesztésben alacsonyabb jövedelemmel dolgozó gazdálkodók, akik, ha tudnának sem feltétlenül akarnának modern termesztéstechnológiai eszközöket, és vannak az üvegházban gondolkodók, akik meghatározó szereplői a magyar kertészeti szektornak, és szinte már kivétel nélkül valamilyen döntéstámogató rendszert alkalmaznak. A hazai és európai paradicsomtermesztés megközelítőleg 90%-a már nem szabadföldi, hanem vízkultúrás rendszerben folyik, így ebből az arányból is jól látszik, mekkora szerepe van a modern technológiai megoldásoknak a termelésoptimalizálás miatt, már csak az egyre növekvő számú népesség szempontjából is. Nem meglepő adat, hogy ezek az agrárinformatikai szoftverek leginkább a vízkultúrás rendszerek esetén élvezik a legnagyobb kihasználtságot, de a Gremon Systems Zrt. képviselője szerint a szántóföldi szektorban is felütötte már a fejét például a borszőlő termesztők körében.

Ahogy korábban Újszászi András kifejtette, hiba lenne azt gondolni, hogy a digitalizációs technológiák a munkaerőpiac ellenségei lennének, lévén elveszik a munkát az emberektől, hiszen a szaktudásra ezek mellett továbbra is szükség van. Kétségtelen, hogy egy hasonló kaliberű fejlesztés átalakíthatja a munkaerőpiac egyes részeit, felszámolja az elavult pozíciókat, viszont számos újat generál, adott esetben ugyanakkora vagy még nagyobb számban.

Ez a szektor alapvetően magas humán erőforrás igényű, tehát itt nagy segítség lehet egy erőforrás menedzsment rendszer. Európában szinte kivétel nélkül munkaerőhiánnyal küzdenek az üvegházas termesztő cégek, és ezek a rendszerek gyorsan elterjedtek az utóbbi években

– árulta el a HR-szektort érintő változásokat illetően a termelési és fejlesztési igazgató.

Mindemellett az is modern technológia előnyei közé sorolható, hogy nagyon fontos szerepe van az újabban egyre többször emlegetett klímakatasztrófa és környezetszennyezés kapcsán. Mivel a vízkultúrás rendszerek nevükből adódóan sok vizet használnak, egy fejlett szenzoros rendszer segítségével mérsékelhető az elhasznált mennyiség aránya, ami együtt jár a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésével is. Utóbbi kapcsán Újszászi András hozzátette, sajnos a vízmegtakarítás a riasztó hírek ellenére még mindig nem hívószó sok gazdálkodó számára.

Képtelenség figyelmen kívül hagyni, hogy az utóbbi évek kedvezőek voltak a hazai fejlesztéseknek, a gazdasági teljesítmény évről évre fokozódott, az európai uniós támogatások sok kkv-nak hatalmas lökést adtak az érvényesüléshez, viszont 2019-ben egyre többen beszélnek a következő években esedékes újabb válságról. Megfelelő tőketartalék hiányában jogosan merül fel a kérdés: ha kevesebb a kutatás-fejlesztésre fordítható összeg, ezért az agrárszektorban dolgozók óvatosabbá válhatnak, milyen hatással lehet mindez az innovációra?

Az előző válság idején nem csökkentek a zöldségárak, sőt inkább emelkedő tendenciát mutattak. Ha az innovátor cégek a piacról élnek, akkor nem kell félniük. Viszont sok cég fejleszt olyan terméket, amelyeket nem igazolt vissza a piac, és a valós igényt sem validálták, ezek a cégeknek nagyobb a kitettségük

– reagált a Gremon Systems Zrt. igazgatója az esetleges újabb gazdasági válság következményeire.

Tény, hogy a nyolcvanas években már felhőkarcolókat és repülő autókat vizionáltak, amelyek előfutárai bár még kicsiben, de jelen vannak, a jövőképhez hozzátartozó robotok már annál inkább egy küszöbön álló technológia eljövetelét ígérik.

Sok cég fejleszt robotokat világszerte üvegházi felhasználásra. Itt kiemelném az üvegházi felhasználást, mert ezek a berendezések világszerte hasonló épített környezeti technológiai elemeket tartalmaznak, így a robotokat lehet uniformizálni ezekre. Az első robotok már kereskedelmi forgalmazás küszöbén állnak, de nagyobb számban 4-6 év múlva várható az elterjedésük. Ezek a berendezések komoly üzemeltetési feladatokat rónak a kertész szakemberekre, így időben érdemes ezeket a kompetenciákat behozni a cégekbe és az agrár szakemberképzésbe

– zárta gondolatait a jövőt illetően Újszászi András.

Címlapkép: Getty Images