Súlyos veszély leselkedik a magyar erdőkre: végleg eltűnhet ez a fafajta?

Alapvetően igaz, hogy 800–1000 méteres tengerszint feletti magasságban a hűvös, párás klímát a lucfenyő, je­genyefenyő, valamint a vörösfenyő kedveli, de van néhány fenyőfaj, például a feketefenyő vagy az erdei fenyő, melyek kifejezetten száraz területeken is jól növekednek. Az erdőgazdálkodás ez utóbbi fafajokat gyakran használja sziklás, száraz hegyoldalak megkötésére, vagy homoktalajok erdősítésére

- fejtette ki a portálnak Szokolovszki Géza, a Nyírerdő Zrt. igazgatóhelyettese, aki kitért arra is, hogy a magas páratartalmat kedvelő fenyők az utóbbi években kellemetlen helyzetbe kerültek.

Fontos hangsúlyozni, nem alapvetően csapadékhiányról van szó, hanem annak tenyészidőszaki eloszlásáról, illetve az ahhoz társuló hőmérsékletről. A hazai erdőgazdálkodás olyan klímaosztályozást készített, ami a júliusban mért 14 órai levegő-páratartalmon alapul. Ha ez az érték átlagosan meghaladja a 65 százalékot, akkor ott a lucfenyő, jegenyefenyő jól érzi magát

- emelte ki a szakember, aki elmagyarázta azt is, hogy ez jellemzően hazánk igen kis területére érvényes, elsősorban középhegységeink északi kitettségű hegyoldalain, párás, hűvös völgyeiben találunk ilyen környezeti feltételeket. Ha alacsony a páratartalom, akkor a fa nem egyszerűen „kiszárad”, hanem egy rövidebb-hosszabb folyamat indul be, ami szélsőséges esetben a fa pusztulásához vezethet.

Ha nincs kellő páratartalom, akkor a levelein több víz párolog, mint amennyit a talajból pótolni tud. Az egyed legyengül, és nem marad „energiája”, hogy védekezzen a különböző kártevők, például a szúbogarak ellen, nem tud elegendő gyantát termelni, így azok elkezdik a fa szöveteit fogyasztani, és ez további gyengüléshez vezet. Megjelennek másodlagos, harmadlagos károsítók, és a fa kipusztul

- magyarázta Szokolovszki Géza.

Címlapkép: Getty Images