Ébresztő, Brüsszel! Méhek nélkül éhezés, pusztulás jön!

A tavalyi évi méztermés a korábbi évekhez képest lesújtóan alacsony volt Magyarországon, akác tekintetében maximum a harminc százalékát, virág vegyes mézek tekintetében pedig az ötven-hatvan százalékát érték el az egy évvel korábbi mennyiséghez képest. A nagykereskedelmi kereslet nem változott, viszont a virágméz ára tizenhét évvel ezelőtt volt annyi, mint jelenleg, közölte Hok József, a Nyíregyházi Méhészek Egyeületének elnöke.

Ez azt jelenti, hogy évek óta veszteségesen tudják csak értékesíteni. A magyarországi méz minősége jóval az átlagos fölött van, a hazai szabályok minden európai elváráshoz képest is sokkal szigorúbbak. Az már tavaly is sok problémát okozott az ágazat hazai szereplőinek, hogy megjelentek az ázsai mézek az európai piacon. Ráadásul úgy, hogy sokszor a vásárlók sem tudták, hogy pontosan milyen terméket vásárolnak a boltban. Ez annak köszönhető, hogy jelenleg nem kötelezi semmi arra a készítőket, hogy az üvegek címkéjén feltüntessék a származási országot.

Nyíregyházán békés hangulatú volt a demonstráció az ügy kapcsán, a város főterén táblákkal jelezték a méhészek, hogy mit szeretnének elérni. Hétfőn Brüsszelben az Európa Tanács előtt a méhészeteket érintő ügyeket tárgyalták, ennek kapcsán nem hazánkban, hanem például Hollandiában, Spanyolországban is Németországban is szervezetek tüntetéseket, mesélték a méhészek. Ehhez az úgymond szimpátia demontstrációhoz csatlakozott a Nyíregyházi Méhészek Egyesülete.

Egyszerűen mondva a hamisított mézek ellen szerenénk felszólalni. Az európai piacon nincs feltüntetve a mézek csomagolásán a származási ország, sem az Európán belüli, sem az Európán kívüliek. A fogyasztók így nem tudják mit vásárolnak meg. Azt szeretnénk elérni, hogy minden üveges mézen legyen feltüntetve a származási ország, a keverékek esetén pedig a százalékos arányok is. Mind halljuk továbbra is a méhpusztulásokat, a rovarvilág pusztulását, emellett is fel kell, hogy emeljük a hangunkat, mivel a megporzó rovarok bár lassan kipusztulnak a földről, de a méheket próbáljuk meg legalább mesterségesen életben tartani

- közölte a szervező egyesület elnöke.

Korábban nem volt probléma az, hogy nem címkézték a mézeket. Akkor vált ez problémáva, amikor elárasztották a piacot az ázsiai mézek, tette hozzá Hok József. Az a termék sokszor hamisított, laborban előállított méz, aminek semmi köze nincs a valósághoz, műméznek is hívhatjuk - fogalmaz az elnök.

Hosszútávon az lesz a következménye ezeknek a folyamatoknak, hogy a magyarországi méhészek túlnyomó többsége visszaszorul abszolút hobbi méhésznek. Ez azt jelenti, hogy jelentős mértékű értékesíthető mézet nem fog termelni, minimális beporzást fog tudni produkálni, ami talán a lakott területeken a gyümölcsösöket még ellátja, de a nagyobb termelésű területeket, nagyobb gyümölcsösökben a megporzó rovarok jelentős mértékben visszaesnek, ezáltal csökkenthetnek a termésátlagok

- erről már a Tiszavasvári és Vidéke Méhész Egyesület elnöke beszélt.

Dohos László azzal folytatta, hogy “rendkívül nehéz már most is az ágazatban maradni, mert évek óta önköltségi ár alatt értékesítjük a mézet. Ráadásul az utóbbi években a rapszódikus időjárás miatt a tavaszi időszakban az akácnak a terméseredménye jelentősen mértékben csökkent. Elfagyások vannak, illetve az akácvirágzás is kiszámíthatatlan, nincs elegendő termés. Ennek az oka az is, hogy állandóan nullán vagy mínuszban vagyunk.”

A tüntetés jelentőségét az is mutatta, hogy a dunántólról is érkeztek méhészek Nyíregyházára, a Tolna Megyei Méhész Egyesület egy kis mikrobusznyi csapattal vett részt a demonstráción.

Egy pillanatig nem volt kérdés, hogy szeretnénk képviselni a Tolna megyeieket, közel négyszáz tagunk van és mi is támogatjuk a brüsszeli tüntetést. A mi egyesületünk tagjai maximálisan egyetértetnek Nagy István agrárminiszter minden egyes pontjával, amit a felszólalásában mondott, ezért itt a helyünk, hogy kifejezzük a szimpátiánkat

- mondta Nagyernyei Attila, Tolna megyei elnök.

A méhészek azt szeretnék, hogy az Európai Tanács rendeletet módosítson a címkézés érdekében, ezt támogatta Nagy Isvtán agrárminiszter is brüsszeli felszólalásában hétfőn. “Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket” - idézte az MTI az agrárminiszter beszédéből.

A mézkészítés, mint gazdasági tevékenység önmagában nem tudja eltartani a méhészeket, ezért a magyar kormány keresetkiegészítő támogatást biztosít számukra

- tette hozzá Nagy István.

Ebben az évben jelentősen emelkedik a méhészek hazai támogatása, méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás. A keretösszeg 700 millió forintra emelkedett, az úgynevezett csekély összegű támogatás hozzájárul a méhészeti tevékenység jövedelmezőségének javításához, a méhtartási kedv fenntartásához.

Maga a tény, hogy tényleg emelekedik az az összeg, már nagy dolog, de sokkal jobb lenne, ha piaci alapokra helyeznék és azt mondanák, hogy kötelező megporzási díjat fizetni a különböző növénytermesztőknek ezért a tevékenységért. Akkor tulajdonképpen valóban a méhek tartásáért és munkájáért kapnánk a pénzt, nem pedig alamizsnát. Nem az összegre értem a pénzt, hanem, hogy olyan érezetet kelt az emberben, hogy hát ezzel a tevékenységgel nem tudsz úgy foglalkozni, de hogy mégis megmaradjál, kapsz egy kis pénzt

- tette hozzá Dohos László.

A méhészek abban is egyetértettek, hogy a javaslataik legnagyobb nyertese talán a fogyasztó lenne, mert így biztosan tudná mindenki, hogy nem hamis mézet visz haza, hanem minőségi terméket tesz az asztalára. Ehhez azonban elengedhetetlen a kötelező címkézés a származási ország és az arányok megjelölésével.

Fotók: Nagy Boglárka