Ezt a szakmát tennék át felnőttképzésbe: nem álom többé az 1 milliós fizu?

A szakember a bootcamp alapvető soft skill orientációja mellett beszélt arról is a portálnak, hogy egy gyorstalpalós kódoló is simán lehet vezető fejlesztő egy cégnél; ahogy arról is, hogy a modern programozás túlnyomó része manapság voltaképpen legózás. Mint kiderült, egy junior kódoló a bruttó 400 ezres fizujáról nagyjából mennyi idő alatt juthat el a már simán sztárgázsit jelentő bruttó 1 milliós ajánlatokig; vagy éppen azt is, milyen törekvések folynak arra Magyarországon, hogy a piaci alapon működő bootcampeket valamilyen módon becsatornázzák a hazai felnőttképzésbe. Az elmúlt években gombamód szaporodtak el a kódolóiskolák Magyarországon. Hogy mi a helyzet manapság? Filep Szabolcs a következőket mesélte:

4-5 évvel ezelőtt beindult egy olyan folyamat, hogy egyre többen kezdtek el foglalkozni programozás-, informatikaoktatással. Ez két évvel ezelőtt elkezdett konszolidálódni, több, nagy lendülettel indult iskola megszűnt, befejezte a tevékenységét. Tavaly kezdeményeztünk egy önszabályozó folyamatot is, hogy a jelenleg is működő iskoláknak legyen egyfajta minőségbiztosítása. Felkértük az Informatikai Vállalkozások Szövetségét, hogy auditálja ezeket az iskolákat. Ezzel párhuzamosan felkértük az összes piaci szereplőt, hogy aki szeretne csatlakozni ehhez a programhoz, tegye meg. Ez azzal jár, hogy az IVSZ egy audit formájában ellenőrzi azokat a tevékenységeket, számokat, amiket az intézmények kommunikálnak magukról, és ad egy hiteles pecsétet, hogy ezt ellenőrizte. A jövőben az IVSZ hitelesíti például a felvett és a képzést elvégző diákok létszámára, az iskola által vállalt állásgarancia teljesítésére, vagy a végzett diákok fizetésére vonatkozó adatokat is. Eddig a PROGmasters kezdeményezéséhez két iskola csatlakozott

- magyarázta a szakember, aki arra is kitért, hogy a munkáltatók részéről milyen elvárások vannak egy junior munkavállalóval szemben ma Magyarországon.

A cégeknek akkor éri meg felvenni akár frissdiplomásokat, akár tőlünk kikerült embereket, ha egyből munkába tudják őket állítani, és hasznos értéket tudnak teremteni. Az a tapasztalatunk, hogy a tőlünk kikerült jelöltek erre maximálisan alkalmasak, mert nálunk pontosan azt gyakorolják, amit egy adott cégnél is csinálni fognak. Rögtön be tudnak kapcsolódni egy gyakorlati projektbe, mert a szoftver felépítése ugyanolyan, mint amit itt gyakoroltak, megszoktak. Mi a modern technológiai standardokat tanítjuk, amit ma a cégek túlnyomó többsége használ. Mindig ez alapján frissítjük a tematikánkat

- emelte ki Filep Szabolcs, majd mesélt arról is, hogy mennyivel másabb a képzésük, mint az egyetemi.

Nem összehasonlítható a kettő, nincs is nagyon átfedés. Teljesen más módszertan szerint zajlik az oktatás. Nálunk egy munkahelyszerű környezetben, intenzív formában, 9-től 17 óráig egy vezetett program szerint halad a dolog. Nincsenek tantárgyak, nincs órarend, nem szabadon választható, hogy ki mit hallgat, hanem be kell jönni, van feladat, egy projektmunka, ezt meg kell csinálni csapatban, és ehhez adjuk azt az elméleti hátteret, ami a megértéséhez és az elkészítéséhez szükséges. Ezt kell gyakorolniuk. Ehhez az egyetemen az önálló laboratóriumnak nevezett gyakorlati munka hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy ott van egy konzulens, akivel egy félévben pár órát lehet konzultálni, de alapvetően egy otthoni munka. Nálunk ezt csapatban, három fő együttműködve csinálja, a szakmai mentor segítségével

- tette hozzá a szakember, aki kiemelte, hogy egyébként a hallgatóik a teljes képzés alatt 800 órát töltenek az iskolában programozási feladatokkal, ami megfelel a 3,5 éves egyetemi képzés gyakorlati óraszámának.

A diákokkal mindig van egy mentor, hogy ha elakadás van, akkor ne egyedül töltsenek el vele felesleges órákat, napokat. Így a motivációt is fenntartjuk, mert sok elakadás el tudja például venni az ember kedvét az egésztől. A programozást szeretni kell, csillognia kell a szemnek, ha sikerül megoldani egy problémát. Nagyon figyelünk arra, hogy ezt megragadják az itt tanulók. Ha azt látjuk, hogy valaki kezd elveszni, akkor adunk neki egy kis iránymutatást, továbblendítjük ezen a dolgon

- elemezte a szakértő, aki felvázolta azt is, hogy milyen különbség van az egyetemi és a kódolóiskolai tudás között.

Mi nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatás mellett a soft skillek képzésére is. A diákjainknak végig csapatban kell dolgozniuk, prezentálniuk kell a munkájukat, ez mindenképpen nagy előny ahhoz, hogy a munkában megállják majd a helyüket

- mondta Filep Szabolcs.

Nem lesz nagyon mély matematikai, algoritmus elméleti tudásuk, mint az egyetemistáknak, ez igaz, azonban erre nincs is szükség manapság a szoftverfejlesztői munkák 90 százalékánál

- tette hozzá a szakember.

A teljes interjú itt olvasható tovább.

Címlapkép: Getty Images