Így mér csapást a koronavírus a munkavállalókra: mutatjuk, hogy vészeld át a fizetés nélküli szabit

Ahogy a portál írja, most összeállítottak egy pénzügyi akciótervet azok számára, akiket a munkáltatójuk fizetetlen szabadságra küldött, vagy más okból elestek az addig fix, tervezhető jövedelmüktől.

A koronavírus járványnak nem csak súlyos egészügyi, demográfiai, hanem jelentős gazdasági hatásai vannak, amelyek gyökeresen formálhatják át a munkaerőpiacot is akár napról napra. Sok cég, amely eddig a turizmusból élt, vagy ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtott már megkezdte a dolgozók elbocsátását, vagy kényszerszabadságolását. Akinek vannak vészhelyzeti tartalékai, az is szorongva tekint most a jövőbe, hát még azok, akiknek nincsenek megtakarításai.

A pánik viszont semmi esetben sem megoldás. Most átgondolt tervezésre, és józanságra van szükség.

Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy számos magyar dolgozónak nincsen annyi megtakarítása, hogy hónapokig is kihúzza munka nélkül, pedig a jelenlegi veszélyhelyzetben rengeteg munkáltató döntött már most úgy, hogy például fizetetlen szabadságra küldi dolgozóit, amíg nem rendeződik a helyzet. A 30-59 éves lakosság átlagosan 8 hónapra elegendő megtakarítással rendelkezik, a megkérdezettek 57 százaléka viszont maximum 3 hónapig tudna megélni a félretett pénzéből, 36 százalékuknak pedig mindössze 1 hónapra futná. A fővárosban jobb a helyzet: itt átlagosan 10 hónapig tudnának jövedelem nélkül élni az érintettek, ezzel szemben a falvakban élők kevesebb, mint 6 hónapig bírnák. 6 hónapig 12 százalék, 1-2 évig pedig mindössze 10 százalék. A spórolt pénzből kihúzható idő összefüggésben van azzal, hogy a válaszadók 37 százalékának nincs semmilyen megtakarítása - derült ki egy korábbi kutatásból.

Nem kell azonban azonnal kétségbe esni! Gondos tervezéssel, szervezéssel át lehet vészelni ezt az átmeneti helyzetet. Mutatjuk pontról pontra, mit kell tenni!

Vedd elő a kockás füzetet!

A pénzügyi tudatosság - illetve a spórolás, vagy akár a pénzügyek rendbetételének is - első lépése, hogy tisztába jövünk vele, pontosan mennyi pénzből is élünk hónapról hónapra. Mennyi a bevételünk? Mire mennyit költünk? Nézzük végig a bankszámla kivonatainkat: mennyit költünk lakhatásra, mennyit költünk rezsire, mennyit élelmiszerre? Utána jöhetnek a kevésbé alapvető kiadások: a fizetett szolgáltatások díjai - újság előfizetéstől a tv-internet csomagunkon vagy biztosítási díjunkon át a számlavezetési költségekig. Vegyünk sorra mindent, legyünk nagyon alaposak, és olyan részletesek, amennyire csak lehet.

Ezek után - hogyha abban a helyzetben van az ember, hogy nem számíthat fizetésre belátható időn belül - rettentően fontos, hogy minden egyéb bevételi forrását alaposan megismerje. Bármilyen mellékállásból, bérleti díjból, járadékokból - mint például egy dolgozó anyánál, akinek gyermeke még nem töltötte be a 3. életévét a GYES - befolyó összegeket számba kell venni. Ezenkívül kutatni kell a további lehetőségeket: bérbe tudja-e adni lakását, ki tudja-e adni egy szobáját? Akár annak árán, hogy máshová, rokonokhoz költözik például. Bérbe tudja-e adni az autóját? Most, hogy nem ajánlott tömegközlekedni, lehet, hogy van olyan ismerőse, akinek most lesz szüksége járműre.

Ezek csak példák, mindenkinek a saját élethelyzetére, ingatlan és ingó tulajdonaira való tekintettel kell végigvennie, mi az a "tőke", amit mozgósítani tud, amiből lehet rendszeres havi jövedelme.

Ezek után az összes megtakarításunkat ellenőrizzük: mennyi van a bankszámlánkon, takarékszámlánkon, nyugdíj- és egészségpénztárban, lakástakarék számlán, a malacperselyben otthon. Azután pedig ellenőrizzük, ezekhez a megtakarításokhoz hogyan és mikor tudunk hozzáférni, mi ennek a módja. Például egy lakástakarék számlán felhalmozott összeg kifizetése, akkor is, ha lemondunk az állami támogatásról, akár több mint 3 hónap is lehet!

Összegezzünk

Csupaszítsuk le teljesen a költségeinket, és nézzük meg, mennyi ideig tudnánk csak a megtakarításainkból élni, ha csak a legszükségesebb dolgokra költünk! Aztán vegyük hozzá az esetleges bevételi forrásainkat. Hogyha nem túl biztató az eredmény, még mindig nincs veszve semmi, érdemes a Pénzcentrum pénzügyi akciótervét végigkövetni ebben a válságos helyzetben.

Mondj le mindent, amit nélkülözni tudsz

Miután már elkészítetted a mérleget, mennyi bevételed, megtakarításod, legszükségesebb kiadásod lehet az elkövetkező időben, akkor a "mire mennyit költök" kérdésnél már előjöhetett számos olyan költség, amelyet nélkülözni tudsz. Ráadásul a #maradjotthon kampány már eleve rengeteg lemondással jár, amely automatikusan magával hozza a kiadások csökkenését - zárva vannak a mozik és a színházak, szórakozó helyeken sem költünk, nem utazunk, nem megyünk fürdőbe, konditerembe, jógaórára, sokan már fodrászhoz sem, csak hogy néhányat említsünk. Nehéz viszont "mindenre gondolni", mert a legtöbben nem olyan tudatosak, hogy fillérre pontosan nyomon kövessék, mire mennyit költenek.

• Rezsi: vágd vissza a költségeidet, ahol tudod. Aki fizetetlen szabadságon van otthon, "ráér" spórolni, ahol tud. Ne folyassuk a vizet, ne fűtsük túl a lakást (ahol elszökhet a meleg, nyílászáróknál, akadályozzuk ezt meg a meglévő eszközeinkkel), ne égessük feleslegesen a villanyt, húzzuk ki a töltőket, az olyan áramfogyasztó berendezéseket, amelyeket éppen nem használunk. Azt is érdemes átgondolni, hogy jobban járhatunk-e ha átalány fizetésről áttérunk beolvasós módszerre.
• Digitális rezsi: időről időre egyébként is érdemes felülvizsgálni, hogy a megfelelő tv-internetcsomagban vagyunk-e nem érne meg jobban lefelé módosítani. Kell-e annyi tv-csatorna? Az egyre népszerűbb streamingeket is érdemes felülvizsgálni: szükségünk van-e rájuk a túléléshez? Ha nem, mondjuk le, ahogy a különböző zenemegosztó szolgáltatásokat, online magazin előfizetéseket, stb. stb.
• Minden banki,vagy hitelkártya szerződést is érdemes átfésülni, hol úszik el rejtett költség: külön SMS díjakon, plusz felesleges szolgáltatásokon. Hívjuk fel a bankunkat, módosíthatunk-e kedvezőbb csomagra.
• Érdemes átgondolni a közlekedésünkre fordított kiadásokat is: hogyha a #maradjotthon kampánynak teszünk eleget, nincs benzin vagy tömegközlekedési költség. Ha mégis muszáj eljutni helyekre, akkor érdemes ezt nem nagy távolságokban gyalog vagy biciklivel megtenni.
• A fentiek még mindig csak a felszínt súrolják az önkorlátozásban: ezután jön minden olyan költség, amely az ember alapszükségleteit érinti, a tisztálkodást, ivást-evést. Az eddig megszokottaktól az élet gyökeresen el fog térni, így könnyebb is lehet mondani az olyan "luxusról" - hangsúlyozzuk, ezek eddig megszokott, alapvető dolgok, de vannak helyzetek, amikor minden forint számíthat - mint a háromrétegű WC-papír, a nassolás, prémium termékek.

Címlapkép: Getty Images