A kimerültség csak kezdeti állapot: erre nem voltak felkészülve a magyar dolgozók

Ahogy a portál írja, Korcyl Kinga vezetőfejlesztő, business coach-csal tavaly júniusban beszélgettek annak apropóján, hogy a WHO hivatalosan is egészségügyi rendellenességgé nyilvánította a kiégést. A burn-out szindróma komoly problémát jelent, definíciója szerint a tünetegyüttes három fő szimptómából tevődik össze: folyamatos fáradtság érzése, a munkahellyel kapcsolatos negatívitás és cinizmus felerősödése, valamint a csökkent hatékonyság. Még a közelmúltban is egyéni problémaként kezeltük ezeket a tüneteket, sőt hajlamosak voltunk a stresszt és a munkahelyi nyomás okozta lelki problémákat elbagatellizálni.

Ezek a szavak és mondatok teljesen új megvilágításba kerültek az elmúlt hetek történéseinek árnyékában. Az otthon töltött napok, hetek alatt közelebb kerülhetünk a kiégéshez, mint azt valaha is gondoltuk volna. Szinte észrevétlenül csúszunk bele az egyre több és több munkába - már aki van olyan szerencsés, hogy dolgozhat. Emellett persze a stressz-szintünk a sokszorosa a megszokottnak, hiszen nem csak az egészségünket, a családunkat, az állásunkat féltjük, de azt is fel kell dolgoznunk valahogy, hogy egyik pillanatról a másikra eltűntek azok a éles határok, melyek elválasztották eddig életünk különféle tevékenységeit egymástól: azaz összecsúszott az otthon és a munkahely. Ezt tetézi, hogy a feltöltődést segítő társas kapcsolatok erősen korlátozódtak.

Én most azt látom, hogy az emberek a két véglet valamelyikén foglalnak helyet: vagy végeláthatatlanul dolgoznak, mint például az egészségügyi dolgozók, vagy a cégvezetők: előbbiek az emberek életét igyekeznek megmenteni, utóbbiak pedig saját cégüket, az embereik munkahelyét, megélhetését. Ez a magatartás, a napi 14-16 órás intenzív munka könnyen vezethet kiégéshez

- magyarázza Korcyl Kinga.

A kiégés tünetei

• Érzelmi kimerültség, mint amikor fáradtan kelünk fel reggel vagy nincs lelkierőnk dolgozni.
• Deperszonalizáció, vagy más szavakkal, amikor úgy érezzük, kívülről figyeljük az életünket. Ezért érzelmileg nem tudunk kapcsolódni más emberek problémáihoz, és sajátjainkhoz sem.
• Kevésbé látjuk értelmét a személyes teljesítményünknek a munkában

A másik véglet, akiknek esetleg már nincs meg a munkahelye, vagy nincs mit csinálnia, azok nagy eséllyel apátiába süllyednek, és ezen sokat ront az a körülmény, hogy mindezek tetejébe be is vannak zárva, és esetükben szintén nélkülözniük kell a közvetlen emberi kapcsolatokat. Sokszor, sokan elmondták már, de csak most kezdjük el átérezni a saját bőrünkön: ez a helyzet most mindenkit rettenetesen megvisel. Főleg a vezetőket, hiszen közülük többen most ébrednek csak rá, milyen fontosak az embereik, mit jelent a csapatmunka.

Mint minden esetben most is az aranyközépút a megoldás. Kerüljük a szélsőségeket! A túlzott munkából vegyünk egy picit vissza. Sportoljunk, tartsunk néhány perc szünetet, hallgassunk zenét, beszélgessünk többet a szeretteinkkel! Ha több időnk van, akkor itt az alkalom, hogy segítsünk másoknak! Ez ránk is pozitív hatással lesz

- magyarázza a szakember.

Ugyanakkor azt látom, hogy ennek a szokatlan, szörnyű helyzetnek végeredményben számos pozitív hozadéka is lehet, hiszen most mutatkozik meg igazán, ki milyen ember, munkavállaló, vagy cégvezető. Azt gondolom, hogy egyfajta tisztulás mehet végbe, helyre billenhetnek az etikai normák, talán a piac "kidolgozza" magából a tisztességteleneket. Sok munkavállaló és cég most lehetőséget kaphat, hogy megmutassa, mennyit is ér valójában

- teszi hozzá Korcyl Kinga.

Miképp alkalmazkodtak az új helyzethez a magyar cégek?

Meglátásom szerint most azok a vállalkozások kerülnek versenyelőnybe, vagy lesznek képesek a túlélésre, néhány szektort kivéve, akik eddig sem dőltek hátra, fejlesztettek, rugalmasak voltak, nyitottak a változásra, és nem utolsó sorban jó csapatot építettek. Soha ennyire nem volt igaz Darwin híres idézete, mint most: "Nem a legerősebb marad életben, nem is a legokosabb, hanem az, akik a legfogékonyabb a változásokra."

- mondja a szakértő, aki kiért arra is, hogy alapvetően négyféle helyzetben találhatják most magukat a cégek: egy részüknek nem volt ismeretlen a helyzet, mert eddig is dolgoztak home office-ban. Vannak, akik hibrid megoldást választottak, például a gyártás maradt (ott több csoportba osztották az embereket elővigyázatosság miatt, ha valaki megbetegedne, akkor a másik csapat még tudjon dolgozni), az irodai részleg pedig otthonról dolgozik. Azt tapasztalom, hogy a gyerekes anyukákat a legtöbb helyen mentesítették a bejárás alól. A legnehezebben azokat a munkahelyeket volt megoldani, ahol kevés munkatárs végzett el magasabb szintű feladatot. De a legtöbb esetben több munkával, akár a feladat megosztásával ez sikerült.

Aztán voltak, akik teljesen átalltak home office-ra, mivel a rendszerük erre alkalmassá tette őket. És persze vannak, akik nem tudtak alkalmazkodni, mert vagy a tevékenységi körük nem tette alkalmassá erre őket, vagy a rendszereik elavultsága nem tette lehetővé, például azért mert nem rendelkeznek vállalatirányítási szoftverrel, vagy akár a levelezési rendszerüket nem érik el az irodán kívül. Máshol a kommunikációs kultúra áll olyan gyenge lábakon, amire most nem lehet építeni.

Hogy élhet túl egy magyar cég egy ilyen helyzetet?

Három kulcsfogalom köré kell most építeni a stratégiát: az informálódás, az alkalmazkodás (új stratégia) valamint a cselekvés - méghozzá ebben a sorrendben. Minden a vezetőtől függ, a hozzáállásától, optimizmusától, mentális állapotától: megoldásra törekszik, vagy könnyen feladja? Vezetőfejlesztőként az alábbi tanácsokat adnám a cégek első embereinek:

• Mérje fel a pontos helyzetet! Informálódjon a saját és a piaci helyzetről!
• Fontos, hogy, ne pánikoljon, vigyázzon, hogy az érzelmeit kordában tudja tartani!
• Készítsen SWOT analízist! Tárja fel az erősségeiket, gyengeségeiket, lehetőségeiket és veszélyeket! Ez kiváló kiindulási lehetőséget ad!
• A csapat bevonásával keressen alternatív megoldásokat, lehetőségeket, legyen kreatív és rugalmas. Vannak, akik egy nap alatt üzleti modellt váltottak, vagy nekiálltak egy új termék fejlesztésének.
• Hozzon szabályokat! A munkatársak meghatározott keretek között biztonságosabban tudnak dolgozni. Gondolja át, milyen új helyzeteket hozott a változás a cégében és ezeket előre lemodellezve, reagáljon.
• Tartsa felelősségben a csapatát! Az életben maradás, az eredményesség nemcsak a vezető dolga, minden egyes munkavállalónak ki kell vennie a részét a sokszor küzdelmes mindennapokból!
• Kommunikáljon egyértelműen, rendszeresen! Tartson munkakezdéskor és a munkaidő végén is közös csapatmegbeszélést. Beszéljék át a feladatokat, és az eredményeket is!
• Mindeközben adjon visszajelzést és ne feledkezzen meg a motivációról sem! A jó szó, olyan, mint egy falat kenyér!
• Jó hatással van a csapatszellemre, ha "csupán érezzük jól magunkat" programokat szervez. Pl. heti egy alkalommal, közös online kávézás.
• Ne halogassa a döntéseket, még akkor sem, ha azok szigorúak vagy nehezek, az idő faktornak fontos szerepe van!
• Próbálja a legkiválóbb munkatársait megtartani!

Még több hasznos tanács a szakértőtől, itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images