Döntöttek: 3000 milliárdot áldoznak a magyar pénzügyi rendszer védelmére

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa összesen 3000 milliárd forint új forrást biztosít a pénzügyi rendszer védelmére, ez az idei várható GDP 6 százaléka, jelentette be Matolcsy György jegybankelnök kedden Budapesten. Elmondta, hogy a pénzügyi stabilitás érdekében több intézkedésről is döntöttek.

Az MNB visszahozza a növekedési hitelprogramot, NHP Hajrá néven, amelyhez 1000 milliárd forint új forrást rendelnek, és ideteszik a meglévő NHP Fix keretei között működő 500 milliárd forintos forrást.

Matolcsy György ismertette, hogy a bankoknak plusz 4 százalékos kamattámogatást biztosítanak, nullára csökkentik a bankok kötelező tartalékát, ezzel 250 milliárd forint likviditás szabadul fel. A bankoknak kéthetes hitelelbírálási időt írnak elő.

A Növekedési Kötvényprogram fejlesztéséről is beszélt a jegybankelnök, 10 helyett 20 év lesz a futamidő és az MNB részvétele 20 helyett 50 milliárd forint lehet egy-egy kibocsátásban.

Aktuális ülése keretében a Monetáris Tanács a kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről döntött. A Monetáris Tanács változatlan 0,9 százalékos szinten hagyta az alapkamatot, illetve -0,05 százalékos szinten az O/N betéti kamatot, miközben az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközének kamatát 1,85 százalékra emelte. Az egyhetes betéti eszköz kamata jelenleg változatlanul az alapkamat 0,9 százalékos szintjével egyezik meg, ugyanakkor a Monetáris Tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Az eszköz kamatát minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank.

A Monetáris Tanács döntést hozott arról is, hogy

az állampapírpiac stabil likviditási helyzetének megteremtése érdekében állampapír-vásárlási programot indít a másodlagos piacon, valamint a bankrendszer hosszútávú forrásellátottságának növelése céljából újraindítja jelzáloglevél-vásárlási programját.

A programok részleteit az MNB később hozza nyilvánosságra.

A monetáris politikai eszköztár átalakításával összhangban a Monetáris Tanács az alapkamaton kamatozó eszközökből kiszorítandó bankrendszeri likviditás tekintetében 2020. II. negyedévétől kezdve nem határoz meg célértéket. Az eszköztár módosításával az MNB megnövelte monetáris politikai mozgásterét, így rugalmasan és gyorsan reagálva adhat célzott választ a pénzpiaci kihívásokra.

Az MNB a refinanszírozási hitelt ezúttal is 0 százalékos kamat mellett nyújtja a hitelintézetek részére, és a kkv-k által fizetendő kamat is változatlanul legfeljebb 2,5 százalék lehet. Továbbra is elérhetőek lesznek beruházási hitelek (ideértve a lízinget is), de az elhúzódó és lassabban megtérülő beruházások finanszírozása érdekében a refinanszírozási hitel maximális futamideje 20 évben került meghatározásra.

A vállalatok likviditásának biztosítása érdekében a konstrukció keretében forgóeszközhitelek nyújtására is lehetőség lesz, kellően széles körű felhasználással, legfeljebb hároméves futamidő mellett. Emellett az adósságszolgálat mérséklése céljából hitelek kiváltása is megengedett. A kkv-szektor nagyobb szereplői stabilitásának megőrzése érdekében az egy kkv által elérhető maximális hitelösszeg 20 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a vállalatok minél hamarabb forráshoz jussanak, a bankok hiteldöntéshez rendelkezésre álló ideje két hétre korlátozódik.

A jegybank vállalati kötvényvásárlási programjának, a Növekedési Kötvényprogramnak a 450 milliárd forintos keretösszege változatlan marad.

A keretösszegnek eddig a fele került felhasználásra, így több mint 200 milliárd forint áll még rendelkezésre a hazai székhellyel rendelkező, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott kötvények jegybanki vásárlására. A Növekedési Kötvényprogramban rendelkezésre álló szabad keretösszeg ugyan jelenleg megfelelő, azonban a program egyes paramétereinek módosításával az MNB tovább segítheti a vállalati kötvénypiac likviditásának növelését.

A jegybank egy vállalatcsoporttal szembeni maximális kitettségének 20 milliárd forintról 50 milliárd forintra történő növelése elősegíti, hogy a vállalati szektor nagyobb mértékben támaszkodjon a bankhitelnek alternatívát jelentő forrásbevonási módokra. A programban vásárolható értékpapírok futamidejének 10 évről 20 évre való emelése pedig lehetőséget ad arra, hogy a vállalati szektor – az európai versenytársakhoz hasonlóan – fenntartható, stabil és hosszútávú finanszírozáshoz jusson.

Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB a preferenciális betéti eszközzel sterilizálja, így a programok hatása monetáris politikai szempontból semleges.

Annak érdekében, hogy a hitelintézetek érdekeltek legyenek a növekvő hitelkockázatok ellenére is aktivitásuk fenntartásában, a Monetáris Tanács döntésének értelmében 2020. május 4-től átmeneti időre, 2021. június végéig a preferenciális betét sávos kamatozásúvá alakul. Az NHP Hajrá és az NKP konstrukciók keretében megvalósuló, 2020. április 7. utáni hitel- illetve kötvényállomány-növekedésre az MNB az alapkamatnál magasabb, 4 százalékos kamatot fizet.

Az MNB által bejelentett lépések érdemben kiegészítik a kormány által bejelentett 2000 milliárd forint összegű kedvezményes hitelt és 500 milliárd forint értékű állami garanciát.

A forint árfolyama azonnal ugrott a kamatemelésekre,

miközben az MNB érdemi mennyiségi lazítást is bejelentett.

Címlapkép: Getty Images