Erre vártunk: ezek a következő tíz év legfontosabb fejlesztései a Balatonnál

Számos fejlesztés várható a következő években a magyar tengernél. Ezek részleteit és kereteit a Balaton Kiemelt Térség Hosszútávú Fejlesztési Koncepció rögzíti, amelynek módosított és aktualizált változatát február végén fogadta el és bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Balaton Fejlesztési Tanács. Elkészítésénél elsődlegesen a Balaton térségének sajátos természet-földrajzi, illetve gazdasági helyzetéből következő célok, illetve kapcsolódó eszközök integrálását vették figyelembe a szakemberek, amelyben a Balaton térségben található megyék fejlesztési koncepciói is iránymutatást adtak. Ugyanakkor a Balaton Kiemelt Térségbe jutó fejlesztési célú támogatások eddig soha nem látott volumenben öltenek testet manapság, miközben a szakemberek a jövőben az új környezeti, társadalmi és piaci kihívásokra új, kissé módosított célokat és újszerű jogi szabályozókat és finanszírozási eszközöket szeretnének találni.

Az elmúlt évtizedben megváltoztak a gazdasági körülmények a Balaton térségében. Belföldön növekedésnek indultak a jövedelmek, a munkanélküliség szinte megszűnt, a munkaerőpiacot inkább a munkaerő-hiány határozza meg, jelentősen növekedtek az ingatlanárak, ezzel párhuzamosan az ilyen célú befektetési aktivitás rendkívüli módon megerősödött. Emellett a hazai fejlesztéspolitikában az uniós források mellett egyre nagyobb szerep jut a nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásoknak is. Ugyanakkor a térségi népességszám továbbra is csökken és a klímaváltozás is újfajta kihívások elé állítja az ökológiai értékek által meghatározott régiót

– tájékoztatta a HelloVidéket a Balaton Fejlesztési Tanács.

Ez a megváltozott jogszabályi és társadalmi-gazdasági környezet igényelte azt, hogy a korábbi koncepció értékeit figyelembe véve, új megközelítéssel és tartalommal aktualizálják a 2014-ben megfogalmazott Balaton Kiemelt Térség Hosszútávú Fejlesztési Koncepciót.

A célrendszerben az alábbi újszerűségek, vagy jelentősebb hangsúlyok jelentek meg:

• a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás ökológiai, társadalmi, infrastrukturális és vízügyi feltételeinek megteremtése;
• a térség népességmegtartó-képességének növelése érdekében komplex és összehangolt helyi gazdasági programok megvalósítása, a helyi „körforgásos gazdaság” feltételeinek kialakítása, a „helyi piacok” térségi szemlélettel történő működtetése, többdimenziós gazdaságszerkezet létrehozása;
• a térség népességmegtartó-képességének növelése érdekében a humán szolgáltatások, a helyi közösségek, a térségi identitás fejlesztése, az életminőség javítása;
• az intenzív nyári turisztikai szezon ellensúlyozására a térségi tudás-gazdaság fejlesztése a térségbeli és környező tudásbázisokkal (egyetemekkel, kutatóintézetekkel) való együttműködéssel;
• a turisztikai fejlesztések kapcsán azoknak a szolgáltatásoknak a hangsúlyozott fejlesztése, amelyek az egészség-tudatossághoz, a természet-közeliséghez, a mozgáshoz kapcsolódnak és lehetőség szerint a frekventált nyári időszakon túl, akár az év túlnyomó részében is megfelelő kínálatot nyújtanak;
• az egészség-ipar és a „silver economy” fejlesztése, az ehhez kapcsolódó fejlesztési finanszírozási eszközök kiépítése és működtetése;
• a Balaton kiemelt turisztikai térségi szerepének erősítése érdekében a szolgáltatások és rendezvények szervezésének és szabályozásának koordinációja, a helyi lakosság és a turisták együttéléséből adódó konfliktusok kezelésének egységes szemléletű megoldása és szabályozása;
• a térség meghatározó tevékenységi köreit (pl. turizmus (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), közlekedés, környezetvédelem, helyi termék előállítás, értékesítés) befolyásoló szervezetrendszerre vonatkozó markánsabb megújítási szándék és a változó keresleti igényekre való rugalmas reagálási képesség javítása;
• a „Balaton Márka” bevezetése és a Balaton név használatának egységes elvek szerinti szabályozása;
• nulla emissziós régió felé történő elmozdulás, melynek fő letéteményesei az épületek fűtés és hűtés célú energia takarékossága, illetve megújuló energiaforrások alkalmazása, valamint a multimodális megközelítési módok infrastrukturális feltételeinek kiépítése (pl. hajózási és kerékpáros közlekedés ösztönzéséhez) és az elektromos közlekedés elterjesztése;
• a Balaton térség területén a táj különleges jellegének megóvása érdekében egységes elvek mellett kidolgozott „arculati kézikönyv” elfogadása (ami hozzájárul az üdülőkörzetben meghatározott tájgazdálkodási célokkal összhangban álló építményeknek a környezetbe illő, vonzó megjelenésű kialakításához) és a helyi értékvédelem egységes elvek szerinti szabályozása, valamint az ingatlannal rendelkezők és a helyi lakosok motiválása kedvezmények, mentességek biztosításával;
• a fenntartható területhasználat és területrendezés kialakítása érdekében a parti sétányok kialakításának és a parthasználatnak az egységes elvek szerinti kijelölése és szabályozása, valamint a fizetős és szabad strandok egységes elvek szerinti kialakítása és működtetése, továbbá a közterület-használat egységes elvek szerinti szabályozása, különös tekintettel a kulturális és sport rendezvények megtartására, figyelemmel a környezetterhelési szempontokra;
• a térségi megközelíthetőség javítása egy térségi közlekedési szövetség létrehozatalával, valamint ennek érdekében új szabályozó eszközök bevezetése, kezdve az „igényvezérelt közösségi közlekedés” alkalmazásától, a települések határában és a közösségi közlekedéssel elérhető pontokon a P + R építési program megvalósításán át a helyi közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztésével;
• az oktatás, készségfejlesztés minőségének javítása a népességmegtartó képesség megerősítésére, és a hátrányos helyzetű lakosság integrációjának elősegítésére;
• intézményrendszeri fejlesztések az alulról jövő és térségi érdekű fejlesztési kezdeményezések koordinálására, a térségi érdekképviselet megerősítése.

A Balaton jövőképével kapcsolatban a szakemberek egy mottót is megfogalmaztak: „Balaton, a természetesség és a magas életminőség egységes közép-európai mintarégiója!” Ennek alapján építik a jövőbeli fejlesztéseket négy alappillérre; ezek a természetesség, megújuló képesség, egészség és fenntarthatóság. Nem véletlen, hiszen a térség, mint Magyarország és Közép-Európa viszonylatában a legtermészetesebb régió, országosan kiemelkedő példája a környezet és a társadalom egységének, a harmonikusan fejlődő és fenntartható társadalmi fejlődés megteremtésének, ráadásul európai szinten modellértékű, egységes fenntartható területi gazdasági rendszert alkot, önálló fejlesztési egységként kezelt és önálló forrásokkal és területi irányítással rendelkezik.

Fő cél a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet. Ehhez kapcsolódó átfogó cél a megbízható jövedelem-szerzés és javuló életminőség biztosítása a helyi lakosok számára; a vonzó működési környezet megteremtése elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozásoknak; a Balaton térségébe látogató turisták tartózkodási idejének növelése; valamint a változó igényekhez rugalmasan igazodó intézmények és szervezetek kialakítása

– mutatott rá a Balaton Fejlesztési Tanács a kérdésünkre.

Konkretizálták a turizmushoz kapcsolódó fejlesztési területeket

Természetesen a turizmus, mint a régió meghatározó gazdasági ágazatának fejlesztése kiemelten fontos. A szakemberek az ágazat versenyképességi és eredményességi mutatóin szeretnének javítani, valamint a változó piaci igényeknek megfelelően fejleszteni a kínálatot az ökológiai és környezeti szempontok figyelembevételével. A stratégia ugyanis hangsúlyozza, hogy bár a turizmus területén számos kínálati elem épült ki az elmúlt évtizedekben, ezek jelentős része elavult, leromlott állapotba került, vagy fejlesztésük nem követte a piaci igényeket, miközben az elmúlt években megindult turisztikai beruházások hatása jelenleg még korlátozottan érzékelhető. Ám a fejlesztések nyomán a marketing-kommunikációban is erősíteni kell a tó és környezetének sajátos értékeit.

A turisztikai termékek fejlesztésénél elsődleges prioritást az:

• exkluzív, egyedi értékeket nyújtó,
• túlfogyasztást nem generáló,
• fenntartható fejlődési célokkal együttműködő,
• a tó és környezete természeti, ökológiai fenntarthatósági szempontjait érvényesítő,
• a parttól távolabbi településeken a meglévő természeti értékekre, kulturális örökségre építő adottságok fenntartható kihasználásával megvalósuló,
• a helyi lakosok, ingatlantulajdonosok igényeihez illeszkedő, számukra is rekreációs alternatívát képző,
• innovatív desztináció-menedzsment logikát hordozó,
• egész éves szolgáltatást nyújtó (például rendezvények és konferenciák, egészég-turizmus kerékpározás, természetjárás) fejlesztések jelentenek.

Kiemelt szerepet adnának az egészségiparnak

A megújulás és az egészség, mint üzenet is hangsúlyossá válhat a következő tíz évben. A rehabilitációs kapacitásokkal és tudással bőven ellátott térség az egészségipar területén komoly változások kezdődtek.

Elindulhat a rehabilitációs ellátásoknak, a szolgáltatóknak és a tudásoknak az összekapcsolása, a szolgáltatói együttműködések rendszerének kialakítása. Az olyan kapcsolódó fejlesztések nyomán, mint a rehabilitációs paletta további bővítése, például a sportsérülések, neurológiai betegségek, mentális betegségek rehabilitációja, újabb modern terápiás eljárások bevezetése, a szolgáltatást nyújtók képzése, a jelenleg is európai hírű térség Európa szerte népszerű rehabilitációs központtá válhat

– hangsúlyozta a magyar tenger fejlesztésével foglalkozó szervezet.

A térség ezzel a kutatási – fejlesztési tevékenységek bővítésére is jó terepet kínál, ami több befektetett tőkét vonzhat a Balaton mellé. Közben a rehabilitációs szolgáltatások mellett indokolt az egészséges életmódot népszerűsítő szemléletformáló, oktató programok végrehajtása a turisták és a helyi lakosság körében egyaránt.

Így fejlesztenék a versenyképességet

A turizmus elvárásaihoz való alkalmazkodás eredményeként a térségben jelentős a felhalmozott vállalkozói szakismeret, az országos átlagot meghaladó, de a tényleges szükségletektől viszont elmaradó az idegen nyelvet valamilyen szinten beszélők aránya, ráadásul évek óta csökken a munkanélküliség. Közben a Balaton közlekedési megközelíthetősége is sokat javult az elmúlt években: az autópályákat és a főutakat érintő fejlesztések, a nagyobb településeket elkerülő autóutaknak és új közlekedési csomópontoknak köszönhetően a térség gépjárművel, vonattal és még repülőgéppel is könnyebben elérhető. Az egyes, főként a háttértelepülések között kapcsolatot teremtő úthálózat azonban továbbra is elhanyagolt, rossz állapotban van, és sok esetben ugyanez mondható el a belterületi utakról is.

A turizmushoz kapcsolódó munkavégzést és munkahelyeket a szezonalitás határozza meg. A kiemelt nyári két hónapos turisztikai szezonon kívül a szolgáltatók többsége bezár, csökkentve a munkahelyek számát és súlyosbítva a települések, különösen a falvak szolgáltatáshiányosságát. A háttértelepülések gazdaságfejlesztését akadályozza, hogy számos településen nincs helyben oktatási intézmény, háziorvosi szakellátás, járóbeteg szakellátás, gyógyszertár, posta, mely szolgáltatások csak hálózati rendszerben, jó elérhetőség mellett kínálhatók megfelelő színvonalon. A lehetőségek hiánya miatt pedig az elvándorlás fokozódik, és a munkavállalási korú és szakképzett lakosság száma tovább csökken, a helyi közösség erodálódik

– magyarázza a stratégia a nyilvánvaló hiányosságokat, amelyek megoldására törekszik.

Egy biztos: a versenyképesség fejlesztésével kapcsolatban tudomásul kell venni, hogy konkrét fejlesztéseket csak komplexitás megléte esetén szabad támogatni, akár a turizmusról, akár az egészségiparról, akár a mezőgazdaságról van szó. Ennek elsődleges kialakításának feltétele a hatékony és rugalmas üzleti környezet megteremtése: az infrastrukturális háttér és a szakképzett, motivált munkaerő biztosításán túl speciális fejlesztési tudás elérhetőségére, szakmai kapcsolatokra, szervezeti együttműködésekre van szükség. Mindemellett biztosítani kell a jelenleg hiányozó, a térség egyedi céljait támogató és fenntarthatóan működő pénzügyi támogatási célú konstrukciókat is.

A legújabb települési gazdasági erő számítások szerint a Balaton térsége kimutathatóan lassabban növekszik, mint az ország más térségei általában, és ez a megállapítás sajnos a hazai vidéki átlaghoz képest is elmondható. A területfejlesztési dokumentumok elfogadásának és közzétételének szabályait rögzítő Kormányrendelet értelmében 2020. április 24-ig bárki elmondhatja véleményét a Balaton Kiemelt Térség Hosszútávú Fejlesztési Koncepcióról. Észrevételeiket a Balaton Fejlesztési Tanácsnak tudják e-mailben eljuttatni.

Címlapkép: Getty Images