Elárulta a szakértő: ez lehet a nagy beruházások sorsa

Az első negyedévben 1,8%-ra csökkentek a beruházások, részben a koronavírus járvány kedvezőtlen hatásai, részben az uniós források csökkenő felhasználása miatt. Néhány területen – így az egészségügyben és az információ, kommunikáció ágazatban – azonban jelentősen nőttek a tárgyieszköz felhalmozások. A 2015. évi átlaghoz képest pedig 50,9%-kal bővültek, 2010-hez képest 86,2%-kal nőttek a beruházások. A feldolgozóipari beruházások 1,1%-kal emelkedtek az első negyedévben a kiugró bázis mellett is.

A beruházásokat a versenyszféra húzta, mivel a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4%-kal emelkedtek a beruházások, míg a költségvetési szerveknél 17%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Az építési beruházások 2,3%-kal nőttek, a gép- és berendezés beruházások ugyanakkor 7%-kal csökkentek.

A nemzetgazdasági beruházások több mint háromtizedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 1,1%-kal nőttek, annak ellenére, hogy nagymértékben csökkentek a beruházások a járműgyártás területén. Jelentős mértékben nőttek a beruházások – feltehetően az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan - a villamos berendezés gyártása területén, tekintve az alág termékei iránti erős nemzetközi keresletet.

Ezen a területen tavaly a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházást jelentett be. Kiemelkedő volt a növekedés a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban és a vegyi termék, anyag gyártásában is.

Noha mind a Mercedes új, 1 milliárd euró értékű, mind a BMW szintén 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása csúszik, később azonban folytatódhat a gyárak építése, mivel az előbbi több mint egynegyede már elkészült. A tavaly bejelentett, rekord volumenű, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházásokkal együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése, amelyek közül már meghatározóvá vált a távol-keleti, azon belül is elsősorban a dél-koreai tőke, emellett számottevő beruházásokat jelentettek be japán, kínai és indiai vállalatok is.

A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 10%-kal bővült, ahol a lakásépítések számottevő bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe, így irodaház, logisztikai csarnok stb. történő beruházások is mérsékelten emelkedtek. Tavalyelőtt már elindult az irodaátadási hullám, az év során 160 ezer négyzetméternyi irodát adtak át, míg további 700 ezer négyzetméternyi iroda van fejlesztés és kivitelezés alatt, amit az is alátámaszt, hogy az üresedési ráta az irodaházaknál történelmi mélypontra, 6% alá, a raktározás területén pedig 2% alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet.

A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 5,7%-kal mérséklődött, egyes infrastrukturális és vasúti beruházások csökkenése miatt. A következő években azonban mintegy 5000 milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre, így ezen a területen érdemi növekedés várható.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye 1,5%-kal nőtt a tavalyi erős bázist követően, elsősorban az élelmiszer-kiskereskedelemben érintett nemzetközi üzletláncok tárgyidőszaki kisebb ráfordításai és a magas bázis miatt. A kiskereskedelmi forgalom közelmúltbeli látványos bővülése következtében több új bevásárló központ építésének tervét jelentették be a közelmúltban, ezek megvalósítása szintén lökést adhat a beruházásoknak, csakúgy, mint egyes kereskedelmi láncok további hosszútávú terjeszkedése. A megugró online és csomagküldő kiskereskedelem ugyanakkor jelentős raktár és logisztikai, kiszállítási beruházásokat is generálhat.

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai a tárgynegyedévben kiugróan 31%-kal nőttek, köszönhetően többek között takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek.

A mezőgazdaságra is jellemző és várhatóan egyre kritikusabb munkaerőhiány miatt ugyanakkor a precíziós gazdálkodásra való áttérés számottevő beruházási igényt generálhat.

Az államhoz kötődő beruházások közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 30%-kal csökkentek, míg a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágazatban a sporttal és kultúrával kapcsolatos beruházások visszaesése miatt 23%-kal csökkentek a beruházások.

A járványhelyzettel összefüggésben a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25%-kal nőttek a beruházások, ezzel szemben az oktatásban 8,5%-kal csökkent a beruházások volumene.

A víz- és hulladékgazdálkodás területén a részben uniós forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek csökkenése miatt 2,4-kal estek a beruházások. Az egészségügyben a következő években az Egészséges Budapest Program 700 milliárd forintos fejlesztési kerete érdemben járulhatna hozzá a beruházásokhoz, amennyiben nem akadályozzák meg a megvalósulásukat.

A következő években a Liget Projekt mellett a Modern Városok Program és a turisztikai beruházások tovább növelik az ágazat beruházásait, bár ezek egy részének megvalósítása szintén megakadhat.

Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene 28%-kal nőtt, döntően a digitális hálózatépítésekkel (5G), mobiltelefonos szolgáltatásokkal és kábelhálózat építésekkel kapcsolatos fejlesztések miatt.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a tavalyi szállodaépítések és -felújítások miatti magas bázis hatására 12,8%-kal csökkentek a beruházások. Noha a járvány miatt visszaeső turizmus megállíthatja a jelentős volumenű tervezett és folyamatban levő beruházásokat (csak Budapesten hozzávetőleg 50 szállodafejlesztés van folyamatban, illetve tervezés alatt), egyes szállodaláncok a visszaesést felújításokra használják ki, amihez óriási állami támogatásokat is igénybe vehetnek.

37%-kal csökkentek az energetikai beruházások az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb naperőmű telepítések miatt, azonban a jelentős számú naperőmű pályázat és a paksi beruházások hatására a következő években még érdemi növekedés várható. A bányászat, kőfejtés beruházásai a 54%-kal csökkentek, a pénzügyi, biztosítási tevékenység fejlesztései 32%-kal csökkentek. Az építőipari ágazat beruházásai a kimagasló bázis miatt 5,6%-kal csökkentek, azonban további állami támogatásoknak köszönhetően a következő években ismét növekedhetnek az ágazat beruházásai.

Idén a járványhelyzet és az előző évek kimagasló bázisa miatt kismértékben visszaeshetnek a beruházások, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások csökkenése is. A vállalatokat beruházásait az átmeneti meredek gazdasági visszaesés mellett a bizonytalanság, és egyes szektorokban a teljesen visszaeső bevételek és likviditás is csökkenheti. Idén a beruházásokat az iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások (Liget, Egészséges Budapest Program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több 100 milliárd forinttal növelhetik a beruházásokat a következő években) továbbra is támogatják.

A Brüsszelbe kiküldött, a teljesítésalapú számlák eddig a jelenlegi, 2014-2020-as ciklus kb. 49%-ánál tartanak, így az uniós beruházások mintegy fele még a következő években valósulhat meg. A beruházásokat szintén húzzák további feldolgozóipari, döntően járműgyártással kapcsolatos beruházások is. A vállalatokat a következő években technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a következő években feltehetően újra kialakuló munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A tartósan alacsony kamatok, számos állami támogatás, az MNB, MFB, Eximbank által bejelentett programok is támogathatják a további beruházásokat. Mindezek hatására idén 3-5%-kal csökkenhetnek a beruházások. A beruházási ráta tavaly elérte a 28,3%-ot, ami az idén hasonló mértékű maradhat.

Címlapkép: Getty Images