Brutális csapást mért a járvány az agráriumra: hogyan állnak fel ebből a gazdák?

Kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére az első negyedévhez képest, de továbbra is bizonytalanság jellemzi az ágazatot, főként a világjárvány miatt beszűkült exportlehetőségek és a tavaszi aszály miatt. A Takarékbank most bemutatott agrár és élelmiszeripari bizalmi indexe, a Takarék AgrárTrend Index 27,5 pontra emelkedett az egy negyedévvel korábbi 26,5 pontról. A bank agrárelemzői 2020-ra a teljes agrár-élelmiszeriparra kibocsátáscsökkenést prognosztizálnak.

A Takarékbank új agrárágazati bizalmi indexet mutat be, amely a bank agrár és élelmiszeripari ügyfelei közül kiválasztott csoport rendszeres megkérdezésén, illetve az elemzők vizsgálatain alapul, reprezentatív mintát adva az ágazat szereplőinek üzleti várakozásairól. A termékcsoportok és a területi megoszlás alapján az agráriumot leképező index összességében, és termékpályánként is képes megmutatja negyedévről negyedévre a változásokat, mozgásokat.

A Takarék AgrárTrend Index értéke 2020 második negyedévének végén 27,5 pontra emelkedett a 48 pontos skálán, ami egy ponttal magasabb az első negyedévinél.

A várakozások a búza, a napraforgó, a zöldségek, a tojás, a gyümölcs, valamint a sertés- és marhahús szegmensben működő cégeknél romlottak, a kukorica, a tej, a baromfihús és a szőlő-bor területen dolgozó vállalkozásoknál javultak.

A Takarékbank agrárügyfeleinek június végi megkérdezése alapján készült összegzésben a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a legnagyobb kibocsátást adó szántóföldi növénytermesztő termékpályákon az aszály okozta kihívások alapvető bizonytalanságot okoznak. Az elemzők ugyanakkor erős növekedést tapasztaltak az első negyedévhez képest a szőlő-bor és a baromfi termékpályákon. Március végén ezen vertikumok voltak azok, amelyek a válság negatív hatásaitól a legjobban tartottak, a baromfisokat emellett rendkívüli mértékben sújtotta a madárinfluenza is. A negatív hatásokat leginkább a feldolgozók érzik, ők küzdenek elsősorban értékesítési problémákkal. A termelők a víziszárnyasok kivételével ugyanúgy termelnek, fokozottabb telepi higiénia mellett.

Eltérő várakozások a különböző szegmensekben

A leginkább borúlátó trendek a szőlő-bor, marhahús- és baromfi termékpályákon láthatók. Utóbbiak rendre messze az agrár-élelmiszeripari átlag alatt vannak, ennek oka, hogy ők nagyobb mértékben kitettek a szálloda, étterem, catering (HoReCa) területnek, s ezáltal ők számoltak be jelentős keresletcsökkenésről a válság miatt. Viszont az utóbbi időszakban már enyhe növekedést tapasztaltak.

A leginkább derűlátóak a tojás-, szántóföldi zöldség és sertés szegensben működő cégek. A tojással és szántóföldi zöldséggel foglalkozó vállalkozások a koronavírust jobban átvészelték, a tojásnál a húsvéti időszaki keresletnövekedés, továbbá az importnyomás visszaszorulása adott okot a pozitív kilátásokra, a szántóföldi zöldség esetében a jól tárolható kultúrák a karanténidőszak alatti értékesítése hozta jó helyzetbe az ágazat szereplőit.

A sertéseknél a közeljövőben várható erősebb visszaesés, az afrikai sertéspestis még mindig erőteljesen beárnyékolja az ágazatot.

Termelői vélemények szerint valóban csökken a sertés ára, azonban közelít az egyensúlyi szinthez. Az átvételi árak csökkenése a feldolgozóknak azonban kedvez, a közeljövőben bizonytalanok viszont az értékesítési lehetőségeik.

A legalacsonyabb indexértéket, azaz a leginkább pesszimista trendeket a baromfipiac mutatja. Itt az önellátottsági szint 130 százalék, azaz sokan exportálnak, továbbá, egyes alszegmensek (a víziszárnyas) nem napi fogyasztási cikket állítanak elő, ami a globális válságból fakadó jövedelemcsökkenés miatt gyakorlatilag kiesik a fogyasztói kosárból. A HoReCa szektor befagyása miatt pedig nem csak a hazai, hanem az exportkereslet is csökkent. Ezen felül a madárinfluenza okozta károkat is elszenvedi az ágazat: Bács-Kiskun megyében gyakorlatilag leállt a termelés (mintegy 3 millió állatot öltek le a madárinfluenza miatt), továbbá a harmadik országbeli exportok is korlátozottak. Ráadásul korábban Lengyelországban is megjelent a madárinfluenza, aminek következtében az ő harmadik országbeli exportjuk is korlátozottá vált, így a lengyel baromfi is az EU belső piacán kezdte keresni helyét, s a mérethatékonyságból adódó alacsony árak miatt lehetetlen helyzetbe hozták a magyar termelőket. Ellenben bizakodásra ad okot, hogy élénkül az export keresletük is, utóbbi a brojler termékpályákra igaz.

Már nem válságálló

Az általános hangulatból a Takarékbank agrárelemzői arra következtetnek, hogy a mezőgazdaság a koronavírus krízisben elvesztette válságálló státuszát. Ennek okait abban látják, hogy a magyar agrárium az elmúlt 10-15 évben erőteljesen bekapcsolódott a globális ellátási láncokba, így már közvetlenül is érzi azon káros hatásokat, melyek a nemzetközi piacokon megjelennek. A növénytermesztők az inputanyagok drágulásán, azok esetleges nehéz beszerezhetőségén keresztül, az állattenyésztők és -feldolgozók pedig a nagy nemzetközi árualapok nyomását szenvedik el. Az elemzők bizonytalanságot látnak az értékesítési lehetőségeknél azon szegmensekben, amelyek nem napi fogyasztási, hanem prémium termékeket állítanak elő.

Összeségében megállapítható, hogy egy-két ágazat kivételével a magyar agrárium a koronavírus rövidtávú hatásait kiheverte, a gazdák készülnek a betakarításra.

Ahol tudtak, ott a termelők és feldolgozók igazodtak a megváltozott keresleti szintekhez. 2020-ra a teljes agrár-élelmiszeriparra egyértelmű kibocsátáscsökkenés prognosztizálható, termékpályánként eltérő mértékben. Emellett az aszály okozta, még nem becsülhető terméskiesés okoz bizonytalanságot az értintett termékpályákon. Ugyanakkor tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság jelentős tartalékokkal rendelkezik, ezért továbbra is bízunk a termelőink, ügyfeleink sikerében.

Címlapkép: Getty Images