Ilyen bérekkel lehet most elhelyezkedni vidéken: tömeges leépítések is jöhetnek

Hazánk köztudottan fővároscentrikus, az ott élők hamarabb találnak munkát, míg a vidéken, főleg a kisebb településeken élők nehezebb helyzetben vannak, és többnyire ingázással tudják megoldani a bejárást, ráadásul a home office eddig még kevésbé volt elterjedt. Érdekesnek gondoltuk megtudni, hogy vidéken hogyan alakult a munkaerőpiac a Covid–19 alatt és után, ezért megkerestük a legnagyobb munkaerő-közvetítő és -kölcsönző ágazatok képviselőit. Cikkünk megjelenéséig az országos hálózattal rendelkező WHC Kft., a Trenkwalder Recruitment Kft. és a Viapan Group válaszolt kérdéseinkre.

Megkeresésünkre a WHC Kft. területi vezetője, Gyömbér Erzsébet elmondta, hogy a feloldásokat követően több elemző is úgy látja, hogy a gazdaságban nem V alakú, hanem U alakú felfutás lesz. Hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy a veszélyhelyzet előtti szintre visszakorrigáljon a gazdaság, azt sokak mellett ők sem tudják megmondani. A munkaerő-kölcsönzési megbízások csökkentek márciustól, főleg az autóipari megbízóknál. Viszont azokban a szektorokban, ahol megszaporodott a munkamennyiség (feldolgozóipar, kereskedelem, logisztika), szükség volt kölcsönzött munkavállalókra és a WHC-ra, hogy az átrendeződést elősegítsék, illetve a hirtelen fellépő munkamennyiséget kezeljék.

A bérek nem mutattak nagy különbséget a Covid előtti és a mostani időszakban, azaz nincs látványos növekedés és csökkenés sem a felvételi béreket tekintve – tette hozzá. Nyilván több cégnél a bónuszrendszer és a cafeteria-rendszer felfüggesztésre került, így a juttatási csomagok alacsonyabbak lehetnek a vírus előttinél. Sokan igénybe vették az állam által nyújtott bértámogatást, így tényleg meg tudták tartani kollégáikat, és készülnek a felfutási időszakra.

A legtöbb munkáltató már a stabilizálódás időszakában van. Úgy gondolják, hogy nem lesz olyan intenzív a második hullám, mint az első.

A cégek felkészültek a munkaidővel, védőfelszerelésekkel, tudják, mit hogyan kell átszervezni, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeinek eleget téve tudjanak működni. A kérdés az, hogy az anyacégeknek és a megrendelőknek hogyan sikerül felkészülni, érkezik-e majd olyan számú megrendelés, amivel kihúzzák ezt az időszakot. Munkaerő tekintetében mindenképpen a hazai munkaerőn van a hangsúly, hiszen a Szerbiából és Ukrajnából érkező eddigi ellátmány most lassabban jön be az országba. De vannak olyan, Magyarországon lévő kontingensek, melyeket tudnak mozgatni a megrendelők felé.

A másik válaszadó cég, a Trenkwalder Recruitment Kft. volt, kérdéseinkre Hamrák Viktor Service Delivery Director-tól kaptunk válaszokat. Tapasztalataik alapján azoknál a vállalkozásoknál, ahol a visszaesést átmenetinek ítélik, és a kilátások is jók, igyekeznek bepótolni a kiesett termelést, ami extra erőforrást igényel. Kapacitáscsökkentéskor első körben a saját munkaerő megtartására összpontosítottak, a kölcsönzötteket engedik el könnyebben. A rugalmasabb foglalkoztatási forma miatt a bővülést is kölcsönzéssel oldják meg. A legtöbb munkakörben lehet kölcsönözni, leginkább a vállalatok belső szabályai alapján dől el a kérdés. A gyártósorok mellett végzendő egyszerűbb munkaköröknél a legjellemzőbb, de például SSC-k is kölcsönöznek. Az employer branding kifejezés gyakorisága csökkent, ezek a fejlesztések hátrébb sorolódtak. Hozzátette,

a többletköltséggel foglalkoztatott munkavállalók alkalmazását felülvizsgálták a cégek, mert találtak pályázókat helyben is.

Elindult a folyamatok digitalizálása, és például már fizikai munkakörben is tartanak Viber-interjút. A gyárak erős törekvést mutatnak a fertőzésveszély kockázatának csökkentésére. Üzletmenet-folytonossági terveket dolgoznak ki, Covid-szempontok szerint vizsgálják felül folyamataikat, és konkrét lépéseket is tesznek, például a szalag mellett álló munkavállalókat plexivel választják el, vagy irodai munka esetén – a hatékonyság megtartása mellett – otthoni munkavégzésre rendezkedtek be. Egy részük kivár, mert a várható visszaeséshez nem kell plusz munkaerő. Akik stabil megrendelésekkel bírnak, azok előre felveszik a munkaerőt, mert általános vélekedés alapján csökkenteni könnyebb a kapacitáson, mint bővíteni pandémia alatt. Megfelelő védőintézkedésekkel közben is meg lehet valósítani a felvételt, csak a helyzethez kell igazítani a folyamatot, és körültekintőbben kell eljárni.

A munkaerő-kölcsönző és -közvetítő ágazat mellett diákmunkaerőt foglalkoztató Viapan Groupnál Stankovics Mátyás marketingvezető tájékoztatása alapján a munkaerő-közvetítés már a korlátozások alatt is a vírushelyzet előtti szinthez hasonlóan alakult. Annyi volt a különbség, hogy az állásinterjúk online zajlottak, és a betanítás, valamint az első munkahetek is home office-ból működtek a közvetített munkavállalók döntő többségénél. A feloldások után a kölcsönzés (valamint a diákmunka-üzletáguk) számára elsőként a mezőgazdaság indult be, az autógyártásban kivárást tapasztalnak, más üzemekben keresik a szakképzett és diplomás műszaki szakembereket.

A munkáltatók oldaláról vegyes a tapasztalat annak megfelelően, hogy az adott partnercég melyik szektorban tevékenykedik. Elmondta, az általánosságban igaz, hogy a külföldiek és a határon túliak foglalkoztatása szinte teljesen megszűnt, a cégek nem támogatják a szállásokat. Viszont a korlátozások alatt is aktív, sőt növekvő megrendelésszámmal működő cégek bővülnek, míg azok a cégek, amelyeknek a forgalma jelentősen visszaesett, igyekeznek talpon maradni. Ezek a vállalatok csökkentették a béren kívüli juttatásokat, az utazási támogatást, éltek a munkaidőkeret hosszabbításának lehetőségével. Így rugalmasabban tudják kezelni a gyártási igényeket, és nem kell túlórát fizetniük.

Bérek szempontjából a KSH még nem közölte a 2020. II. negyedévi nettó béreket, ezért csak a benyomásaikra hagyatkozhatnak. A partnereiknél az alapbérek nem csökkentek, a béren kívüli juttatások viszont igen. Emellett számos cég ideiglenesen részmunkaidőben tudta csak alkalmazni a munkavállalóit. Az esetleges második hullámmal kapcsolatban, amennyire fel lehet készülni egy ilyen helyzetre (hiszen nem tudni, tényleg jön-e, ha igen, meddig fog tartani, és milyen mértékű lesz a veszélyhelyzet), felkészültek.

De milyen hatással volt a munkaszerződésekre a koronavírus?

A koronavírus berobbanása megváltoztatta a munkáltatók megítélését a home office-ról, hiszen a szellemi munkaköröknél szinte az egyetlen megoldást jelentette arra, hogy a járvány ideje alatt is működhessen vállalkozásuk. A korábban megkötött munkaszerződésekben – főleg vidéken – nem volt elterjedt az otthoni munkavégzés, de a járvány számos munkaszerződés-módosítást eredményezett.

Felmerültek kérdések arról, hogy milyen változtatásokat indított el az új helyzet a munkaszerződések átdolgozásában, és hogy hogyan tudják a vállalatok a GDPR-t is betartatni munkavállalóikkal, ha otthonaikban dolgoznak. Kérdéseinkkel megkerestük Dr. Berkéné Dr. Porpáczy Szilvia LL. M. Európa-jogi szakjogász és munkajogi szakjogászt, és beszéltünk arról is, hogy egy esetleges második hullám esetén a munkaerőpiac részéről milyen reakció várható.

A koronavírus hatására számos esetben már történtek szerződésmódosítások (mind a magánszférában, mind a költségvetési szférában, utóbbi esetben kinevezésmódosítások), melyeknek lényege az, hogy a felek a munkavállaló munkahelyét úgy jelölik meg, hogy a munkáltatói telephelyek mellett a munkavállaló otthona (lakóhelye, tartózkodási helye) is munkahelynek minősül. A home office megítélése összességében pozitív, a munkáltatói tapasztalatok kedvezőek, s minden bizonnyal a korábbinál jóval szélesebb körben alkalmazzák majd a munkáltatók az otthoni munkavégzés lehetőségét – mondta el a szakjogász.

A GDPR betartására azzal nyílik mód, hogy a munkavállalók a távoli munkavégzés esetében csak meghatározott hálózati hozzáférési módot használhatnak, bár a munkavállaló otthoni (távmunkában való) számítógép-használata ellenőrzésének eddig is megvoltak a szabályai (Mt. 197. §, illetve Mt. 11/A. §). Említésre méltó, hogy a kormány az otthoni munkavégzés új szabályainak Mt.-be iktatására készül. A munkáltatók a jövőben fokozottabban használják majd az otthoni munkavégzés lehetőségét. A munkajogi szakjogász szerint azonban nem valószínű, hogy ennek kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásai (leépítések) lesznek.

Ugyanakkor a munkáltatói gyakorlat kialakítása nehéz feladat lesz, különösen ott, ahol eddig nem volt tömeges gyakorlat a home office.

Például sajátos probléma a munkaidő, illetve a munkaidő munkavállaló általi betartása, a munkavállaló elérhetőségének biztosítása a munkaidőben és annak ellenőrzése. Más oldalról: bizonyosan napirendre kerül az a probléma is, amit a „lekapcsolódás jogának” neveznek, hiszen az informatikai alapú munkavégzés szinte szükségképpen nyújtja meg a munkavállaló rendelkezésre állását, szinte 24 órássá teszi.

Ha lesz második hullám, arra a szakjogász szerint a munkaerőpiac ugyanúgy reagál, mint az első hullámra. A különbség az lesz, hogy a szabadságok elfogytak az első hullámban, így azokkal már nem lehet operálni (ebben az évben). Egyébként biztosan lesznek (újabb) létszámcsökkentések, illetve – ha a jogszabály újra megengedi – díjazás nélküli időszakok a fennálló munkaviszonyokban – tette hozzá.

Címlapkép: Getty Images