Őrület: ezért áldozta be a tudományos pályát ez a vidéki házaspár

Steiner Petra   
  Megosztom
Őrület: ezért áldozta be a tudományos pályát ez a vidéki házaspár

A tudományos élet forgatagából kiszakadva, szó szerint a semmiből építette fel egy fiatal pár bivalyos birtokát a déli határhoz közeli faluban. Befektethető tőke hiányában az álmaikra, tudásukra és a megérzéseikre építettek, 13 év leforgása alatt pedig önellátó gazdaságukból igazi szemléletformáló nyitott majort varázsoltak.

Szommer-Papp Noémi és férje, Szommer Antal még egyetemi éveik alatt ismerkedtek meg Szegeden, de történetük összefonódása még a végzést követően jó néhány évet váratott magára. Noémi először gerincteleneken, majd egér és patkány sejttenyészeteken, végül humán idegrendszereken vizsgálta a rákos sejtvonalakat. A tudományos respekt azonban nem tudta kárpótolni a minőségi étkezés terén elszenvedett hiányokat, és fejében egyre jobban érlelődött a gondolat, hogyha maga termelhetné meg a szükséges élelmiszereket, mennyivel jobb lehetne az élete, de legfőképp az egészsége.

Elképzelései e téren vágtak össze Antal gyerekkori álmával, amelyet katymári gyerekkorától kezdve dédelgetett magában, hogy egyszer szülőfalujában saját birtokot hoz létre. Noémi megjegyezte, maguk közt úgy szokták emlegetni a kezdeteket, hogy a birtok mindig is létezett, csak eleinte férje álmaiban, amit később ketten, együttes erővel valósággá váltottak. Magas fokú szellemi képességek és tudományos ismeretszomj ide vagy oda, így került a rákkutató és a biológus-vegyész Bács-Kiskun megye déli határ menti falujába, hogy szó szerint a semmiből építsék fel közös otthonukat.

Bivalyok bűvöletében

Noha a tudományos szakterületük révén nem volt ismeretlen számukra a flóra és fauna, amibe kerültek, mindenfajta tapasztalat nélkül kezdték meg az építkezést. Gyerekként mindketten falusi környezetben nevelkedtek, ahol többnyire mindenkinek volt csirkéje és disznója, de a nagyállattartás fogalmát és annak lényegi feltételeit egyikőjük sem ismerte, tőke híján pedig szó szerint a nulláról, a maradék elgazosodott, senkinek sem kellő, dzsungelszerű földeken kezdték el három bivalyra építeni a jövőjüket.

Ha azt mondta volna az ember, hogy tartsunk ördögöt, azt is jobban értettem volna, mert annak is van szarva, fekete és patás, mint a bivaly. Fogalmam nem volt róla, hogy mire jó a bivaly és hogy ehető-e a húsa, megjegyzem, neki se. Csak azért választottuk, mert ökológiailag ez az állat illett erre a vidékre, akiktől azt reméltük, hogy majd rendbe hozzák ezeket a területeket

– beszélt a bizonytalan indulásról Szommer-Papp Noémi.

A helyzetet árnyalva Noémi beavatta a HelloVidéket, mennyire nagy „őrültségnek” tűnt egy olyan őshonos magyar fajtába invesztálniuk, amiről jószerével semmit nem tudtak. A bivallyal szemben a húsmarhatartók sokkal biztosabb és magasabb jövedelemre számíthatnak a piacon, mert az állatokat elég 9-12 hónapig hizlalni, azt követően pedig a horvát és török felvásárlók magas áron felvásárolnak, ezzel levéve a további terheket a gazda válláról, ami esetlegesen a feldolgozással és az áru értékesítésével járna. A bivalyt ellenben eszük ágában nincs megvenni, mivel a szabad tartású állaton sokkal kevesebb a nagyüzemek szempontjából hasznosítható húsmennyiség, mert az állat bőre ötször, a feje pedig kétszer olyan nehéz, mint egy húsmarháé.

Továbbá amellett sem lehet elmenni, hogy a konvencionális állattartással szemben a bivalyokra épített jövő koránt sem olyan jövedelmező, mint a húsmarhák esetében. Az állatokat 3-4 évig kell legeltetni, míg elérik a „vágásérett” kort, amihez viszont rettentő nagy legelőre és a téli évszakra szénát biztosító kaszálóval kell rendelkezni. A bivalyok ellen szóló érvek listája tehát közel sem rövid, ehhez képest pedig a pro lajstroma lényegesen karcsúbb. Azonban nem a puszta véletlennek köszönheti a Szommer família, hogy elhatározásukat siker övezte.

Saját maguk tapasztalták meg, hogy a bivalyhús nemcsak finom és tápláló, hanem mellette igen egészséges is. Egy kétéves kort be nem töltött bivaly húsa nem tartalmaz koleszterint, és még a bőr nélküli csirkemellhez képest is alacsonyabb a kalória- és zsírtartalma, ellenben sokkal magasabb a benne található fehérje mennyisége. Így hiába csak egy marginális szegmense a hazai húspiacnak, a beltartalmi értékei, vegyszer- és antibiotikum-mentessége olyannyira garantálja a minőséget, hogy idehaza az összes „felesleget” felvásárolják, így külföldre már nem is marad.

Aki megtisztel minket azzal, hogy a mi bivalyhúsunkat megvásárolja, azt mi családtagnak tekintjük. Mivel mi is minden egyes bivalyunkból fogyasztunk, ezért igazából ugyanannak a lakomának ülünk neki, még ha térben és időben nem is pont ugyanott és ugyanakkor

– érzékeltette a Bácskai Bivalyos Birtok egyik tulajdonosa, mennyire más mentalitással állnak a hús értékesítéséhez egy nagyüzemi állattartóhoz képest.

A nyitott birtokká válás útján

Szommer-Papp Noémi elárulta, nem volt céljuk az őstermelői értékesítés, lévén teljes önellátásra rendezkedtek be, és csak a saját fogyasztáson felüli pluszt kívánták továbbadni. A kezdeti teendők azonban az állatállománnyal együtt megszaporodtak (utóbbi ma már 70-80 bivalyt, 10 kecskét, 70 magyar rackát és 6 kárpáti borzderes szarvasmarhát jelent), és most már kettejüknek a birtok túl sok feladatot kínál, ami mellett az édes pihenés már rég nem opció. Nemhogy rendszeres segédmunkaerőt, napszámost se találnak, aki segítene kiépíteni a villanypásztoros rendszert, vagy éppen besegítene a takarításban, így sok jövőbeli terv is várat magára.

Mi mindent magunk csinálunk, a felvágottakat, az összes tejterméket a joghurttól elkezdve a tejfölön át a vajig és a sajtokig. Van a bivalyok közt néhány olyan egyed, akit fejni is lehetne, így a bivalytejjel, bivalysajttal, mozzarellával is lehetne valamit kezdeni. Kapacitás és befektetés hiányában viszont nem tudjuk ezeket értékesíteni, ehhez szükség lenne egy NÉBIH által engedélyezett tejkonyhára, ami nem kizárt, hogy majd egyszer megvalósul

– árulta el Noémi az egyik lehetséges fejlesztési irányt.

Mivel a családfő, Antal hivatalos gombaszakértő, azt sem tartják kizártnak, hogy alapfokú gombatanfolyamokat tartanának az érdeklődőknek, ha már úgyis járnak ki hozzájuk gombát ellenőriztetni, de az igazi lehetőséget a birtoklátogatásban látják. Szommer-Papp Noémi elárulta, mivel legkisebb gyermekük betöltötte a hatéves kort, szeretne visszatérni a munka világába a földjeiken tartott teljesítménytúrákkal, ahol a mozgás öröme mellett az oda látogatók a változatos növény- és állatvilágot is megtekinthetnék egy egyszerű bivalysimogatás helyett, bár tény és való, utóbbi is sok lehetőséget rejt magában.

Noémi emlékei szerint legidősebb fia gimnazistává válásával kezdődött a történet, mikor már az első nap a fél osztály körbeállta hallgatni a birtokon szerzett történeteit, amik igazi kalandok a számítógépen nevelkedett generáció számára. Így alakult, hogy előbb az egész osztály osztályfőnököstül, majd német cserediákok és több Erzsébet-táboros csapat is felkereste őket, az ott szerzett élmények pedig megerősítették őket abban, hogy ami számukra természetes közeg, az másoknak egy új, ingergazdag, tanulásra, fejlődésre ösztönző környezet.

Főleg a német gyerekek erősítettek meg abban, hogy ez a generáció mennyire elszakadt a természettől, és mennyire nagy az igényük az állatokkal való kapcsolatteremtésre. Először hozzá sem mertek nyúlni a kikészített gyapjúhoz és birkabőrhöz, a bivalysimogatáskor pedig látszott az arcukon a félelem. Aztán egyszer csak kikerekedett a szemük, elmosolyodtak, és megértették, hogy az a 600 kilós állat nem bántja őket, sőt jól esik neki a simogatás

– mesélte el a birtoklátogatások egyik legfontosabb felismerését Szommer-Papp Noémi.

A bivalyos birtok jövője

Nem is kérdés, hogyha egy egynapos látogatás ekkora hatással van a gyerekekre, milyen mértékben befolyásolhatja egy olyan lurkó életét, aki számára a birtok maga az otthon. Noémi büszkén mesélte, hogy a legidősebb fiú, Hunor már tudatosan az állatorvosi pályára készül, amihez az otthoni közeg a lehető legjobb gyakorlóterep. Ha kell, lekezeli az állatok sebeit, sőt egyszer még egy kiskecskét is a világra segített mindenféle segítség nélkül, holott édesanyja bevallása szerint senkitől nem tudhatta, hogyan kell az elakadó ellés közben az anyaállatnak segíteni. A nagyobbik lány, Hanga már kétéves korától a lovaknak szentelte minden szabadidejét, ezért a jövőt is bennük látja lovasoktatóként és lótenyésztőként.

Harmadik gyermekük, Zille az apró testű állatok, a csirkék és a macskák szerelmese, érdeklődéséből kifolyólag pedig nagy az esély rá, hogy édesapjához hasonlóan a biológusi pályát választja magának. Bár azért a műkörmösi pálya sem kizárt, Noémi ugyanis megjegyezte, a legutóbbi leleményes felfedezése az volt a kislánynak, hogy az elhullott szarvasbogár páncéljából remek bio műkörmöt lehet készíteni. A család legfiatalabb tagja, Ajtony még csak hatéves, de minden bizonnyal a mindennap használatban lévő mikroszkóp, a körülötte legelésző bivalyok és a falusi friss levegő előbb-utóbb rajta is nyomot hagynak, hogy valami olyan pályát válasszon magának, amivel szülei nyomdokába léphet.

Szommer-Papp Noémi ennek kapcsán elárulta, nem titkolt vágya, hogy a Bácskai Bivalyos Birtok jövőjét gyermekei együttes erővel vigyék tovább, mert a 140 hektáros területeken mindenki megtalálhatja a maga számításait foglalkozásától függetlenül. „A legfontosabb, amit szeretnénk, hogy a gyerekek továbbvigyék az örökségüket. Mi télen-nyáron nagyon sokat vagyunk a szabad levegőn, ami nagyon fontos a D-vitamin-utánpótlás és az egészség miatt. Szeretném, ha ők is megadnák a gyerekeinek ezt a fajta szabadságot és a mozgást, mert az ember nem arra teremtődött, hogy hétéves kortól reggel 8-tól délután 4-ig az iskolapadban ülve rajzolgasson" - fogalmazott Szommer-Papp Noémi. Hozzátette:

Az emberi szemnek a távolba kell néznie, a testtel nagy mozgásokat kell végezni, hogy nap végén ne a konditeremben kelljen levezetni a fölös energiákat azért, hogy ne őrüljünk meg. Itt tiszta, vegyszermentes élelmiszert fogyaszthatnak, és nem kell megvenni a bolti cukrozott, feldolgozott élelmiszereket. Valóságos fizikai, szellemi és lelki jólétben, boldogságban élhetik az életüket, táplálkozva azokból az általunk felépített alapokból, amivel közel kerülhetnek a természethez.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

bivaly

farm

agrárium

föld

állattartás

állattenyésztés